Felméri Cecíliát, Zoltán Bélát és László Noémit díjazták a magyar kultúra napján

Felméri Cecíliát, Zoltán Bélát és László Noémit díjazták a magyar kultúra napján
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2021-ben is köszönetet mond a magyar kultúra napján azok munkájáért, akik az erdélyi magyar kultúrát gazdagítják művészetükkel, alkotásaikkal, ezért idén díjban részesítik László Noémit irodalom, Zoltán Bélát képzőművészet és Felméri Cecíliát színház-, filmművészet kategóriákban – írta Facebook-oldalán Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A járványhelyzetre való tekintettel az RMDSZ-nek el kell napolnia az immár hagyománnyá vált díjátadó gálát, amit pótolni fognak akkor, amikor biztonságban összegyűlhetnek, találkozhatnak egymással és közösen ünnepelhetnek.

A 2021-ben Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjban részesülő személyek rövid biográfiája:

László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, József Attila-díjas költő, műfordító, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, de volt a Helikon szerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is. Bár jobbára klasszikus hagyományokat folytat, költészete mégis az erdélyi magyar irodalom egyedi színfoltja. Költészetét a forma vonzásából a szabad vers tág tere irányába ható igyekezet, a metafizikai eszmefuttatásra való hajlam, a leírás pontossága jellemzi. A 90-es évek óta rendszeresen ír gyermekverseket, hiszen nála a gyermekek nemcsak közönségként léteznek, hanem mint belőle szóló beszélők. Felnőtteknek szóló versesköteteket is publikált, a tavaly megjelent Műrepülés egy, a költő, képzőművész és nyomdász együttes próbálkozása arra, hogy a verseket és képeket olyan könyvvé, tárggyá formálják, amely méltó helyet vív ki magának a magyar irodalmi hagyományban.

Zoltán Béla 1977-ben született, a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen diplomázott, hiperrealisztikus festményeiről vált ismertté. Jelenleg Bukarestben él és alkot, számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Művészetét a kísérletezés jellemzi, festményei az antitézis jegyét hordozzák magukban, amelyek néha a belső félelmek kezeléseként, máskor pedig a valóság tükreként szolgálnak. Alkotásai megkérdőjelezik a valóság és fikció, az anyagiasság és illékonyság, a mozdulatlanság és mozgás, a láthatatlanság és hiány közötti törékeny határokat.

Felméri Cecília informatika osztályba járt, jogot kezdett el tanulni, hogy azután véletlenszerűen bábszínész legyen, és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó, film, média szakára felvételizzen.  2005-ben rendezte A bárányok meghalása című animációs reklámfilmet, 2008-ban a Kakukk című rövidfilmet, a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem mesteris hallgatójaként 2012-ben a Boldogságpasztilla című kisjátékfilmet, 2010-ben a Mátyás, Mátyás animációt, 2011-ben pedig a Végtelen percek kisjátékfilmet. Alkotásai sikeresek voltak több rangos filmfesztiválon: a rendezőt a CineFest-en A jövő reménysége díjjal, a Magyar Filmszemlén a Legígéretesebb fiatal tehetség díjjal ismerték el. Első nagyjátékfilmje 2020-ban a zsűri különdíját nyerte el a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon: a tavaly januárban, magyar–román koprodukcióban elkészült Spirál egy lélektani dráma és egy természetes építkezési folyamatnak a része, ugyanis Felméri Cecília hosszú utat járt be a nagyjátékfilm megjelenése előtt. Felméri Cecília operatőr, rendező, forgatókönyvíró, animátor, producer, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem film, fotó, média szakán rendezést tanít.