Nemrég hirdette meg a tanügyminisztérium az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR-ből) finanszírozandó 543 millió eurós programot, amelynek során az általános iskolák és líceumok egyenként akár kétszázezer eurós összegre pályázhatnak, amelyet az iskolaelhagyás megfékezésére, továbbá a gyengébb tanulók tanulási eredményeinek javítására fordíthatnak. A december 31-én közzétett, az iskolaelhagyás szempontjából közepes és magas kockázatúnak minősített iskoláknak azonban pályázatot kell benyújtaniuk ahhoz, hogy megkapják a 200.000 eurós támogatást.
Kallós Zoltán RMDSZ-es oktatási államtitkár a Szabadságnak elmondta: – Igaz, van egy lista, amely 3235 intézményt tartalmaz, de január 17-ig feliratkozhat bárki, kitöltve az online jelentkezési lapot. A minisztérium pedig majd rangsorolja a jelentkező oktatási intézményeket, majd kiválasztja azokat, amelyek finanszírozást kaphatnak. Első körben 750 iskola kap felkérést arra, hogy nyújtson be konkrét cselekvési tervet: mire akarja a 200.000 eurót fordítani. A minisztérium elképzelése az, hogy március 31-ig 750 iskolával írjuk alá a finanszírozási szerződést, tehát ezek az iskolák április 1-jétől már el is kezdhetik a program életbe léptetését. A kifutási idő, azaz amíg el kell számolniuk az összeggel, három év. Az iskolák maguk döntik el, mennyi idő alatt és mire fordítják a támogatást: iskolai felszerelésre, számítógép vásárlására, pótórák megtartására. Jó lenne egy tevékenység-sorozatot indítani, ami több hónapig vagy több évig tart.
A Szabadság azon kérdésére, miszerint a lista ellenére miért hirdettek meg január 17-ig jelentkezési határidőt, az oktatási államtitkár elmondta: habár a lista az oktatási minisztérium internetes adatbázisa alapján állt össze, megtörténhet, hogy az ott szereplő adatok nem helyesek, vagy nem teljesek. Ugyanakkor az az iskola, amely az adatok szerint jogosult lenne, de nem nyújt be konkrét cselekvési tervet, nem fog részesülni a támogatásban.
– Nem biztos, hogy minden tanintézet, amely jelentkezik, meg is nyeri a pályázatot. De az is megtörténhet, hogy az a tanintézet, amely már szerepel a listán, mégsem nyújt be cselekvési tervet, és akkor nem is részesül ebben a támogatásban – folytatta Kallós Zoltán.
– A szülőknek is meg kell érteniük: minél többet jár a gyermek iskolába, annál jobb lesz neki. Sok olyan eset van, hogy a gyermek nem végzi el a nyolc osztályt, vagy csak annyit végez el. Eltelik az idő, és rájönnek, hogy szükségük van egy diplomára, amivel a munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni. Ilyenkor újból beiratkoznak és elvégzik az általános iskolát vagy a líceumot. Nem biztos, hogy az ötödikes-hatodikos gyermek tudatában van annak, mennyire fontos számára az iskolába járás, a végzettséget igazoló diploma. Ezzel a programmal azokat (is) segítjük, akik most középiskolások, és egy délutáni foglalkozás, az iskolában található korszerű eszköz hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb tanulmányi eredményt érjen el, szívesebben járjon iskolába, és nyolcadik után ne hagyja abba a tanulmányait – összegzett Kallós Zoltán. Azt viszont még nem lehet tudni, hogy az első szerződéskötések után – amelyben 750 iskola kap támogatást – mikor írják alá a következő támogatási szerződéseket.
Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettestől arról érdeklődtünk, mi a helyzet a megyében iskolaelhagyás tekintetében.
– A Kolozs megyei iskolásokra kevésbé jellemző az iskolaelhagyás. Az elmúlt évek mutatói azt jelzik, hogy román tagozaton tíz százalék alatti, míg a magyar tagozaton alig öt százalékra tehető az iskolaelhagyásos esetek aránya mind vidéken, mind városon. Az alacsony arányú lemorzsolódás mellett azonban a magyar közösségnek az anyagi háttér a probléma. Sok diák vidékről jön be városra tanulni, a bentlakás elég sokba kerül, de létezik egy lemaradás a vidéki és a városi tanintézetek között is. Ezért jó ez a program, mert a pótórákkal, foglalkozásokkal segítjük a gyerekek előmenetelét. A Kolozs megyei magyar iskolák már tudnak erről a támogatási lehetőségről, és értesüléseim szerint mindegyik fontolgatja pályázat benyújtását – nyilatkozta a Szabadságnak Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Kósa Máriától, a Brassai-líceum igazgatójától megtudtuk, hogy a tanintézet az előzetes listára már feliratkozott: – Nálunk nincsenek iskolaelhagyásos esetek, de megfelelünk a minisztérium által megjelölt öt kritérium közül az utolsó kettőnek. Azaz nem minden nyolcadikosunk ment el év végén vizsgára, illetve nem mindenki ért el hatos átlagot a vizsgán. Úgy gondoljuk, hogy a program során megvalósuló délutáni, differenciált oktatással támogatni tudjuk diákjainkat a jobb eredmény elérésében és ez által a továbbtanulásban – nyilatkozta Kósa Mária.
A tanügyminisztérium adatai szerint Romániában 2020-ban az iskolaelhagyás 15,6% volt, habár pár évvel ezelőtt Románia azt tűzte ki célul, hogy 2020-ban az iskolaelhagyásos esetek aránya ne haladja meg a 11,3%-ot. 2021-ben országos szinten 17,8% volt az iskolaelhagyásos esetek aránya. De a minisztérium által tavaly december 31-én közzétett listán több olyan vidéki általános iskola szerepel, ahol az iskolaelhagyás 2020-ban 26% volt. A listán szereplő 3235 iskola háromnegyede vidéken található. Kolozs megyében 77, Fehér megyében 46, Szilágy megyében 66, míg Beszterce-Naszód megyéből 52 iskola szerepel a tanügyminisztérium által december 31-én közzétett listán.
