Kolozs megyében csak 65 háziorvos vállalja a védőoltás beadását

Kolozs megyében csak 65 háziorvos vállalja a védőoltás beadását
Amint arról korábban már beszámoltunk, az országos immunizálási kampány vezetője, Valeriu Gheorghita bejelentette, hogy részt vesznek a koronavírus elleni oltási kampányban a családorvosok is. Azonban jóval kevesebben, mint amire számítottak: az egészségbiztosítási pénztárral szerződéses viszonyban álló orvosoknak csak alig 30 százaléka. Ennek oka elsősorban a plusz megterhelés, valamint a bürokrácia.

A Kolozs megyében működő 360 háziorvos közül csak 65-en jelezték, hogy részt kívánnak venni a koronavírus elleni oltáskampányban. Többségük vidéken dolgozik, ahol nincs vagy nem elegendő az oltóközpontok száma.

Dr. Emiliana Costiug, a Kolozs Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a háziorvosok a logisztika és a munka mennyisége miatt nem vállalják az oltásba való bekapcsolódást. „A vidéki háziorvosok megértették, hogy támogatniuk kell az oltáskampányt. Sok háziorvos viszont fenntartással viszonyult ehhez. Az okok sokrétűek. Megfelelő helyre, iktatóra és fertőtlenítőszerre van szükség. Az orvosnak az oltás beadását követően figyelnie kell a beoltott személy állapotára. A tevékenység összehangolására és finanszírozásra is szükség van. Tehát ez nem megvalósítható. Ki végezze el ezeket a feladatokat és mikor? Úgyis többet dolgozunk, mint amennyit kellene, a pácienseinkkel telefonon és e-mail-en értekezünk. Ilyen körülmények közepette nem tudjuk bevállalni a koronavírus elleni oltás beadását” - magyarázta Emiliana Costiug.

A háziorvos arról is beszélt, hogy sok páciens érdeklődik, mert beoltatnák magukat, nekik háziorvosként tanácsod adnak, bejegyzik őket az oltási platformra is, és emlékeztetnek a beoltás időpontjára, mert az erről szóló üzenet is a háziorvoshoz érkezik. Nem a kevés pénz miatt nem vállalják az oltást, habár a beoltott személyenként kiutalt 30 lej nem elég arra, hogy kifizessék az orvos, a nővér, az iktató bérét és megvásárolják a fertőtlenítőszereket. Egyébként az oltóközpontokban dolgozó szakemberek ennél többet kapnak – mutatott rá az orvos. Szerinte az a jó, hogy az oltás az oltóközpontokban zajlódjon, de gyorsabban. A jövőben, ha ezt az oltást is az influenza-elleni oltáshoz hasonlóan fogják beadni, akkor ez megoldható lesz a háziorvosi rendelőkben is - tette hozzá.

Vidéki háziorvos mondta el lapunknak: több oka is van, hogy nem vesz részt az oltási kampányban. Az egyik, hogy a betegeinek csak alig 10-20 százaléka igényli a vakcinát, és egy részük már rajta van a várólistán, a többiek az oltást is megkapták. A pácienseknek ugyancsak 10-20 százaléka átesett a betegségen a novemberi második hullám idején, ők már olthatók. Másfelől: ha részt vesz a kampányban, el kell fogadnia azt a mennyiségű és azt a fajta oltást, amit adnak és ezeket fel is kell használnia belátható időn belül. Ez a Pfizer esetében öt nap. Az AstraZenecát sokan visszautasítják. Ha történetesen AstraZenecát adnak, amit az emberek nem hajlandók bevenni, utána nagyon nehéz megmagyarázni és visszaadni a lejárt vakcinát - magyarázta a háziorvos az influenza elleni oltással szerzett negatív tapasztalataira alapozva.