Kivinnék „a falak közül” a romániai nemzeti kisebbségeket
Novák Csaba Zoltán erősíteni szeretné az NKI tudományos színvonalát
Novák Csaba Zoltán erősíteni szeretné az NKI tudományos színvonalát
Vissza

Kivinnék „a falak közül” a romániai nemzeti kisebbségeket

Tavaly decembertől Novák Csaba Zoltán vezeti a kolozsvári székhellyel működő, 2008-ban létrehozott Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet (NKI). A történész novemberben mondott le az RMDSZ színeiben nyert szenátori mandátumáról, és pályázta meg az NKI igazgatói tisztségét, Horváth István szociológust váltva az intézmény élén. Arról kérdeztük: hat év után miért tért vissza eredeti szakmájához, illetve milyen tervekkel, célkitűzésekkel, elképzelésekkel kezdte el munkáját.

- Miért döntöttél úgy, hogy lemondasz a szenátori tisztségedről, és inkább a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) vezetőjeként folytatod a tevékenységed? A parlamenti munka során felhalmozott tapasztalatokat milyen mértékben tudod kamatoztatni az intézet igazgatójaként?

- Amikor egyetemi éveim után pályát kellett választanom, akkor egyértelműen a hozzám legközelebb álló szakma, a történészkedés mellett döntöttem. Utána is úgy adta a sors, hogy sikerült történészként elhelyezkednem, és több éven keresztül ebben a munkakörben dolgoznom. Amikor a politikai pálya felé kezdtem kacsingatni, egyértelmű volt számomra, hogy az utóbbi lesz az, amely korlátozottabb időkeretet fog az életemből elvenni. Eleve úgy terveztem, hogy legtöbb két mandátumot fogok végigvinni, s utána valamilyen formában visszatérek az eredeti szakmámhoz. Korábbi munkásságom, kutatásaim, publikációs hátterem lehetővé tették, hogy bármikor viszonylag jó pozícióból folytathassam a történészkedést. Úgyhogy ezekkel a gondolatokkal, tervekkel kezdtem el politizálni. Második szenátori mandátumom közepe felé jutott tudomásomra, hogy a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) igazgatója, Horváth István nem vállalja többet ezt a feladatot, így szabaddá válik ez a terület. Úgy éreztem, ez egy olyan lehetőség, amely megfelelő szakmai visszatérést jelenthet számomra. Egyeztettem az RMDSZ vezetőségével, hiszen egyértelmű volt, hogy az NKI igazgatói tisztségének megpályázása menet közbeni kilépést igényel a parlamenti munkából. Miután tisztázódott, hogy az intézet részéről senki nem kívánja betölteni ezt a tisztséget, illetve az RMDSZ is meg tudja oldani az utódlás kérdését, tehát az általam képviselt szakterületek nem maradnak lefedetlenül, akkor benyújtottam a pályázatomat. Úgy vélem, egy értelmiségi számára nagyon jó tapasztalatot jelent belekóstolni a bukaresti politizálásba, megismerni a valóságnak egy másik perspektíváját. Ugyanakkor a kapcsolatrendszer, a társadalmi háló, az intézményvezetés szempontjából sem elhanyagolható tény, hogy van egy ilyen szakmai múltja az embernek. Remélem, hogy ezt a néhány évet, amit a politikában töltöttem, kellőképpen az intézet szolgálatába tudom állítani.

- Gondolom, hogy az intézményvezetés mellett a kutatói munkát is folytatnád. Ilyen téren vannak-e terveid, elképzeléseid?

- Munkaköri leírásomban az elsődleges feladat az intézmény igazgatása, egyben tartása, irányítása. Ebből a szempontból a kutatói munka másodlagos, de egyértelmű, hogy az a hiteles vezető, aki komoly kutatói munkával és tervekkel rendelkezik. Az intézet menedzselése mellett természetesen kutatni is fogok, s máris van néhány téma, amit elindítottam. Amúgy a politizálással eltöltött évek alatt sem hagytam abba teljesen a tudományos munkát, korábban többször is együttműködtem például pont az NKI-vel. Voltam külső munkatársa, ösztöndíjasa, tehát jól ismerem az intézet működését, létezik egy közös történetünk. Hosszabb távon egy kisebbségi összefoglaló monográfiát tervezek, ugyanakkor elkezdtem egy kutatást a marosvásárhelyi színművészeti egyetemen, amely a kultúrpolitikára vonatkozik. Továbbá előkészületben van egy román nyelvű forráskötet a román-magyar kapcsolatokról a romániai rendszerváltás és a kilencvenes esztendők magyar diplomáciai iratainak tükrében.

- Jelenleg hány kutatóval dolgoztok, milyen típusú tevékenységek folynak az intézményben, és van-e elegendő anyagi fedezet a különböző projektekre?  

- Pillanatnyilag az intézet 27 munkatárssal rendelkezik, közülük tizenhárman a kutatói, heten pedig az úgynevezett dokumentációs részlegen dolgoznak. Tehát egyszerre zajlik kutatói és dokumentációs tevékenység. Utóbbi a romániai nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos mindenféle információk, dokumentumok és videóanyagok gyűjtését, valamint rendszerezését jelenti.  Természetesen a dokumentációs tárban dolgozók is végeznek kutatásokat. Léteznek nagyobb, csoportos projektek, amelyeket minden év első felében hagyunk jóvá, de ezek mellett vannak egyéni munkák is. A működésünkhöz szükséges költségvetést a kormány biztosítja, szerkezetileg a kormány főtitkárságához tartozunk, tehát ők az első számú fölötteseink, de közvetlenül a kisebbségvédelmi hivatalnak vagyunk alárendelve. Tudomásom szerint ez a viszonyrendszer még ebben az évben megváltozik, és amennyiben a hivatal önálló jogi személyiséget szerez, akkor kizárólag ennek irányítása alá kerülünk. A költségvetést illetően voltak jobb időszakok is, amikor úgy lehetett beosztani a kiutalt pénzösszegeket, hogy nagyon sok egyéb kutatási tevékenységre is jutott. Amióta a válságok időszaka beköszöntött, folyamatosan csökkent az anyagi keret, így kizárólag néhány nagyobb kutatási projektre maradt csak pénz. Jelenleg várjuk a részleges, illetve a végleges költségvetés megérkezését, ennek ismeretében átnézzük a betervezett projekteket, s akkor majd látni fogjuk, hogy idén mire mennyi fedezet jut. Tevékenységünk a romániai kisebbségek kutatására vonatkozik elsősorban antropológiai, szociológiai, politológiai és néprajzi megközelítésben. Az intézet fő célkitűzése, hogy a rájuk vonatkozó tudásanyagot összegyűjtse, rendszerezze, és minél szélesebb körben népszerűsítse.

- Milyen hangsúlyt kapnak a magyar közösséget érintő kutatások az NKI-n belül?

- Több magyar nemzetiségű munkatársunk van, akiknek a kutatásában szerepelnek más kisebbségek is. Amikor még évekkel ezelőtt külső ösztöndíjasa voltam az intézetek, jómagam is elsősorban magyar témákkal foglalkoztam, mint például a Ceausescu-rendszer magyarságpolitikája, a romániai rendszerváltás, Marosvásárhely „fekete márciusa”. Úgyhogy téma van bőven, és igyekszünk ezeket úgy elosztani, hogy minden kisebbség „szerephez” jusson. Magyar nyelvű honlappal is rendelkezünk, ha valakit tehát érdekelnek a különböző projektek, akkor ezeket itt is meg lehet nézni.

- Ha az intézet megalakulásától eltelt évek mérlegét meg kellene vonni, mit emelnél ki a főbb megvalósítások közül?

- Úgy vélem, hogy az intézet léte több szempontból is sikertörténet. Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy sikerült tematizálni, intézményesíteni, egyszóval legitimizálni a kisebbségi kérdést a romániai politikában, a tudományos és a közéletben. Az intézet ennek egyik fő szószolója, zászlóvivője volt az elmúlt tizenvalahány évben. Ugyanakkor különböző témákra fokuszálva sikerült adatbázisokat, monográfiákat, könyveket megjelentetni. Ha valaki megnézi kutatóink egyéni teljesítményét, akkor azt mondhatjuk, hogy romániai szinten az élmezőnyben vagyunk. Amennyiben figyelembe vesszük saját kiadványaink, publikációink és dokumentációs tárunk állományát, akkor úgyszintén kijelenthetjük, hogy sikeres múlt áll mögöttünk.  Nagyon fontosnak tartom, hogy a jövőben minden etnikumról, beleértve a magyart is, minél több tudományos információt közöljünk román és angol nyelven.

- Milyen konkrét elképzelésekkel vetted át a stafétát az intézet korábbi vezetőjétől, Horváth Istvántól?

- A tudományos élet, gondolkodás, vita egy összetett folyamat, amely soha nem ér véget, mindig új perspektívák, kiegészítések, adalékok lehetősége merül fel. Tehát mindenképpen folytatni fogjuk azoknak a témáknak a feltárását, amelyeket az elmúlt időszakban elkezdtünk. Még nincs mindegyik kisebbségről, például az ukránokról megjelent monográfiánk. Nagyon szeretném, hogy ezek a közeljövőben megszülessenek. Továbbá folytatni szeretnénk a kronológiák készítését, akár visszamenőleg is. Ugyanakkor terveim között szerepel az is, hogy évente legalább egy konferenciát szervezzünk, amelynek előadásait akár kötetben is megjelentetünk.  Kiemelném még a tudományos vonal tartását, erősítését. Jó lenne bevonni a munkába a különböző témákhoz kapcsolódó neves külföldi szakembereket, s ezzel is erősíteni intézetünk tudományos színvonalát.  Növelni kellene továbbá a román és az angol nyelvű közléseink számát, illetve minőségét. Szintén közösen dédelgetett elképzelésünk, hogy az intézetet kivigyük a falak közül, s minél több közérdeklődére számító témával rukkoljunk a nyilvánosság elé, egyszóval közelebb vinni a szélesebb közönséghez a kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket. Nemrég a népszámlálásról tartottunk kerekasztal-beszélgetést, amely nagyon jól sikerült. Ehhez hasonló, magyar és román nyelvű rendezvényeket szeretnénk szervezni a jövőben.

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Betétdíjas rendszerrel a ...
Könnyített eljárással igényelhető az ...
Béremelést követelnek a tanügyben

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ