Kolozsváron tárgyal Szijjártó Péter magyar külügyminiszter
"Természetes, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel"
Vissza

Kolozsváron tárgyal Szijjártó Péter magyar külügyminiszter

Románia és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól, a magyar-román párbeszéd fenntartásának fontosságáról, az ukrán oktatási törvényt illető közös fellépés szükségességéről, közös gazdasági fejlesztésekről tárgyalt hétfőn Kolozsváron Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleşcanu román külügyminiszter. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok karán zajlott munkamegbeszélésen a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy fontos jelzés a két ország közös fellépése az ukrán oktatási törvény módosítása ügyében, hiszen a kijevi parlament napirendjén további két olyan törvénytervezet szerepel, amely tovább csorbítaná a kisebbségek jogait. Elhangzott többek között, hogy 2020-ra egyről kettőre növelnék a két országot összekötő autópályákat, és felmerült a Kolozsvár-Budapest közötti gyorsvasút létesítésének gondolata is. Szijjártó Péter hétfőn délután jelen volt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanévnyitóján is.

 „A megbeszélés keretében lényegében folytattuk az idén már elkezdett tárcavezetői párbeszédet” – jelentette ki a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott kolozsvári tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón Teodor Meleşcanu. A román külügyminiszter elmondta, idén ő is részt vett diplomatatalálkozón Budapesten, majd Szijjártó Péter augusztus végén hasonló célból látogatott Bukarestbe. „Mindemellett elfogadtam magyar kollégám meghívását, és tíz nap múlva jelen leszek a Visegrádi Négyek találkozóján Budapesten” – jelezte a román diplomácia vezetője. Mint mondta, egyetértettek abban, hogy Románia jelenlétével „többletet adhat” a tárgyalásokhoz.

Meleşcanu beszámolt arról is, hogy hétfői találkozójuk során szó esett a két ország kétoldalú kapcsolatai fejlesztéséről, a magyar-román párbeszéd megalapozásának előnyeiről. Mint kifejtette, egyetértettek abban, mindkét fél számára kiemelten fontosak a másik állam területén élő kisebbségek, és érdekük, hogy a kölcsönösség elve érvényesüljön e tekintetben is. Az ukrán oktatási törvényt illetően kifejtette: mindkét félnek meggyőződése, hogy a módosító intézkedéseknek nem kellene korlátozniuk a kisebbségek jogát az anyanyelvükön való tanuláshoz. A román tárcavezető hozzátette: munkamegbeszélésük alkalmával a gazdasági együttműködés konkrét projektjeiről is tárgyaltak, energetikai, vasúthálózati fejlesztésekről, autópálya-bővítésről. Megjegyezte, a párbeszéd nyitott, őszinte és barátságos hangnemben zajlott, s meglátása szerint komoly eredményekre is jutottak.

Az elmúlt két és fél hónapban ez a harmadik kétoldalú, külügyminiszterek közötti találkozó; ez „furcsának tűnhet ugyan, de így normális, a két szomszédos ország ugyanis ezer, nemzeti kisebbségeiket tekintve pedig milliónyi szállal kötődik egymáshoz” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Hangsúlyozta: a két ország egymásnak eddig is fontos gazdasági partnere volt, az elmúlt hónap eseményei pedig alátámasztották, hogy vannak közös érdekek, amelyek csak az együttes fellépés révén érvényesülhetnek.

„Magyarországnak érdeke, hogy a két ország között stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon is fenn. Sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni” – hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Mint kifejtette, a megbeszélésen kiemelt témaként szerepelt az ukrán oktatási törvény módosítása nyomán kialakult helyzet. „Hiába kértük többször is, románok, magyarok egyaránt, hogy ne fogadják el, mégis megszavazták a kisebbségek jogait súlyosan sértő törvényt” – emlékeztetett Szijjártó Péter. Felhívta a figyelmet arra is, összesen körülbelül félmillió magyar és román ember él Ukrajnában kisebbségben, ezáltal „teljesen természetes és normális”, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel a jogszabály módosítása ügyében. Az elfogadott törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia egyaránt támogatta, így a két ország most „hátba szúrásnak” tekinti a történteket – fejtette ki a magyar tárcavezető. Hozzátette: a törvénymódosítás ellentétes Ukrajna alkotmányával is, ugyanakkor diszkriminál a kisebbségek között, a krími tatároknak például több jogot ad, mint a románoknak vagy magyaroknak.

Szijjártó Péter komoly veszélynek minősítette továbbá, hogy jelenleg az ukrán parlament napirendjén szerepel a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény módosítása is. Amennyiben előbbit abban a formában szavazzák meg, ahogyan azt a parlament kulturális szakbizottsága elfogadta, jelentősen csökkennének a magyar és a román kisebbség anyanyelv-használati lehetőségei. Ez a törvényjavaslat például húsz százalékra a médiumok adásidejéből az anyanyelven közvetített műsorok idejét – mondta a miniszter. Fontos, a két ország közösen lépjen fel az oktatási törvény ügyében, mert ezzel világos jelzést küldhetnek, hogy az ukrán parlament az előtte fekvő jogszabályokat ne fogadja el, mert azzal még tovább csorbítanák a kisebbségek jogait – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Mint mondta, román kollégájával egyetértettek abban, hogy nemzeti kisebbségeikre a kétoldalú kapcsolatokban erőforrásként kell tekinteni. Említést tett arról is, remélhetőleg a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét sikerül megnyugtatóan rendezni, és az RMDSZ, a katolikus egyház, valamint a román kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül valóban megoldja ezt a helyzetet.

Szijjártó Péter közölte azt is, hogy 2020-ra megduplázzák, azaz egyről kettőre növelik a két ország közötti autópálya-összeköttetések számát. Megjegyezte, a két országnak sokkal „összekötöttebbnek” kellene lennie, ezért a jelenleg csak hétvégenként üzemelő tíz határátkelőből remélhetőleg mielőbb minél több folyamatosan nyitva lesz. Európában a közlekedési fejlesztések ma már alapvetően a gyorsvasútról szólnak – emelte ki a továbbiakban a magyar tárcavezető. „Támogatjuk a Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút kiépítésének tervét, amely remélhetőleg az első szakasza lehet a két ország fővárosa közötti gyorsvasúti összeköttetésnek” – mondta. Az energiabiztonság szempontjából jó hírnek minősítette, hogy 2022-re 4,4 milliárd köbméternyi földgázforgalmazás válik lehetővé a két ország között.

Kérdésre válaszolva elmondta: idén a magyar kormány valóban három millió euróval szándékszik Erdélyben – nem diszkriminatív módon, a romániai és uniós jogszabályokat tiszteletben tartó – gazdaságfejlesztési programot végrehajtani. Ezt a programot német mintára tervezték: Németország a Saxonia-Transilvania Alapítványon keresztül nyújt támogatást a romániai német kisebbségnek – részletezte a tárcavezető.

A katalóniai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre Szijjártó Péter azt válaszolta, „a kérdést Spanyolország belügyének tekintik”. Romániának a Visegrádi Négyekkel való kapcsolatát illetően kifejtette: a V4 országaiban és Romániában egyaránt meghaladja a gazdasági növekedés üteme az európai átlagot. Joggal feltételezhető, hogy az együttműködés „szorosabbra fűzése” komoly eredményekre vezethet – állapította meg. Hozzátette: Magyarországnak érdeke, hogy Románia gazdasága jól működjön, hiszen jelenleg a magyar export öt százalékát fogadja. Mint mondta, 510 millió eurós hitelkeretet nyitottak a magyar Eximbanknál a kétoldalú, magyar-román vállalati együttműködések finanszírozására. Elmondta továbbá, hogy a V4 kiáll az EU nyugat-balkáni bővítésének terve mellett, ezt a célt Románia is támogatja, az esedékes budapesti találkozón pedig erről is tárgyalnak majd.

Az erdélyi magyaroknak is érdeke a román-magyar partneri viszony

Az erdélyi magyarok és az RMDSZ érdeke is az, hogy Románia és Magyarország között folyamatos párbeszéd, partneri viszony és erős gazdasági kapcsolat legyen. Ezt segítette és erősítette a hétfő reggeli megbeszélés, amelyet Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével folytatott az RMDSZ delegációja Kolozsváron.

Szijjártó Péter az RMDSZ vezetőivel is találkozott Kolozsváron

„Örvendetes, hogy a két ország külügyminisztere augusztus után, most újra találkozik egymással. Reméljük, hogy ennek eredményeként javul az államközi viszony, és előrelépések történnek a közösségünk számára is fontos kérdésekben is, ilyen például a marosvásárhelyi iskola ügye. A kérdés ugyan még távol áll a rendezéstől, de reméljük, hogy egy idén elfogadott törvénnyel újra alapítható lesz az iskola. Ez az itthoni érdekérvényesítés, nyomásgyakorlás és a magyar kormány határozott fellépésének is köszönhető” – számolt be a miniszteri látogatás részleteiről Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

A visszaszolgáltatásokról szólva, az RMDSZ úgy véli, hogy Romániában, nem csupán leállt a folyamat, hanem ma már sokkal inkább a visszarendeződésnek lehetünk a tanúi. Az látszik, hogy különböző feljelentésekkel, bírósági beavatkozásokkal elkezdődött az újraállamosítás.

A hétfői megbeszélésen a gazdaságfejlesztési programról is beszéltek a felek, amelyet a magyar kormány segítségével hamarosan a mezőségen indítanak útnak, abban bízva, hogy a pilot program után ezt Erdély-szerte is ki tudjuk terjeszteni.

„A pozitív előrelépések mellett tájékoztattuk a minisztert arról is, hogy melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyek elé közösségünk néz az elkövetkező időben: a centenárium kapcsán már most jól látjuk, hogy idén elkezdődött az erre való „felkészülés”, hiszen elindult a magyarellenes hangulatkeltés, amely nemcsak politikai színtéren, hanem a közösség mindennapjaiban is tetten érhető és érezhető. Ennek a folyamatnak is közösen kell gátat szabnunk: egyenes beszéddel, nyílt kommunikációval, pozitív hozzáállással” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök.

Az RMDSZ delegációját Porcsalmi Bálint vezette, jelen volt Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

 

 

 

 

EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Tengerészgyőzelem a vasutasok ellenében
Kolozsvári hegymászó az Ama Dablam ...
Szélsőjobboldali személyek ellen indult ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ