Kivándorlás – Minden második fiatal elhagyná Romániát
Az ország népessége 1,6 millióval csökkent 2002 és 2011 között
Az ország népessége 1,6 millióval csökkent 2002 és 2011 között
Vissza

Kivándorlás – Minden második fiatal elhagyná Romániát

A romániai népesség rohamos fogyására az Országos Statisztikai Hivatal (INS) is felhívta a figyelmet a Társadalmi trendek 2019 című jelentésében. A tavalyra vonatkozó adatok szerint, 2019. január 1-jén 22,17 millió volt Románia össznépessége. A jelentés kiemeli: a 22,17 millió romániaiból mindössze 19,4 millió él az országban. Románia népessége 2002 és 2011 között 1,6 millióval csökkent, ennek okai között találni az elvándorlást is. Az INS szerint 2003 és 2018 között a kivándorlás mértéke évről évre módosult (kivándorlónak számít az az egyén, aki legalább 12 hónapra elhagyja az országot), a változások összefüggésben állnak a gazdasági, politikai és szociális változásokkal. Veres Valér szociológus lapunknak elmondta: Románia az elvándorlóknak az összlakossághoz viszonyított aránya tekintetében második a világranglistán, olyan országokat előz meg, mint Törökország, Vietnám vagy Kína.

SARÁNY ORSOLYA, SOÓS KOPPÁNY

A jelentés szerint a népesség országon belüli eloszlása nem egységes, a gazdaságilag erősebb centrumokban összpontosul. Így Bukarestben él a lakosság szinte egytizede (9,6%), a leglakottabb megyék pedig Iaşi (4,3%) és Prahova (3,6%) megyék voltak. A legkevésbé lakott megyék között találni Szilágy és Tulcsa megyét, mindkettőben a lakosság 1,1 százaléka lakott, a legkisebb népességgel rendelkező megye Kovászna volt, a maga 1 százalékával. 

A legmagasabb kivándorlást 2007-ben jegyezték, az EU-csatlakozás évében nem kevesebb mint 544,1 ezer romániai hagyta el az országot, háromszor többen mint az azt megelőző évben. Azóta a kivándorlás mértéke csökkent, a legalacsonyabb elvándorlási arányt 2013-ban mérték, akkor „mindössze” 162 ezer ember költözött el az országból.

Azt gondolnánk, hogy a kevésbé fejlett, kevésbé népes megyékből költöznek a legtöbben külföldre, ezt a feltevést azonban az INS jelentése megcáfolja: a legnépesebb megyékben mérték a legmagasabb kivándorlási arányt. Így például 7000-nél több személy hagyta el 2018-ban Prahova, Iaşi, Kostanca, Temes, Kolozs és Dolzs megyéket, illetve Bukarestet. A legtöbb elvándorló 25–29 éves, őket a 20–24, illetve a 30–34 évesek követik. 

A romániai kivándorlást globális szinten is jegyzik. Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Jelentése szerint 2007 és 2015 között 3,5 millió ember hagyta el Romániát, hogy megszabaduljon a szegénységtől, az országot uraló korrupciótól. Az említett időszakban, migráció szempontjából Románia volt a második legnagyobb kibocsátó ország, rögtön Szíria után.

Veres Valér: ilyen állapotban jóval nehezebb segíteni

Az elmúlt héten újabb vészjósló adatokat közölt a bukaresti Migrációkutató Intézet: minden második 16 és 34 év közötti fiatal azt tervezi, hogy elhagyja az országot jobb kereseti lehetőségek után nézve. Az intézet igazgatója, Dumitru Sandu szerint ez a jelenség nemcsak Romániára jellemző, több európai uniós tagország is „átesett” már ezen, de mindegyik megtalálta végül a megoldást a folyamat visszafordítására. Ilyenformán a románok pesszimizmusa nem teljesen indokolt. A megoldás az európai támogatások helyes befektetésében rejlik, amelyre például Portugália és Spanyolország ráérzett és helyesen alkalmazott a válságos időkben – véli a szociológus.

A szakemberrel nem mindenki ért egyet. Románia helyzete más, hiszen itt olyan méreteket ölt a fiatalok kivándorlása, hogy ennek megállítására jóval több anyagi és infrastrukturális fejlesztést kellene mozgósítani, mint az EU bármelyik tagországában. Az Eurostat tanulmánya szerint az Európában tartózkodó 19 év alatti külföldi fiatalok nagyrésze Romániából származik. A helyzetről Veres Valér szociológust kérdeztük:

– Az elmúlt harminc évben nem sikerült a fiatalok elvándorlását visszafogni, miért? 
– A magasabb fizetéseknek van a legnagyobb vonzerejük, de nemcsak a bérek, hanem a munkalehetőségek is jóval változatosabbak a nyugati országokban Romániához képest, nem is beszélve az életkörülményekről. Az infrastrukturális fejlesztések idehaza még mindig jócskán elmaradnak a nyugati világhoz képest, elég csak az észak-erdélyi autópályára gondolni vagy a déli megyék helyzetére.

– Melyek a célországok és miért?
– Továbbra is Olaszország és Spanyolország az a két állam, ahova a legtöbb romániai fiatal készül, amit Németország és az Egyesült Királyság követ. A gazdasági tényezők mellett a nyelvi hasonlóságok is fontos szerepet játszanak. Egy átlagos romániai is könnyedén elsajátíthatja az olasz és a spanyol nyelvet, ami fontos szempont.

– Mennyire válik be a külföldön munkát vállaló fiatalok számítása? 
– Mivel az Európai Unióról beszélünk, jóval könnyebb helyzetben vannak a fiatalok, ami a munkalehetőségeket illeti. Az EU-s csatlakozás óta elismerik a román diplomákat, tehát ez már nem jelent akadályt a munkavállalásban. Bár nagyon sokan nem a szakmájukban dolgoznak, hanem szolgáltatásbeli rutinszellemű munkások, elárusítók, recepciósok stb. Tény, hogy kevésnek sikerül jelentős karriert befutnia, főként a mezőgazdaságban és a vendéglátásban vállalnak munkát, de egyre gyakrabban az idősgondozás területén is, persze vannak mérnökök és informatikusok is, kisebb számban. Tehát a fiatalok többsége nem értelmiségi munkát végez.

– Más EU-tagországokban sikerült visszafordítani a folyamatot, Romániában mi hiányzik ehhez?
– Ez azért nem ennyire magától értetődő. Romániában már kialakult a migráció kultúrája a külföldön való munkavállalás evidens megoldásnak bizonyul az anyagi gondokkal küzdő vagy csak jobb megélhetést remélő családok számára. Az állam nagyon nehezen zárkózik fel a nyugati országokhoz. Amennyiben csoda történne, és egyik napról a másikra elkezdődne a fiatalok itthon tartását elősegítő megoldások alkalmazása, akkor is nagyon sok időbe telne, amíg ez a migrációs mutatókon meglátszana. Románia az elvándorlók összlakossághoz viszonyított aránya tekintetében második a világranglistán, olyan országokat előz meg, mint Törökország, Vietnám vagy Kína. Egyedül Szíriában magasabb ez az arány. Ez persze nem jelenti azt, hogy meg se kell próbálkozni a migráció megfékezésével, de ilyen állapotban jóval nehezebb segíteni.

– A romániai magyar fiatalok körében nagyobb a kivándorlási hajlandóság? 
– A magyar fiatalok elvándorlása alacsonyabb a román fiatalokéhoz képest. Kulturális tekintetben náluk nem feltétlen játszik közre a könnyebb nyelvtanulás, ami például a célországok megválasztását illeti, hiszen Székelyföldön és a Partium falvaiban alacsonyabb szintű a román nyelv ismerete. Mivel Románia sok tekintetben felzárkózott Magyarországhoz, már nem jellemző a magyar lakosság részéről az áttelepülés, tulajdonképpen ez a folyamat a kilencvenes évek elején zajlott le, nem az Európai Unióhoz történő csatlakozás után. Magyarország irányába inkább másodlagos migrációról beszélhetünk, például szülők, nagyszülők kivándorlása gyermekeik után. 

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Amerikai elhárítás: Peking és Teherán ...
Bejrúti robbanás - Donald Trump részt ...
1350 új koronavírusos megbetegedést ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ