Lassan döcög az európai színvonal felé a román vasút
Büdös mosdók, penészes falak az állomásokon
Büdös mosdók, penészes falak az állomásokon
Vissza

Lassan döcög az európai színvonal felé a román vasút

Nem túlzás azt mondani, hogy aki többször utazott vonattal Románia területén, annak biztosan volt már valamilyen (talán nem is egy) negatív élménye, emléke. Késve induló/érkező vagy éppen útközben meghibásodó vonatok, fűtetlen szerelvények, a perontól fél méterrel magasabban fekvő alsó lépcsőfok a vagonokon, áldatlan körülmények a vasútállomásokon… Ez utóbbira most a fogyasztóvédelem is felfigyelt; az ellenőrzések során lepusztult, használhatatlanná vált lépcsőket, nem higiénikus, elviselhetetlenül büdös mosdókat, penészes falakat találtak. Mindeközben európai trend a vasúti (személy-)szállítás fejlesztése, hiszen ez a legenergiatakarékosabb, legkörnyezetbarátabb közlekedési forma. Jó hír, hogy lassan nálunk is mozdul valami ebbe az irányba, a román vasúttársaság 47 állomást készül korszerűsíteni. További részletek derültek ki a Kolozsvárt Biharpüspökivel összekötő pályaszakasz korszerűsítéséről is.

A Román Államvasutak honlapján közzétett – a hozzá tartozó mellékletekkel együtt több száz oldalas – dokumentum, a Vasúti infrastruktúrafejlesztési stratégiája meglehetősen részletesen taglalja a hazai vasúti szállítás jelenlegi helyzetét is. A bemutatott ábrákból kiderül például, hogy 1990 és 2001 között drasztikusan csökkent az utasok száma, évi több mint 450 millióról 100 millióra. Azóta a tendencia mérséklődött, s a 2012–2013-as mélypont után enyhén emelkedik, 2016-ban mintegy 75–80 millió utast szállított a vasúttársaság. Az utasszám enyhe növekedése ellenére az utóbbi években 18%-kal csökkent a vasút részesedése a személyszállítások piacán, ezt részben az is okozza, hogy egyre olcsóbbá vált repülővel utazni.

A stratégia megállapítja, hogy minden kétséget kizáróan a hazai vasút nem versenyképes sem az utas, sem a teherszállítás terén. Ennek egyik oka a meglévő infrastruktúra nem megfelelő kihasználása: a vasúti hálózat a sűrűség tekintetében (mind az ország területéhez, mind a lakosság számához mérten) közel áll ugyan az európai átlaghoz, de a használat intenzitása viszonylatában mégis kullogó helyen állunk az EU-ban. Pedig fő „riválisához”, a közúti szállításhoz képest sok szempontból előnyösebb a vasúti közlekedés, például energiatakarékosabb, biztonságosabb, kevesebb károsanyag-kibocsátással jár – s mindezek miatt nem utolsósorban kevesebb összköltséget von maga után. 

Szemeteszsákban tárolt kenyerek

Az említett dokumentum számos statisztikára is kitér, például arra is, hogy az egyik külföldi tanulmányban vizsgált 25 európai ország viszonylatában Románia az utolsó előtti helyen áll a vasúti infrastruktúra közpénzekből történő finanszírozása terén, sőt, négyszer kevesebb állami pénz jutott a vasúti infra­struktúra fejlesztésére, mint átlagosan Európában.

Márpedig, ahogyan a mondás is tartja, pénz beszél, kutya ugat. Nem csoda hát, hogy a napokban a fogyasztóvédelem által végzett ellenőrzések során a felügyelők az állomások mosdóiban találtak olyan fülkéket, amelyeket mindössze madzaggal vagy egy darab műanyaggal lehetett bezárni, voltak olyan várótermek, ahol nem álltak székek az utazóközönség rendelkezésére, a fogyatékkal élők közlekedését megkönnyítő emelkedőket hó borította vagy ágak zárták el. Olyan várótermek is voltak, ahol a felügyelők madarakat találtak, mivel az ablakok be voltak törve, de lepusztult, használhatatlanná vált lépcsőket, nem higiénikus, elviselhetetlenül büdös mosdókat, penészes falakat is láttak.

A fogyasztóvédelem egyúttal ellenőrizte azokat a cégeket is, amelyek a romániai vasútállomások közelében fejtenek ki kereskedelmi tevékenységet (ennek semmi köze a vasúti társasághoz, de valahol mégis hozzátartozik a vonatozásról alkotott összképhez – szerk. megj.), tőlük csaknem 300 kilogramm élelmiszert foglaltak le. A felügyelők találtak lejárt szavatosságú péksüteményeket, szemeteszsákban tárolt kenyereket, vagy rozsdás raktárban tárolt húsokat. 

Összesen több mint 200 pénzbírságot róttak ki, amelyek értéke meghaladja az 1,2 millió lejt.

Az állomásokkal kezdik a korszerűsítést

A vasútfejlesztési stratégia kitér többek között a szerelvények sebességére, annak növelési lehetőségeire és a hálózat felújítására, a menedzsment korszerűsítésére, a vasútállomások felújítására, a vasúti közlekedés vonzóbbá tételének lehetőségeire, elővárosi járatok bevezetésére, intermodális csomópon­tok (vasúti, közúti és légi szállítás összekapcsolása) létesítésére vagy akár olyan szolgáltatások bevezetésére, amelyek lehetővé teszik például, hogy a hosszabb távolságra utazók a személygépkocsijukat is „magukkal vihessék”. 

Mindehhez persze rengeteg pénzre van szükség, illetve minél több EU-s támogatás lehívására. Ugyanakkor azt sem könnyű eldönteni, hogy a sok égető gond közül melyiket oldják meg elsőként, azaz mivel kezdődjön a nagyszabású korszerűsítés. Tény viszont: a CFR tavaly nekilátott 47 vasútállomás felújításának. Az intézkedés sokakban váltott ki nemtetszést, ők azzal érveltek, hogy a régi szerelvények lecserélése, a vasúti sínek, a hálózat korszerűsítése lett volna az elsődleges, hiszen az utas minél gyorsabban és minél jobb körülmények között akar célba jutni, miközben az állomásokon, várótermekben a lehető legkevesebb időt szeretné tölteni.
A – remélhetőleg hamarosan – megújuló 47 vasútállomás esetében tavaly június–júliusban írták ki a pályázatot a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére; közöttük van például a dési, szatmárnémeti, nagybányai állomás, de Zsibó, Nagykároly, Nagyszalonta, Herkulesfürdő, Csíkszereda, Szászsebes, Tövis, Nagyenyed stb. állomásépületei is új köntösbe öltöznek. Csak a tanulmányok elkészítése több mint 17 millió lejbe kerül, ezt vissza nem térítendő támogatásokból fedezik, a Nagy Infrastruktúrák Operációs Program keretében. A tervek szerint az épületek tatarozása mellett megemelik a peronokat, mozgáskorlátozottakat segítő felhajtókat alakítanak ki, felújítják a peronok tetőszerkezetét, az alul- és felüljárókat, az épületek fűtő- és szellőztető rendszereit, az utasok tájékoztatását szolgáló elektromos kijelzőket, a vécéket, továbbá zajfogó falakat építenek. 

Elektromos vasút Kolozsvártól Biharpüspökiig

Nagyszabású korszerűsítési tervet jelentett be a napokban Kolozsváron Lucian Nicolae Bode szállításügyi miniszter is, aki elmondta: az idén elkezdik – és 2024-re befejezik – a Kolozsvárt a Biharpüspöki határátkelővel összekötő elektromos vasútvonal kivitelezését. Bár a sajtótájékoztatón erről még nem sok részlet derült ki, források szerint nemcsak Kolozsvár és Nagyvárad állomását újítják fel a projekt keretében, hanem összesen 43 állomás és megállóhely fog megújulni a szakaszon. Felújítják továbbá a 166 km-es távon található négy alagutat és 34 hidat, 88 km-en pedig megduplázzák a sínpárokat, s ugyanezen projekt keretében épül meg az új vasúti átkelő a Törökvágáson. A munkálatokat négy szakaszra osztva végzik (Kolozsvár–Egeres, Egeres–Kissebes, Kissebes–Élesd, Élesd–Biharpüspöki), és azok során figyelembe veszik a térségekben megvalósuló (vagy tervezett) egyéb infrastrukturális beruházásokat is (körgyűrűk, az érintet városok fejlesztési tervei stb.). A beruházás összértéke 7,3 milliárd lej, azaz több mint 1,6 milliárd euró. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Rollertangóhoz rollertörvény: nincs ...
Mától lehet regisztrálni a 11. ...
Az RMDSZ nem támogatja bizalmatlansági ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ