Külföldön nyaralni: olcsóbb, jobb, kedvesebbek az emberek
A legtakarékosabb turisták a románok, a legfényűzőbbek a dánok
A legtakarékosabb turisták a románok, a legfényűzőbbek a dánok
Vissza

Külföldön nyaralni: olcsóbb, jobb, kedvesebbek az emberek

Minden tizedik külföldi turista hozott még egyet magával – 10,7%-kal több külföldi állampolgár érkezett Romániába idén júliusban, mint tavaly. Ezzel együtt nőtt azoknak a román állampolgároknak a száma, akik külföldre utaztak, 9,1%-kal. Főleg európai turisták érkeznek hozzánk, csak minden negyedik külföldi turista jön más kontinensről, a legtöbben autóval és repülőn. A vendégéjszakák száma 3,5%-kal nőtt, a szálláshelyeken tízből csak két turista volt külföldi. Az országban a negyedik leglátogatottabb hely Kolozs megye, Bukarest, Brassó és Konstanca után, de a legtöbb vendégéjszakát Konstancán töltötték a turisták, Bukarestben és Brassóban, itt Kolozs megye csak hetedik a sorban. Német és izraeli volt a legtöbb idegen turista nálunk. Az unióban a román turisták költenek legkevesebbet nyaralásra, és ennek szinte 80%-át itthon, pedig a fiatalok szerint külföldön vakációzni olcsóbb és jobb.

2018 és 2019 júliusának turisztikai adatait hasonlította össze az Országos Statisztikai Hivatal. Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) pedig azt rangsorolta, mennyit költenek állampolgárai nyaralásra. Aligha meglepő, hogy átlagban a romániaiak költenek a legkevesebbet, és annak zömét itthon. Pedig gyakran idehaza még drágábban jövünk ki, és nem is biztos, hogy azt kapjuk a pénzünkért, amire vágyunk. O. S. például nagy baráti társasággal vakációzik, a 23–30 éves fiatalok sízni és nyaralni is külföldre mennek.

Sízés Szlovákiában: olcsóbb, jobb

– Évek óta járunk nagycsapatban sízni telente, tavalytól pedig a téli túrát augusztus végi egyhetes nyaralással is kiegészítettük. Téli sportokat űzni szinte mindig Szlovákiába járunk, egy alkalommal azonban kipróbáltuk az Alpokat is, és elutaztunk egészen Franciaországig. Igazából soha nem gondolkoztunk azon, hogy Romániában, Brassó mellett vagy a Hargitán töltsük el az egyhetes sízésünket, mert egyszerűen nem éri meg, sem az árak, se a sípályák, szállások minősége, és főleg nem az emberek tekintetében – mondta el megkeresésünkre O. S.

A fiatal nő szerint egy szlovákiai sízés általában 500 euróba kerül, ebben benne van az út, szállás, étkezés, síbérlet (ez mindig a legdrágább, olyan 150-180 euró), de az esti sör és Becherovka, a pályán reggelente elfogyasztott szendvics és kávé is. Egy franciaországi sízés kicsit drágább, viszont a látvány, a 250-300 km pályával rendelkező síparadicsomok, a minőség megéri a borsosabb árat és a 30-40 órás utazást.

– Egy romániai sízés sem lenne sokkal olcsóbb, legfeljebb az úton spórolhatnánk valamit, de bérlet-, szállásárak, valamint a pályán vásárolt ételek és italok ára nem sokban különbözne. Ám annál jobban érezhető a különbség a pályák minőségén, Szlovákiában korszerű felvonók, hatalmas, karbantartott pályák várnak, segítőkész személyzettel, a sífelvonók mellett egy-két euróba, legtöbb 10 lejbe kerül egy kávé, pár euróba a sör, erős pia vagy az ennivaló. A legfontosabb viszont, hogy az emberek normálisan és odaillően viselkednek, nem szakadt farmerben, ittasan, üvöltözve és minden síszabályt mellőzve csúsznak, hanem rendes felszerelésben, sisakban, szemüvegben, síkesztyűvel és síruhában síznek, deszkáznak, a pályán levő személyeket tiszteletben tartják, ez pedig rengeteget dob az élményen. Arról nem is beszélve, hogy míg Sinaián pár éve két bérlet kellett ahhoz, hogy az ember feljusson a hegycsúcsra, Szlovákiában egy bérlettel több síparadicsomban lehet sízni – mesélte O. S., aki úgy döntött, nyaralni sem az országban fog.

Az albán parton 2 lej egy kávé

– A családommal évekig tartottunk ország-felfedező kirándulásokat, ezek mindig rendkívül jól teltek, lélegzetelállító helyeken jártunk, ám a szolgáltatások minősége gyakran csapnivaló. A szállások nem megfelelőek, nincsenek az alapvető elvárásoknak és igényeknek megfelelően felszerelve, a turistaútvonalak nem voltak kijelölve, a belépők pedig drágák. Így amikor tavaly a barátaimmal szerveztük az első közös nyaralásunkat, fel sem merült, hogy itthon keressünk valami izgalmas helyet. Tavaly az albán tengerparton töltöttünk egy hetet 16-an, idén a Balatonra mentünk 17-en, hogy ne kelljen megint 20 órát utazzunk. Az albániai nyaralás rendkívül olcsó volt, nagyjából 1200-1300 lej fejenként. Két bérelt kisbusszal az utunk nagyjából 300 lejbe került fejenként, a szállásra (6 éjszaka) 16-an összesen 600 eurót fizettünk, a parton pedig kb. 2 lej volt egy kávé, 5–7 lej egy sör és 15–20 lejből megebédeltünk, igaz, nem a jó déli partokon voltunk, hanem északon, egy elrejtett kis településen. Az albániai árakat és az ország helyzetét jól tükrözi, hogy a 16 fős társaságunk minden nap elitta-elette a tengerparti kis vendéglőben egy helyi orvos havi bérét, nagyjából 200 eurót. Albánia lenyűgöző hely, még nincs kiépítve, nem érte el a globalizáció – nagy bevásárlóközpontok sincsenek, ezért ennivalót érdemes vinni –, viszont partjai gondozottak, tiszták. Az ország varázsa a balkáni jellegből, az európai keresztény és a muszlim értékek keveredéséből fakad, egy még érintetlen kincs. Az idei balatoni utazás sem volt sokkal drágább, nagyjából 1500 euróért béreltünk ki egy teljes házat, és mivel a Balaton csak 8 órára van Kolozsvártól, saját autókkal, és nem bérelt kisbusszal mentünk, az üzemanyag és autópályamatrica kb. 500–600 lejbe került autónként. Az üzleti árak megegyeznek a hazaiakkal, a parton viszont 1000 forint egy lángos, 500–800 forint egy sör, egy ebéd, vacsora pedig 3000 forintnál kezdődik, igaz, Siófok mellett voltunk, nem egy eldugott kis faluban. Mivel a Balaton ki van építve, ezért rengeteg szolgáltatás várt a parton, vízisí, kenu, kajak stb., míg Albániában csak röplabdázni lehetett. Jövőre ismét tengerpartra megyünk, szintén legalább 15-en, de repülővel. Úgy gondoltuk, hogy előre lefoglaljuk a repjegyet, és csak néhány poggyászos jegyet váltunk, azokba pakolunk közösen – osztotta meg tapasztalatait O. S.

Többen nyaraltak Romániában júliusban

A külföldiek zsebének viszont olcsóbb Romániában vakációzni: idén júliusban 10,7%-kal többen érkeztek, mint tavaly júliusban. Az aratás havában 1596 alkalommal lépték át külföldiek az országhatárt, a legtöbben (77%) közúti járművekkel és repülőn (20,5%) érkeztek. Júliusban 3,6%-kal 1651 millióra nőtt az érkezések száma a hazai szálláshelyeken, és 3,5%-kal 4407 millióra nőtt a vendégéjszakák száma. A legtöbben románok voltak (81,8%), a külföldiek pedig főleg európaiak (72,1%), ezen belül pedig az unió tagországaiból érkeztek (85,2%). A román turisták töltötték el a vendégéjszakák 86,4%-át, a külföldiek a 13,6%-át, legtöbbet az európaiak (69,5%-át), ezen belül pedig az uniós turisták (a vendégéjszakák 84,6%-át).

Vízisízés a Balatonon 

A hazai turisták átlagosan 2,8 napot, a külföldiek 2 napot töltöttek nálunk, a szálláshelyek elfoglaltsági aránya 45,8%-os volt, 1,8 százalékponttal nagyobb, mint tavaly. A legnagyobb volt a szálláshelyek kihasználtsága a hotelek esetében (56%), a villáknál (41,3%), ifjúsági szállásoknál (35%), diáktáborokban (33,7%), házikókban (33,2%), panziókban (29,7%), kempingekben (29,4%), falusi panziókban (29,1%) és bungalókban (28,8%).

A román állampolgárok 2416 millió alkalommal lépték át az országhatárt kifelé, ez 9,1%-kal több mint tavaly júliusban. A legtöbben közúti járműveken utaztak (71,9%) és repülőn (27,5%).

Az idén a legtöbb külföldi turistánk német

Az év első hét hónapjában 6%-kal 7267-re nőtt az érkezések száma a hazai szálláshelyeken 2018 hasonló időszakához képest. Ebből 79,3%-ot tettek ki a hazai vendégek, 20,7%-ot a külföldiek, közülük a legtöbben európaiak (73,8%), ezen belül pedig uniós országból érkeztek (84,8%).

8,2%-kal 15.816 millióra nőtt a vendégéjszakák száma, ennek 81,2%-át hazai turisták töltötték el, átlagosan 2,2 napot. A külföldiek közül a legtöbb éjszakát az európaiak (71,8%), ezen belül az uniós turisták töltötték itt (84%), átlagban 2 napot.

A szálláshelyek kihasználtsága 31,8%-os volt, ez 2,5 százalékponttal több mint tavaly január-július időszakban. A hotelek kihasználtsága 39,8%-os, a villáké 25,2%-os, az ifjúsági szállásoké 24,1%-os, bungalóké 23,3%-os, hajószállásoké 23,2%-os.

A legtöbb turista Bukarestbe érkezett (1157,6 ezer), továbbá Brassó megyébe (767,9 ezer), Konstancára (720,1 ezer), Kolozs megyébe (373,6 ezer), Maros megyébe (333,4 ezer) és Prahovára (325,4 ezer). A legtöbb vendégéjszakát Konstanca megyében töltötték (2515,4 ezer), Bukarestben (1997,1 ezer), Brassóban (1523 ezer), Biharban (796,9 ezer), Valceán (772,5 ezer), Prahován (713,8 ezer) és Kolozs megyében (703,7 ezer).

Életkép a nyaralásról

A Kolozs megyébe idén augusztusig érkező turisták közül valamivel több mint 300 ezer hazai, 73 ezer külföldi volt. Fehér megyébe 105 ezer turista jött, ebből több mint 88 ezer hazai, Beszterce-Naszód megye 62 ezer turistájából közel 53 ezer hazai, Szilágy megye kb. 23 ezer turistájából több mint 20 ezer hazai, Szeben megye 295 ezer turistájából több mint 80 ezer külföldi.

A legtöbb turista Németországból érkezett (162,7 ezer), Izraelből (128,5 ezer), Olaszországból (124,1 ezer), az Egyesült Államokból (94,1 ezer), Magyarországról (92 ezer), Franciaországból (87,5 ezer) és az Egyesült Királyságból (79,6 ezer).

A határátkelőknél 7140 alkalommal érkeztek külföldiek (9%-kal több mint 2018. január–júliusban), háromnegyedük országúton, negyedük repülőn.

Az idén július végéig román állampolgárok 12.568 millió alkalommal léptek ki az országból, ez 6,6%-kal több mint tavaly január–július között, 67,5%-uk országúton, 31,9%-uk repülőn utazott.

Mi költünk a legkevesebbet, azt is inkább itthon

Átlagban 377 eurót költöttek 2017-ben egy üdülésre az Európai Unió állampolgárai; a legkevesebbet – átlagban 135 eurót – a romániaiak – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kimutatásából.

A legtöbbet (átlagban 769 eurót) a luxemburgiak költöttek egy üdülésre 2017-ben, aztán az osztrákok (641 euró) és a máltaiak (633 euró) következnek a sorban. A lista másik végén a magyarországi (161 euró), a lettországi (155 euró), a bulgáriai (153 euró) és a romániai (135 euró) állampolgárok állnak.

Az Eurostat adatai szerint az uniós állampolgárok átlagban 377 eurót fordítottak egy üdülésre: egy belföldi kirándulásra átlagban 223 eurót, a külföldire 812 eurót.

Az éjszakánkénti költségeket tekintve az EU-s átlag 75 euró, ehhez képest a romániaiak 35 eurót, a csehek 34 eurót, a görögök pedig 31 eurót szántak egy éjszakára. A legnagyobb összegű éjszakánkénti költségeket (átlagban 162 euró) a dánok engedtek meg maguknak, akiket az osztrákok (132 euró), a máltaiak (128 euró), az írek (112 euró), a luxemburgiak (108 euró) és a finnek (102 euró) követnek.

A statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy a 28 tagállam közül csak nyolcban maradt az országban az üdülésre költött pénz több mint fele. Románia ezen a téren listavezető (az összesen elköltött 2,245 milliárd euró 79 százaléka maradt a hazai turisztikai egységeknél), aztán Görögország (76%), Spanyolország (66%), Franciaország és Portugália (65%), valamint Bulgária és Olaszország (64%) következik. Ezzel szemben az üdülő luxemburgiak által elköltött pénz 99 százaléka külföldre került, Belgium tekintetében 93 százalék, Málta vonatkozásában pedig 92 százalék volt ez az arány.

Akciós tengerpart és dollármilliós űrutazás

Szeptember 1-jén elkezdődött a Tengerpart mindenkinek program idei kiadása, amelynek keretében a csúcsszezonhoz képest akár 70%-os kedvezménnyel lehet nyaralni a Fekete-tenger partján. A romániai idegenforgalmi munkáltatókat tömörítő szövetség (FPTR) szerint szeptember 1–30. között napi 50–140 lej közötti összegért lehet szállást foglalni a tengerparti szállodák egy részében. A programban idén 49 hotel vesz részt, amelyek hetente összesen 3675 helyet ajánlanak akciós áron, így mintegy 14 ezer kispénzű turista részesülhet a kedvezményben. A Tengerpart mindenkinek programra érvényesek a vakációs csekkek.

Aki pedig már mindent látott, annak egzotikus utazásban lehet része jövőre, 2020-tól ugyanis a Nemzetközi Űrállomásra is utazhatnak a kiválasztottak, csekély 58 millió dollárért, a napi ellátás további 35 ezer dollárba kerül.

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VIDEÓINTERJÚ - Filmek az üldözött ...
Az év könyve díjra jelölte a ...
Kishercegszemmel – Bemutató a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ