Korkedvezmény, özvegyi nyugdíj a nyugdíjtörvény tervezetben
Az egyetem utáni mesteri és doktori képzés is járulékfizetési idő lenne
Az egyetem utáni mesteri és doktori képzés is járulékfizetési idő lenne
Vissza

Korkedvezmény, özvegyi nyugdíj a nyugdíjtörvény tervezetben

Ismertették végre az új nyugdíjtörvény tervezetét, amit közvitára is bocsátottak, valamint az interneten elérhető a tervezet teljes szövege. A munkaügyi miniszter, Lia Olguta Vasilescu elképzelése szerint a tervezetet szeptemberben a kormány elé terjesztik, hogy megszerezzék az illetékes minisztériumok jóváhagyását, majd ezt követően kerülhet a jogszabály a parlament elé. Amennyiben a nyugdíjtörvényt az Alkotmánybíróságnál is megtámadnák, akkor is decemberben már hatályba léphet – vázolta fel a forgatókönyvet a munkaügyi miniszter.

Az új nyugdíjtörvény több kedvezményt vezetne be, illetve a korábban külön jogszabályban előírt, de nyugdíjjal kapcsolatos előírásokat is bevonnák a nyugdíjtörvénybe. Tervezik a nyugdíjak általános átszámítását is (egyébként korábban is volt erre példa), azzal a szándékkal, hogy mindenkinek növekedjen a járandósága, vagy amennyiben csökkenést eredményezne az átszámítás, akkor meghagynák természetesen a kifizetésben levő járandóság összegét. Ennek, tehát az átszámításnak a kapcsán már többen felvetették, hogy a megnövekedett nyugdíjak olyan többletkiadást feltételeznek, amely veszélybe sodorná az állami nyugdíjalapot, amely már így is régóta veszteséges, és folyamatosan más forrásból meg kölcsönökből kell fedezni a nyugdíjkiadásokat.

Jövőre az állami társadalombiztosítási költségvetés nyugdíjjal kapcsolatos kiadásai 11%-kal növekednek, amennyiben az új nyugdíjtörvény a jelenlegi formájában hatályba lép, tehát az idei 60,7 milliárd lejről 67,4 milliárd lejre 2019-ben, 2020-ban pedig már 83,8 milliárd lejre lesz szükség a nyugdíjak kifizetésére. A munkaügyi miniszter szerint ez biztosítva lesz, pozitívumként említette, hogy sok év után először haladta meg az alkalmazottak száma a nyugdíjasokét tavaly és idén.

Az alábbiakban ismertetünk néhány közérdekűbb előírást az új nyugdíjtörvény tervezetből, a hírügynökségi összefoglalók felhasználásával. Megjegyezzük, hogy egyrészt még csak tervezetről van szó, másrészt minden esetben értelmezés tekintetében jogi hatálya csak a román nyelvű szövegnek van.    

  • A nyugdíj összegét úgy állapítják meg, hogy a pontok összértékét megszorozzák a referenciapont értékével; a pontok összértéke az évi pontozások összegét jelenti.
  • A 15 évnél kevesebb hozzájárulási idővel rendelkező nyugdíjasok választhatnak a nyugdíjuk és a szociális juttatás között, a törvény hatályba lépése előtt 3 hónapig.
  • A nyugdíjpont értéke 1.265 lej lesz 2019-ben, 1.775 lej 2020-ban, 1.875 lej 2021-ben, ezt követően indexelik az infláció függvényében.
  • Az utódlási nyugdíj a gyerekeket és túlélő házastársat illeti meg, amennyiben az elhunyt nyugdíjas volt vagy teljesítette valamely nyugdíj megítélési feltételeit.
  • A nyugdíj minimális értékét százalékban állapítják meg, a kifizetésben levő országos bruttó minimálbér alapján, a nyugdíjalaphoz való egyéni hozzájárulási idő függvényében.
  • Bevezetik az özvegyi nyugdíjat, amely az elhunyt házastárs nyugdíjának 25%-a. 
  • Kiterjesztik a hozzájárulási időnek számító, nem járulékfizetési, hanem úgynevezett asszimiláltnak tekintett időszakot, az egyetem utáni mesteri és doktori képzések beszámításával.   

A jelenlegi teljes összegű előnyugdíj, amely nem résznyugdíj (tehát amelyből nem vonnak le a korhatár előtti nyugdíjazásért), átalakul öregségi nyugdíjjá az új nyugdíjtörvény tervezetben. Eszerint azok a személyek, akik 8 vagy ennél is több évvel meghaladták a törvény által előírt teljes munkaidőt (vagyis járulékfizetési, vagy hozzájárulási időszakot), beleértve az asszimilált időszakot is, 5 évvel a korhatár előtt nyugdíjba jöhetnek.  Ebben az esetben pedig halmozhatják a nyugdíjukat a fizetésükkel, és felhasználják, tehát értékesítik az esetükben az asszimilált, nem járulékfizetési időszakokat. A tervezet ismertetésében szerepel az a kedvezmény is, miszerint 6 évvel csökkentik a standard nyugdíjazási életkort azoknak az anyáknak az esetében, akik legkevesebb 15 év járulékfizetéssel rendelkeznek, és 3 gyermekük született akiket 16 éves korukig neveltek. A negyedik gyermekkel kezdődően még minden gyermek után további 1 év korkedvezményben részesülnek a nyugdíjazásnál.

Az előnyugdíj a nyugdíjkorhatár betöltése előtt legtöbb 5 évvel illeti meg azokat, akik rendelkeznek a teljes járulékfizetési idővel – illetve akik túlhaladták ezt (amint fentebb már említettük). Az előnyugdíj esetében a járulékfizetési idő kiszámításánal nem veszik figyelembe azokat az időszakokat, amíg az illető rokkantnyugdíjas volt, sorkatonai szolgálatát teljesítette vagy egyetemi tanulmányokat folytatott nappali tagozaton. Az előnyugdíj összegének kiszámításánál az öregségi nyugdíjasként megillető teljes járandóságból levonnak, figyelembe véve a plusz járulékfizetési időt valamint a hónapok számát, amennyivel az illető hamarabb jön nyugdíjba.  

A betegségi nyugdíjak esetében átnevezik a fogyatékossági fokokat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék bizonyos tevékenységek végzését és a betegnyugdíj halmozását a munkavégzésből származó jövedelemmel: az I. fokú rokkantságot úgy tekintik majd, mint súlyos funkcionális károsodást és csökkentett munkaképességet; a II. fokú rokkantságot mint funkcionális hiányosságot és csökkentett munkaképességet; a III. fokú rokkantságot pedig mint átlagos funkcionális hiányosságot és csökkentett munkaképességet. 

A tervezet bevezeti az özvegyi nyugdíjat, tehát a túlélő házastársnak járó támogatást, amely az elhunyt házastárs nyugdíjának a 25%-a, és ez az összeg halmozható lesz a saját nyugdíjjal. Az özvegyi nyugdíj megítélési feltételei: a túlélő házastárs teljes járulékfizetéssel rendelkezik; betöltötte a nyugdíjkorhatárt; nem házasodott újra; a házasságuk legkevesebb 10 évet tartott; a bevételezett összegek (támogatás és saját járandóság) ne haladják meg az országos bruttó minimálbér 80%-át. 

A törvénytervezet arról is rendelkezik, hogy amennyiben valakinek a kiszámításnál a minimálisnál kevesebb nyugdíja lenne, az illetőnek megadják a minimális járandóságot. A nyugdíj minimális összegét a minimálbérhez viszonyítva állapítják meg, a járulékbefizetésekkel arányosan. A törvény hatálybalépésekor, a 10-15 év közötti munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjasok esetében, a minimális nyugdíj az országos bruttó minimálbér 40%-a, és a 10 évet meghaladó minden egyes munkaévért még hozzáadnak a minimálbér 1%-ának megfelelő összeget. 15 évet meghaladó hozzájárulás esetén a minimális nyugdíjösszeg a minimálbér 45%-a, plusz a minimálbér 1%-a a 15 évet meghaladó minden évért, anélkül, hogy a végösszeg meghaladná a minimálbér 75%-át.   

A nyugdíjazáshoz legkevesebb 15 év járulékfizetés szükséges. A járandóság kiszámításánál figyelembe veszik a pótlékokat, globális akkord alapján bevételezett összegeket, túlórabért, prémiumokat, természetben járó juttatásokat.

Ú. I. 

Borítókép: Rohonyi D. Iván (illusztráció)

 


GAZDASÁG ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Európai Filmdíjak – Öt díjat ...
Győztek a kolozsvári fiúk! Megnyerte az ...
Pedro Almodóvar legújabb filmjét ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ