Kolozsvár 700 éve a történészek kereszttüzében

Kolozsvár 700 éve a történészek kereszttüzében
Négy ország 31 intézményének 71 kutatója vesz részt az elmúlt évtized legnagyobb kolozsvári történész-konferenciáján, amely Kolozsvár szabad királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulója jegyében zajlik november 10-e és 13-a között, a BBTE Magyar Történeti Intézete és a Sapientia EMTE, valamint több helyi intézmény közös szervezésében.

A tegnap délutáni ünnepi megnyitó köszöntő beszédeit követően négy plenáris előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Zsoldos Attila akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatója Kolozsvár 1316-os kiváltságolásának politikai és várostörténeti előzményeit mutatta be. A neves történész hangsúlyozta, hogy Kolozsvár kiváltsága egy igen hosszú, Erdély teljes területére jellemző várospolitika egyik következménye volt.

Adrian Andrei Rusu kolozsvári történész, régész az erdélyi középkori régészet egyik legismertebb kutatója a személyre szabott anyagi kultúra középkori viszonyairól beszélt. Előadásában kifejtette, hogy bár a román historiográfia nem ismeri a „globalizált középkor” fogalmát, a kályhacsempék helyi és külföldi termelése, valamint azok ágens szerepe új fényt hozhat a középkori gazdaság és anyagi kultúra kutatásában.

Kovács András akadémikus, művészettörténész Kolozsvár első, 1453-ból származó számadáskönyvét mutatta be. A Registrum hungarorum de Ciuitate Cluswar néven ismert, töredékesen fennmaradt forrást 1882-ben Szabó Károly közölte először. A töredékes forrás négy városi fertály lakosságát, családi és gazdasági viszonyait mutatja be, betekintést nyújtva a középkori város rendkívül alapos adminisztrációjába.

Maria Crăciun kolozsvári történész a kora újkori Erdély vallási viszonyainak kutatójaként a plébániatemplom antitrinitárius egyházban betöltött szerepéről beszélt. Kutatása rámutat a plébániák nagy szerepére az antitrinitáriusok istentiszteleti formáinak alakításában.

A konferencia különböző szekciókkal folytatódik ma és holnap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületében és a Történeti Intézet Jókai/Napoca utcai székhelyén. A részletes program megtalálható a Történeti Intézet honlapján.