Kolozsvári parfüm: nyílt nap a Palocsay-kert rózsaparkjában
Büszkén őrzik Wagner István örökségét
Büszkén őrzik Wagner István örökségét
Vissza

Kolozsvári parfüm: nyílt nap a Palocsay-kert rózsaparkjában

Egy napra megnyitotta kapuit a nagyközönség számára a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem (USAMV) keretében működő Kertészeti Kutatóállomás „rózsaparkja”: pénteken az egykori Palocsay-kertben bárki megcsodálhatta virágzás közben azt a több mint háromszáz rózsafajtát, amely közül több tucatnyit a világviszonylatban is elismert kertészmérnök, növénynemesítő, szakíró Wagner István (1932, Felvinc–2017, Arad) és kollégái nemesítettek a kincses város talán legismertebb kertjében. A látvány még úgy is pazar volt, hogy az elmúlt hét kánikulai, majd viharos-jégesős időjárása kissé megviselte a színpompás, illatos dísznövényeket, s emiatt sok látogatóban az öröm némi ürömmel vegyült: nem lehetett volna ezt egy héttel korábban megszervezni? Jó hír viszont, hogy a kutatóállomás vezetősége nyitni szeretne a nagyközönség felé, így további hasonló, szívet-lelket feltöltő eseményekre számíthatunk.

Az elsők között érkezem, alig egy-két perccel a reggel kilenc órás nyitás után: a Györgyfalvi negyed végén, a Kertészeti Kutatóállomás tárt kapui mögött még alig lézeng valaki. Kérdezem is a kapust: jó helyen járok? Erőst bólogat, aztán ahogy tovább haladok az úton, a tuják mögött hirtelen felbukkan a rózsák színpompás kolozsvári birodalma. És egy ismerős arc, korábbi sajtós kolléga, aki most az egyetemnek dolgozik, s aki, mielőtt magamhoz térnék (mégiscsak reggel kilenc és alig ittam meg a kávémat, hisz néhány utcányira lakom csupán), rögtön körém csődít kutatót, igazgatót, mindenkit, aki egy újságcikkhez kell. Ilyen profi fogadtatásban rég volt részem – pedig eredetileg úgy terveztem, előbb inkább a rózsákkal ismerkednék.

Nosztalgia: Maria Giurgiu, a kutatóállomás nyugalmazott technikusa 65 éve a rózsák szerelmese – szívesen mesélt emlékeiről

Ősszel ültessük a rózsát

– Különleges nap a mai! Arra gondoltunk, hogy népszerűsítenünk kellene azokat az új fajtákat, amelyeket itt, a kutatóállomáson állítottunk elő. Mert egyesek közülük ismertek, mások nem – fogad szívélyesen Roman Gabriela kutató, aki Wagner Istvánnal közösen is nemesített rózsát, s büszkén beszél az elődökről is. – A rózsagyűjteményünk 320 fajtát ölel fel, ezekből 46 a kutatóállomás alkotása. Az első kutatók, nemesítők Palocsay Rudolf és Wagner István voltak; az állomás első igazgatója 15 fajtát hitelesített, Wagner István mintegy harmincat. Néhány esetében magam is a megalkotók között vagyok. Ebből a 46-ból az oltási mezőn mintegy 10-et szaporítunk. Persze lehetne az összest is, ha lenne rá biztos megrendelés…

Gabriela Roman kutatótól (rózsával a kezében) folyamatosan kérték a tanácsokat

– Egyesek szerint ideális levendulát ültetni a rózsák közé, mert elűzi a rózsa kártevőit. Mások szerint e két növény „rivális”. És egyáltalán: mikor ültessünk rózsát: ősszel vagy tavasszal? – terelem a szót a laikusokat érdeklő témák felé.

– A levendula szerintem nagyon jól megy a rózsával, jártam egy levendula-termesztőnél, akinél a levendulaágyások szélén különféle rózsafajták voltak. Igen, a levendula jelenléte képes megelőzni a rózsa néhány betegségét. Az illatokról nem is beszélve… Egyébként nekünk is van levendula-illatra emlékeztető rózsánk, például a Rosa Gold, amit épp Kolozsváron alkottunk meg. Ami az ültetést illeti, én ősszel javasolnám. Persze, ha valakinek akkor épp nincs ideje, lehet tavasszal is… De ősszel kezdenek vegetálni a rózsák, ezt stagnálási időszak követi. Tavasszal, amikor esetleg jön a szárazság, nehezebben fogannak meg. Az ősz emiatt sokkal biztosabb. Tavasszal mi konténeres rózsákat kínálunk eladásra, vagyis a növények földlabdával kerülnek a tulajdonoshoz, kifejlett gyökérzettel, és ezt már akkor ültetheted ki, amikor akarod, addig csak épp öntözni kell – magyarázza Gabriela Roman, akitől megtudjuk azt is, hogy októberben, a 33-as buszjárat végállomásánál, a kutatóállomás üzletében lesznek kaphatóak az általuk előállított rózsadugványok.

A látogatók a kutatóközpont cseresznye-termését is megkóstolhatták

Tanítani a vásárlókat: nem mind jó, ami szép

A rózsanemesítés 1953 óta hagyomány a Palocsay-kertben – a kutatóállomásnak ma ismét magyar vezetője van Lukács Lehel biológus személyében.

 

– Azzal büszkélkedhetünk, hogy idén két új rózsafajta került a piacra, a Romaniţa és a Sânziana nevezetűek, és a nemesítés tovább folytatódik. Szerintem évente, de legalább kétévente biztosan új fajtákkal jelentkezünk. Ezekre az utóbbi időszakban igencsak van igény, kereslet. De ipari mennyiségű szaporítást nem végzünk, hiszen mi kutatóállomás vagyunk – magyarázza Lukács Lehel, aki szerint 2016-ban, amikor a kutatóállomás átkerült a kertészettudományi egyetem égisze alá, változás történt annak életében: már hangsúlyt fektetnek a kutatás mellett a termelésre is. – Sikerült a faiskolát újraindítani, a kutatás munkáját, gyümölcsét két saját üzletünkben értékesítjük. Próbálunk minél egészségesebb gyümölcsöt és zöldséget termelni, a visszajelzés pedig nagyon pozitív, úgyhogy ez az irányzat, amit szeretnénk továbbfejleszteni. A kutatási témáink egy része az éghajlatváltozással kapcsolatos, azt kísérletezzük ki, melyek azok a fajták, amelyek megfelelnek, amelyek kibírják ezeket a változásokat, s ezeket ajánljuk továbbtermesztésre. Nagyon érdekes a piac, nagyon változó a végfelhasználók igénye. Próbáljuk egy kicsit tanítani a vásárlókat arra, hogy nem minden, ami szép, az jó és egészséges is…

Lukács Lehel igazgatónak alig van szabad perce: közben a Rózsabarátok Egyesülete délutáni találkozóját is szervezi

– Terveznek hasonló nyílt napokat?

– Igen, ez egy kezdet, bár az idén ez már nem az első. Volt a metszésekkel kapcsolatos nyílt nap, volt a palántákkal, a virágokkal – köztük muskátlikkal – kapcsolatos nyílt nap… Szeretnénk továbbá gyümölcs-kóstolókat tartani, és mindezekkel szeretnénk a kolozsvári közönséget bevonzani, hogy lássák: létezünk, és van eredménye a munkásságunknak.

Fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Közel 900 jogosítványt vontak be a ...
VIDEÓ – KMN: György Attila kerek ...
VIDEÓ - KMN: A szecesszió Kolozsváron. ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ