Könyvfaló Tóth Krisztinával: Ődrének keresztelték a hősnőt a diákok
Vissza

Könyvfaló Tóth Krisztinával: Ődrének keresztelték a hősnőt a diákok

Igazi, élő mai írót ismerhettek meg a kolozsvári diákok Tóth Krisztina személyében, akinek A lány, aki nem beszélt című könyvét olvasták el, beszélték meg és ki egymással, rajzolták le, bábozták fel a játékban részt vevő V-VI. osztályos diákok. Minekutána töviről hegyire megismerték a történetet, játszottak vele és róla, péntek délután találkozhattak magával a szerzőjével is, akit a szereplőkből készült bábokkal és sok-sok kérdéssel vártak. Diákoknak és írónőnek sikerült kölcsönösen meglepniük egymást, ugyanis Tóth Krisztina elmondta, mielőtt könyvvé íródott volna, az örökbefogadásról szóló történet előbb bábjáték volt.

(Borítókép: Jobbról Juhász Kincső, Jakab Villő Hanga, Tóth Krisztina. FOTÓ: ÜNNEPI KÖNYVHÉT)

Családjával együtt az írónő fogadott kislánya érkezésére hozta létre a bábjátékot, egy bő ruha alá hevederekkel magára öltött fateknőbe rejtve a szereplő bábokat, nagyobb fia zenét komponált hozzá. Később leírta a történet első részét, de csak sokára találtak egymásra a Móra kiadóval, korábban ugyanis nem aratott nagy tetszést kiadói körökben a témájával és szereplőivel: cigány szereplők, örökbefogadás, halál. Sok a történetben a cigány népmesei motívum, a gyerekeknek is furcsának tűnt, hogy az asszony egy síró szemet szült – akit egyébként csodálatos bábként személyesítettek meg a műhelymunkában a gyerekek. Az írónőtől azt is megtudták, miért szerepel a történetben bagoly: mert a vidéki házuk kéményébe egy bagoly rakott fészket. Az örökbefogadásról is szó esett, az író szerint ennek nem kellene tabutémának lennie, mint mondta, gyakran traumaként éli meg a helyzetet az, aki felnőttként tudja meg, hogy örökbefogadták. Főleg a felnőttekben van egy meggyőződés arról, hogy az irodalomnak szép dolgokról kell szólnia. Így eshetett meg például, hogy egy óvodában gusztustalannak ítélték, és tiltólistára került az Orrfújós meséje, amelyben Fikenstein úr és Fikula asszony beköltözik egy kisgyerek orrába…

Olyan kérdések is elhangzottak, hogy miért erdei emberek a történetben szereplő lány szülei, hogyhogy a lány nem haragszik a vér szerinti szüleire amiért elhagyták őt, kiderült, hogy ennek a történetnek nem lesz folytatása, ám szeptembertől kezdődik egy sorozat Malacról és Libáról. Kedvenc szerzőiről és olvasmányairól is szólt Tóth Krisztina: Nógrádi Gábor kötetei, főleg a Pete pite, Annie M. G. Schmidtől a Macskák társasága, de elolvasásra ajánlotta a gyerekeknek Bálint Ágnest, Békés Pál A kétbalkezes varázslóját, Szabó Magda Születésnapját.

A könyvdedikáció előtt végül a diákok elsorolták a neveket, amelyeket adtak a történetben szereplő névtelen lánynak: a Pandóra, Titokzatos Tamara, Ibolya, Lilla (a lány kedvenc színe volt a lila) mellett a legkedvesebbnek talán az Ődre tűnt – a történetben jelentős szerephez jutó erdő szóból alkották a diákok, visszafelé olvasva.


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Irodalmi alapítványt hoz létre Olga ...
Elölről kezdődik a Zilahi Református ...
Megtalálták a vasárnap eltűnt 13 éves ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ