Korona-változatokkal emlékezzünk a karanténra

Gondolatok Demény Péter nemrég megjelent kötete kapcsán

Korona-változatokkal emlékezzünk a karanténra
Legszívesebben a számon sem ejteném ki többé a karantén szót, nehogy megidézzem, bevonzzam, magamhoz szólítsam általa. Sajnos azonban a jelenlegi helyzet nem elég fényes ahhoz, hogy teljesen kizárjuk egy újabb otthonülős időszak lehetőségét. Természetesen itt is beszélhetünk táborról és ellentáborról, de egyik oldalnak sem árt, ha kicsit visszatekint (vagy pesszimistaként előre) és felidézi a karanténpillanatok változatosságát. Ebben lehet segítségünkre Demény Péter Korona-változatok* című nemrég megjelent kötete, amelyben Adytól Dsidáig, Böjte Csabától Micimackóig és Agatha Christie-től Shakespeare-ig 126 különféle választ kaphatunk arra a kérdésre: mire gondolhatott (volna) a költő koronavírus idején?

A bezártság mindenkire más-más hatást gyakorolt: volt, akiben túltengett a produktivitás és a le nem vezetett energiákat kreativitássá alakította, volt, akinek életvitelét nem különösebben befolyásolta az otthonlét és voltunk páran, akiknek nehéz volt megküzdeni a szokatlan helyzettel, erő és energia hiányában pedig sóvárogva néztük a kovászkészítés közben jógázva nyelveket tanuló karanténozókat. Demény Péter az első kategóriát erősítette: „két hónapig mást se tettem, mint azon szórakoztam, hogy milyen manírokat fedezek fel a versekben, regényekben, novellákban, drámákban, mesékben, slágerekben, életvezetési tanácsokban” – olvasható a kötet hátlapján, amely a szórakozásokból született Facebook bejegyzéseket gyűjti egy borító alá. Az utószóban Demény úgy fogalmaz: amikor írni kezdte a paródiaszövegeket, eleinte csak bosszút akart állni a víruson és „talán nem is lehet jobban megúszni valamit, mint ha nevetünk rajta.”

Ismert versekbe, sokat énekelt dalszövegekbe, jellegzetes prózastílusokba rejtve jelennek meg a maszkviselés, a kesztyűhasználat, a tünetek és a társadalom változásainak motívumai. Mikes Kelemen levélbe foglalja a korona-csapást, a Neoton Família megénekli love story-ját a járvánnyal, a Quimby pedig az egész koronavírust engedné, hadd menjen. Olvashatunk operettbe, slambe foglalt gondolatokat, de az istenvéledédespiroskám, a szomorúvasárnap, valamint a homokóra megszokott sorai is átalakulnak egy-egy szövegrész erejéig. A nagy klasszikusok sem maradnak ki, hiszen Petőfi, Kányádi, Csokonai, Eminescu, Hemingway, Jókai, Weöres és Pilinszky sem menekülhetett a paródiaáradat elől.

A kötet szövegei Könczey Elemér megszokottan szellemes karikatúráival egészülnek ki, a végeredmény pedig átfogó képet nyújt a társadalmi elszigetelődés hangulatáról. Kis agytornához ajánlott a szövegek egymásutánját a címeket letakarva olvasni, hiszen legtöbb esetben a hangvétel, szófordulatok és a stílusjegyek alapján már az első pár sor után meg lehet tippelni az adott költő, író, szerző, neves személyiség kilétét. Arra az esetre pedig, ha a járványhelyzet romlásával ismét karanténba kényszerülnénk, Demény Péter Márai Sándort megszólaltatva nyújt biztatást: „ha lakásodba kényszerülsz, ne feledd: mindez csak múló állapot, mit majd a szokott távozás követ.”

(Borítókép: a kötet egyik Könczey-illusztációja)

*Demény Péter: Korona-változatok, Ábel Kiadó, 2020, Kolozsvár