László Attila: nehéz megmondani, mikor érjük el a nyájimmunitást, mikor oldhatók fel a korlátozások

László Attila: nehéz megmondani, mikor érjük el  a nyájimmunitást, mikor oldhatók fel a korlátozások
Az elmúlt napokban több kérdés felmerült a koronavírus elleni oltással, valamint a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatosan. Ezekről érdeklődtünk László Attila orvostól, az RMDSZ szenátorától, a szenátus egészségügyi bizottságának elnökétől.

– Újabb és újabb vírusmutációk tartják rettegésben azokat is, akik már megkapták az oltásokat. A jelenleg forgalomban lévő vakcinák milyen védettséget biztosítanak ezekkel szemben? 
– Az eddigi adatok szerint a klinikai tesztek azt bizonyítják, hogy az oltások a koronavírus ismert változatai ellen is védenek, meggátolják a fertőzést. Ahol az oltás beadása után jelentkezik a fertőzés, a betegség legtöbbször tünetmentes vagy minimális tünetet idéz elő, ami néhány órát vagy néhány napot tart. Egyelőre a hivatalos adatokból csak annyit tudok, hogy a beoltott egészségügyi személyzet esetében több mint 85 százalékkal csökkent az új esetek száma. Olyan személyekről van szó, akik nap mint nap ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Másfelől az országban csak egy súlyos és két közepes súlyosságú esetről vannak információim: olyan személyekről van szó, akik mindkét adaggal be vannak oltva. Mindhárom eset a kórházak fertőző osztályán dolgozó személyt érint. Az esetükben nagyon nagy volt a terhelés, a fertőzés, és az immunrendszer nem tudott kellőképpen reagálni.

– Nem sikerült megnyugtatni a közvéleményt az AstraZeneca- oltás mellékhatásait illetően, egyes országok – köztük Németország – megint felfüggesztették az oxfordi vakcina alkalmazását. Ha az állítások igazak, a fiatal korosztály az, amelyiknek az immunrendszerre „túlreagálja” a dolgokat, az ő körükben tapasztalható vérrögképződés. Sokan visszamondták az oltást, de mi legyen azokkal, akik az első adagot megkapták? Milyen megoldások körvonalazódnak az ő esetükben? 
– Épp a mai nap folyamán (csütörtökön, szerk. megj.) kaptam egy tanulmányt, amely a véralvadási zavarok veszélyét elemzi és hasonlítja össze. Tudni kell azt, hogy Európa-szerte 23 ilyen eset fordult elő, több millió beadott adag mellett. Ez nagyjából egyenértékű azzal a rizikóval, hogy agyoncsap a villám. Az elemzésekből az is kiderült, hogy tízezerszer kisebb az esélye annak, hogy az oltás beadása után véralvadási veszély lépjen fel, mint a heparinkezelést vagy fogamzásgátló tabletták szedését követően. Ezért bölcs döntés volt elemezni és meghozni ezeket az intézkedéseket, amíg a felmerülő kérdéseket tisztázzák és megpróbálják összeállítani azoknak a személyeknek az egészségügyi profilját, akiknél gyakrabban jelentkeztek véralvadási zavarok.
 
– A sajtóban sok olyan hír jelenik meg, miszerint az oltást követően is megfertőződhet az ember koronavírussal, illetve, hogy akit beoltottak, továbbra is lehet fertőző. Erről mit lehet tudni? Hiszen vannak, akik emiatt szkeptikusak az oltás hasznosságát, értelmét illetően.
– A múlt heti adatok értelmében, ha a második oltást követően eltelt 7-10 nap, a beoltott személyek nem terjesztik a vírust, és nem lesznek betegek. Az oltás 94 százalékos biztonsággal és hatékonysággal védi a beoltottakat az új fertőzéssel szemben.
 
– A járványügyi helyzetre hivatkozva meghosszabbították a tavaszi vakációt. Jó döntés volt-e az illetékesek részéről? Mi erről a véleménye? 
– Vegyes. Jelenleg a meghosszabbított tavaszi vakációban megint szétszóródott a társadalomban 3,5 millió fiatal, akikről nem tudunk semmit. Nem látom okát annak, hogy ilyen döntést az egész országra vonatkozólag hozzanak meg. Településenként kell meghozni az ilyen döntést a fertőzöttségi szinttől függően. Nehéz elmagyarázni, hogy az alacsony, azaz egy ezrelék alatti fertőzési mutatót jegyző településen miért várjuk el olyan intézkedések betartását, amelyek a karantén alatti településekre érvényesek.
 
– Továbbra is értetlenség övezi az üzletek korai bezárását, hiszen ezzel folyamatos torlódás alakul ki, tömeg van a kereskedelmi egységekben, amelyekben eddig erre nem volt példa. Mi tehát a járványügyi magyarázata ennek az intézkedésnek, amelyet sokkal inkább éreznek sokan hátrányos, rossz döntésnek? 
– Rossz döntésnek tartom én is az üzletek korai zárását. Értelmetlen, hogy a kijárási tilalom életbe lépése előtt két órával bezárják az üzleteket, és emiatt ugyanazon számú lakosságnak rövidebb idő alatt kell bevásárolnia. Máshol meghatározták, melyek a nélkülözhetetlen termékeket, például élelmiszereket, gyógyászati termékeket árusító üzletek, és azoknak az órarendjét meghosszabbították, így a lakosságnak több ideje jutott arra, hogy megvásárolják a nélkülözhetetlen termékeket. Remélem, hogy az elkövetkező napokban olyan döntések születnek, amelyek újabb feltételeket szabnak az üzletekre vonatkozólag, például, hogy hány vevő engedhető be egy üzletbe a felület függvényében, továbbá lehetővé teszik az órarend kiszélesítését is, ezáltal pedig csökken az üzletekben a zsúfoltság. Mert valójában a zsúfoltság az, ami a fertőzés kockázatát generálja.
 
– Hogyan látja azt a sokaktól – politikusoktól is – elhangzó javaslatot, hogy a különböző rendezvényekre, akár adott helyekre (például vendéglátóhelyekre) csak oltási igazolással lehessen menni? 
– Ez elhangzott ajánlatként a vendéglátóipari képviselők részéről. Nem vagyok híve semmilyen diszkriminálásnak, de jogi szempontból senki nem kötelezhető arra, hogy nem kötelező oltás beadatásától tegye függővé a részvételét valahol. Korai erről beszélni, inkább arra koncentráljunk, hogy pontot tegyünk a harmadik hullám végére, és mindenki mehessen oda, ahova akar.
 
– Milyen beoltottsági aránynál számolnák fel a korlátozó intézkedéseket, és azt mikor érhetjük el? 
– Nagyon komolyan mondom, hogy ilyen kritérium nincs megszabva, ezt hiányolom. Az eredeti koronavírus esetében meghatározták, hogy el kellene érni a 70 százalékos oltási szintet, hogy a nyájimmunitás kialakuljon. A koronavírus angliai változata azonban az eredetinél kétszer többet fertőz, ezért a szakemberek szerint nem lesz elég a 70 százalékos beoltottság. A kanyarót hozzák fel példának, ami az egyik legfertőzőbb betegség. Ott 95 százalékos oltási szintnél biztosított a nyájimmunitás. A koronavírus angol mutációja esetében azt mondják, hogy 80 százalékos átoltottsági szint lenne a megfelelő. Figyelembe véve az új változat fertőzőképességét, a kísérletek során kiderült, hogy Romániában egyes településeken az új esetek 90 százalékánál ezt az új típust fedezték fel. Remélem, minél többen beoltatják magukat, minél rövidebb idő alatt. Nehéz megmondani, mikor fogjuk elérni a nyájimmunitást, amikor feloldhatók a korlátozások. Annak ellenére, hogy nagyobb oltóanyag-mennyiség áll a rendelkezésünkre, napi 57 000 személyt oltanak be, ami messze van attól a szinttől, ami biztosíthatná, hogy szeptemberre elérjük a tízmillió beoltott személyt. Az oltási központok oltási kapacitása nincs összhangban a rendelkezésre álló oltásokkal. Megnőtt az oltóanyag-mennyiség, de ugyanannyi oltást adunk be, mint eddig, és egyelőre még mindig 750 000 ember van várakozási listán. Meg kellene emelni a napi oltási számot.