Az orvos-politikus kiemelte: sajnálatos módon, immár több mint egy hete 1000 fölötti a napi új esetszám. Kifejtette: az adatokat áttekintve megállapítható, hogy az országból öt-hat megye (Bukarest, Ilfov, Argeş, Dâmboviţa, Prahova, Buzău és Brassó) adja a fertőzések 55–60 százalékát. Megfigyelhető továbbá, hogy jellemzően szerdán és csütörtökön vannak a heti fertőzésszám csúcsai: tekintve, hogy átlagosan öt napos a vírus inkubációs ideje, ez arra utal, hogy a megfertőződések az azelőtti hétvégén történtek. Mindezt egybevetve azzal, hogy sokat csökkent a pozitív esetek átlagéletkora, valószínűsíthető, hogy a tengerparti nyaralások, a hétvégi kiruccanások, a rendelkezések be nem tartása nagyon fontos szerepet játszik az esetszám alakulásában – emelte ki a szakpolitikus.
László Attila felhívta a figyelmet: a statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy növekedett a pozitív esetek száma az elvégzett tesztek szintjén. A múlt hét előtt például az összes teszt közül körülbelül 5,5%-a bizonyult pozitívnak. A tesztelések száma mindeközben nagyon megnőtt: közel 144 ezer mintát dolgoztak fel két hete, a múlt héten pedig nagyjából 134 ezret elemeztek, és ezekből 7,78%-ot tett ki a pozitív eredmények aránya. Ez nagyon magas érték, figyelembe véve, hogy április 9-én, a járvány csúcsán 13,6 százaléka volt pozitív az összes elvégzett tesztnek. Ezt az arányt június közepére sikerült letornászni 1,78 százalékra – részletezte az orvos-politikus.
„Mostanra tehát 7,78 százalékra emelkedett ez az arányszám, ráadásul olyan körülmények között, hogy a múlt héten 34 ezer tesztet kérésre végeztek el. Azok az emberek, akik külföldi utazásokra készülnek, nagy valószínűséggel tünetmentesek, és kevés is egyébként ebben a kategóriában a pozitív tesztek aránya” – fejtette ki László Attila. „Ha ezeket a teszteket kivennénk a számításból, és maradna az a 110 – 120 ezer teszt, amelyet kifejezetten az orvosi protokollok alapján végeztek el, a pozitív esetek arányszáma akár a 15–16 százalékot is kiteszi” – hangsúlyozta.
Mint mondta, kedden Bukarestben Nelu Tătaru egészségügyi tárcavezetővel, Raed Arafat államtitkárral és Marcel Vela belügyminiszterrel is tárgyalt: „Arra kértem őket, éljenek a törvény adta lehetőségekkel. A veszélyhelyzet ugyanis lehetőséget biztosított eddig is arra, hogy helyi szinten indokolt esetben járványügyi intézkedéseket vezessenek be” – hangsúlyozta László Attila. Hozzátette: felhívta az említettek figyelmét arra is, ne csodálkozzanak azon, hogy megcsappant az emberek bizalma a kormány kommunikációjával, tevékenységével kapcsolatban. „Ennek egyik alapvető oka az, hogy korábban napi kétszázas esetszámnál leállítottak egy országot, most pedig napi 800–900, vagy még több esetnél nem történik semmilyen hasonló” – magyarázta.
„Felhívtam a figyelmüket arra, ha a fertőzés által erőteljesebben sújtott területeken nem hozzák meg minél előbb az intézkedéseket helyi, közösségi, kistérségi vagy akár megyei szinten, nagy valószínűséggel, komoly gondokkal fogunk szembesülni” – mondta. Az első lépések megtörténtek: már a múlt kedden két helységet karantén alá helyeztek, s döntési jogkörrel ruházták fel a megyei járványügyi bizottságokat. A folyamat tehát beindult, így van némi remény arra, hogy visszaszoríthatók a kialakult gócok; Argeş megyében egyébként a vírus már nemcsak gócokban jelentkezik, hanem egyértelműen terjed a közösségben is – részletezte a szakpolitikus.
„Én bízom benne, hogy a helyi szinteken meghozott intézkedésekkel – például a zsúfolt köztereken kötelezővé tett maszkviseléssel, a vendéglátóhelyek működési időszakának lecsökkentésével – a következő hét-tíz napban az esetszám stabilizálódik, majd szép lassan csökkenni kezd” – fejtette ki.
Kérdésünkre, hogy indokolt lenne-e Kolozsváron is kötelezővé tenni a kültéri nyilvános helyeken a maszk viselését, László Attila azt mondta: egyelőre ezt még nem tartja szükségesnek. Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár sajátos helyzetben vannak – regionális központokként ezekbe a városokba kerül sok súlyos eset a környező megyékből. Kolozs megyében például volt rá példa, hogy napi 51 igazolt fertőzöttet jegyeztek, de közülük 14 volt megyei illetőségű – emelte ki a szenátor.
Országszerte egyébként a helyzet az, hogy csökkent a koronavírus-fertőzéssel ápolt betegek rendelkezésére álló intenzív terápiás ágyak száma. A legtöbb kórház ugyanis visszatért rendes működéséhez, s nem csak a sürgősségeket látják el, mint a szükségállapot alatt. Míg korábban közel négyezer intenzív osztályos ágy állt rendelkezésre a COVID-19 fertőzöttek ellátására, az elmúlt hetekben ez a szám először 1800 körülire, mostanra pedig körülbelül 850– 900-ra csökkent.
A sebészetek, ortopédiás, onkológiás részlegek ugyanis újra működnek, és általában sok kórház, amely készenlétben állt három hónapig, jelenleg végzi a napi tevékenységét – magyarázta László Attila. Mindamellett korábban az intenzív osztályos kezelésre szakosodott egészségügyi személyzet mind a COVID-19 részlegekre volt átirányítva. Ezeknek egy része újra az adott szakterületen teljesíti a feladatait, emiatt a személyzet hiánya, és főként fáradtsága is a nagy probléma. Kolozsváron egyébként még vannak helyek, és továbbiakat szabadítanak fel, ha szükségessé válik – fejtette ki.
Emlékeztetett: három és fél hónapon át nagyon sok beavatkozást el kellett halasztani a sebészeteken, ortopédiákon egyaránt, az onkológián pedig a korábbi 1400–1600 heti pácienssel szemben most 2300–2700 beteget látnak el, s ez komoly fennakadásokat okoz. „Másrészt a fertőzésveszély elkerülése végett kórtermekként csak egy beteget helyezhetnek el, tehát nagyon korlátozott a nem COVID-os kórházak kapacitása. Az ellátás tehát nehézkesen, de a lehetőségekhez viszonyítva, működik – fogalmazott László Attila.
„Nagyon fontos megérteni, a fertőzésveszély fennáll, és mindenkinek az egyéni hozzáállásán múlik, hogy a saját környezetében a vírus felüti-e a fejét vagy sem” – hangsúlyozta a Kolozs megyei szenátor.
