Környezetvédelem – segít a demokrácia?

Újabb nemzetközi fórumot szervezett az Európa Tanács

Környezetvédelem – segít a demokrácia?
A Strasbourg városában székelő, negyvenhét tagállammal rendelkező nemzetközi intézmény Világfórum a Demokráciáért (World Forum for Democracy – WFD) elnevezésű, november 8-10. időszakban megszervezett rendezvényére valamennyi európai szakértőnek, meghívottnak, résztvevőnek és újságírónak illett volna a legkevésbé környezetszennyező közlekedési eszközzel utaznia. Ha nem másért, akkor legalább a téma miatt: a demokráciának sikerül megmentenie a természeti környezetünket? Legtöbb előadó viszont a hagyományos utazási eszközt, a rendkívül szennyező repülőgépet használta arra, hogy Franciaországba érkezzen. Egy biztos kivétellel: a Greenpeace európai kampánystratégája.

Az új koronavírus megjelenése és világszintű villámgyors terjedése okozta pandémia miatt tavaly, az 1949-ben létrehozott Európa Tanács (ET) ikonikus nemzetközi rendezvényét, a 2012 óta megszervezett Világfórum a Demokráciáért, online szervezték meg. Idén viszont az oltáskampányoknak köszönhetően bekövetkezett részleges immunizálás következtében a szervezők úgy döntöttek: az előadók, meghívottak, szakértők, résztvevők és újságírók számát drasztikusan csökkentik ugyan, de személyes részvételre kerül sor. Az évek során az ET különböző országainak és más államok küldöttei rendszerint nagy számban érkeztek (2019-ben például kétezren voltak), a világ különböző felsőfokú oktatási intézményein tanuló, többnyire politikatudomány szakos egyetemi hallgatók körülbelül negyvenes-ötvenes csoportokban érkeztek Strasbourgba. Most például Koszovó ifjúsági küldöttsége csupán négy személyt tett ki…

A világjárvány környezetvédelmi leckéje

A plenáris üléseken, a műhelymunkák és a fórumok során idén a 38 országból érkezett mintegy 300 résztvevő azt boncolgatta: vajon a demokratikus berendezkedésű társadalmak képesek-e hatékonyan megvédeni és megóvni a környezetet. Idénre a szervezők azért választották ezt a tematikát, mert a 2020 tavaszán „kirobbant” világjárvány mindnyájunkat ismételten ráébresztett az ember és a természet közötti kapcsolat törékenységére. Lévén, hogy tavaly drasztikusan lecsökkent az emberi tevékenység a Földön, a természet „visszakövetelte” jogait: a rendkívül szennyezett világvárosokban sokkal tisztább lett a levegő, a vadállatok élettere bővült, a növényzet kezdte visszafoglalni „elveszített” területeit.

Karikaturista "kapta ceruzavégre" az előadókatUgyanakkor a világjárvány hangsúlyosabban ráébresztett arra, mennyire szükségünk van a természeti környezetünkre, a körülöttünk lévő élővilágnak pedig az emberek hathatós segítségére. Ilyen megvilágításban egyértelmű: paradigmaváltásra van szükség annak érdekében, hogy bolygónk élhető maradjon, az egyre inkább felgyorsuló önpusztító folyamatot megfékezzük, és esetleg teljesen megállítsuk.

A kommunista Kína példája

A nyitónapon elhangzott: az államok alapvető kötelezettsége megvédeni a polgárokat valamennyi veszéllyel szemben, s ehhez egyértelműen hozzátartoznak azok a személyes és anyagi károk is, amelyek a természeti környezet emberek általi megkárosítása miatt következnek be. Amennyiben bizonyos országok nem tesznek eleget eme kötelezettségüknek, a polgárok akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak jogorvoslatért.

- A polgároknak helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten részt kell venniük a környezetünket érintő döntésekben. A bolygónkat veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatban minden szinten növekszik a tudatosság, a dolgoknak változnia kell - mondta nyitóbeszédében Marija Pejčinović Burić.

Az ET főtitkára hozzátette: a friss közvélemény-kutatások azt mutatják, a polgárokat egyre inkább aggasztják a természeti környezettel kapcsolatos kérdések, ezért a kormányoknak sürgősen cselekedniük kell.

A nyitónapon szintén felmerült: vajon a világjárvány lecsengése után milyen legitimitása lesz a demokratikus társadalmi berendezkedésnek, lévén, hogy a kommunista Kína kormányának sikerült megfékeznie és szinte teljesen megállítania a koronavírus terjedését. Ráadásul a világfórumon bemutatott, a világ hetvenöt országában végzett közvélemény-kutatás szerint a fiatalok egyre elégedetlenebbek a demokratikus intézmények működésével, illetve egyre bizalmatlanabbak a kormányok által hozott környezetvédelmi intézkedésekkel.

A Dubioza Kolektiv bosnyák együttes koncertje az Európa Tanács üléstermében...Érdekes viszont, hogy egy másik felmérés azt mutatta: az egészségügyi krízis tetőfokán, azaz 2020 tavaszán és nyarán világszerte ugrásszerűen megnőtt a bizalom a kormányok iránt, ezek ugyanis szigorú és határozott intézkedéseket foganatosítottak a világjárvány megfékezésére. Egyes kutatók szerint ez azt is mutatja, hogy ilyen esetekben a polgárok értékelik a keménykezű fellépést, a gyors és hatékony intézkedéseket, amelyek részben csupán az alapvető szabadságjogok korlátozásával vezethetők be.

Repülővel érkezett a magyar igazságügyi miniszter (is)

A nyitónapon jelen volt Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere is, aki korábban hosszú évekig környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozott az Európai Parlamentben.

- Nemzeti érdekek mentén is lehet sikeres környezetvédelmi politikát folytatni. Közös erővel, az állampolgárok egyetértésével kell fellépnünk a környezetvédelmi kihívásokkal szemben, éppen ezért a magyar kormány a legfontosabb politikai kérdésekben konzultációkkal kéri ki az emberek véleményét – fogalmazott a politikus.

Szerinte Magyarország zöld politikája sikeres úton jár, hiszen a világ azon kevés országai közé tartoznak, amelyek a szén-dioxid kibocsátásuk csökkentése mellett is növelni tudták gazdaságukat, mellette pedig konkrét lépéseket tettek a fenntartható fejlődésért.

- Magyarországon 1990 óta majdnem négyszeresére nőtt az egy főre eső GDP, miközben az üvegházhatást okozó gázkibocsátást 32 százalékkal, az energiafelhasználásunkat pedig 15 százalékkal csökkentettük – mondta Varga Judit.

A Szabadság megkérdezte: a miniszter milyen közlekedési eszközzel érkezett Strasbourgba? A magyar kormány tagja kijelentette: amennyiben nem szenvedett volna időhiányban, nem a repülőgépet használja. Ugyanerre a kérdésre a nyitónapon tartott egyik panelbeszélgetésen résztvevő Kaufer Virág, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet európai kampánystratégiákért felelős tisztségviselője azt válaszolta: éjszakai vonattal érkezett, Strasbourgban pedig a tömegközlekedési eszközöket használta.

Bringázás a demokráciáért

Lapunk megszólaltatta a világfórumon jelen lévő, az Európa Tanács által kezdeményezett Bringázás Európáért (Cycling for Democracy) elnevezésű projekt vezetőjét, Nicolas Bouriont, aki elmondta: tavaly a világjárvány miatt a tervekkel ellentétben a bringások nem tudtak külföldre utazni, saját városukban népszerűsítették ezt a társadalomberendezkedési formát.

- A világ szinte valamennyi pontján szerveződött kisebb csapatok saját városukban bringázva népszerűsítették a demokrácia elvét és ezt a kormányzási formát. Az Urubu film által megalkotott videókban franciaországi, finnországi, észtországi, görögországi, németországi, olaszországi, spanyolországi, kanadai, izraeli, indonéziai, kenyai, brazíliai fiatalok ugyanakkor arra a kérdésre is válaszoltak: vajon a demokráciának sikerül megmentenie a környezetünket? – tette fel a retorikus kérdést a főszervező.

A fórumon résztvevő egyes fiatalok lapuknak elmondták: kiábrándultak, az évek folyamán ugyanis több tízmillió fiatal vonult utcára konkrét és hathatós intézkedéseket kérve a kormányoktól, az eredmények viszont kiábrándítóak. Mit tehetünk még? – tették fel ők is a retorikus kérdést.

Demokrácia innováció: izraeli-jordániai-palesztin ökoprojekt

A Demokratikus Innováció Díjjal a szervezők minden évben a világon megvalósított, a demokráciával kapcsolatos kezdeményezéseket díjazzák, idén a világfórum tematikájára való tekintettel a környezetvédelemmel kapcsolatos projektek közül válogattak.

Lévén, hogy a világ egyik „legforróbb” övezetéről, illetve az itt élő nemzeteknek a környezetvédelemért történő összefogásáról, valamint egymás segítéséről szól, a résztvevők helyben leadott szavazata alapján idén az Európa Tanács az EcoPeace Middle East nem-kormányzati szervezet által lebonyolított, Zöld-Kék Megállapodás elnevezésű, izraeli-palesztin-jordániai projektet díjazta. A kezdeményezés keretében a három nemzet fog össze a víz és a napenergia megosztására.

A rendezvény „záróakkordjaként” a világhírű bosnyák együttes, a Dubioza Kolektiv minikoncertet tartott a nemzetközi szervezet üléstermében.