Kisgyerekkortól kell ismerkedni az egészséges táplálkozással

Kisgyerekkortól kell ismerkedni az egészséges táplálkozással
Új projektbe kezdett az idei tanévtől a Szent Imre Római Katolikus óvoda: az intézményhez tartozó bölcsőde és óvoda növendékeinek étrendjét táplálkozási szakértő állítja össze. Laczkó Kinga dietetikus, az Országos Dietetikai Egyesület elnöke a helyes táplálkozással, a tápláléktípusok minőségével, a szervezetre gyakorolt hatásaival összefüggő legújabb kutatások eredményei alapján dolgozza ki évszakoknak megfelelően a reggeli, az ebéd étrendjét és az uzsonnai falatozásra szánt csemegéket.

A táplálkozás-szakértő előadással egybekötött beszélgetés keretében hívta fel a Szent Imre óvoda munkatársainak s a gyermekek szüleinek figyelmét az általa alkalmazott alapelvekre. Megdöbbentőnek tűnhet, de napjaink valóságához hozzátartozik, hogy az egészség megőrzése érdekében fokozottan figyelni kell a helyes és minőségi táplálkozásra, gyermekek és felnőttek esetében egyaránt. – Az egészségtelen étkezéssel, elhízással összefüggő megbetegedések száma évről évre nő, ezért kiemelt hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre, ennek pedig egyik fontos eleme az étkezés – hangsúlyozta Laczkó Kinga. Elmondta: kevés olyan tanintézmény van Romániában, ahol szem előtt tartják a helyes táplálkozás előírásait. Szülők és gyermekek számára egyaránt másnak, a megszokottól eltérőnek tűnhet a javasolt étrend, de az egyik alapvető szempont az, hogy a gyermekek kapcsolatba kerüljenek olyan ételekkel, amelyeket a hagyományosabb étkeket fogyasztó családokban nem ismernének meg – magyarázta a szakértő. A korosztályonként szükséges kalóriamennyiséget és tápanyag-tartalmat az egészségügyi tárca ajánlásait figyelembe véve számította ki.

Az összeállított étrendben a zöldség és gyümölcs nagyobb súllyal van jelen, mint a hagyományos menükben: a tányéron elhelyezett étel felének zöldségnek kell lennie – ehhez kell már kicsi kortól szoktatni a gyermekeket – hangsúlyozta Laczkó Kinga. A zöldségek minden formában szerepelnek a menüben: főzelékként, párolva, savanyítva. Szem előtt tartotta, hogy az elfogyasztott gabonafélék mennyiségének 70-80 százalékának teljes kiőrlésűnek kell lennie; így barna lisztből, rizsből készült étkek, továbbá a kásákat, a kölest, és a bulgurt is tartalmazza az étrend, télen pedig megjelennek majd a hüvelyes növények, továbbá a hajdina, a quinoa, esetleg az amaránt is. Drasztikusan csökkentette a gyerekek menüjében a húsfélék mennyiségét, ugyanis az utóbbi két évtized tanulmányai szerint, ajánlatos minimalizálni a vörös húsok fogyasztását, s egyensúlyban kell lennie a hús és zöldségbevitelnek. A gyermekek fejlődéséhez szükséges fehérjemennyiséget előnyösebb fehér húsokkal, vagy növényi eredetű fehérjékkel biztosítani – mondta a dietetikus. Az állati eredetű fehérjék, főként a nagykereskedelemben forgalmazott húsok nem mentesek az állatnak adott gyógyszerek nyomaitól, a tehéntejben pedig az ellés-közeli időszakban a hormonszint is magasabb. – A felvágottakat, feldolgozott húsféléket teljesen kiiktattam a gyermekek étrendjéből – az utóbbi évek tanulmányai a rákos megbetegedések megjelenését összekötötték ezek fogyasztásával. Bevezette ezzel szemben az óceáni halakat, amelyek Omega 3-zsírsav tartalmuk révén az agy, idegrendszer fejlődését is segítik. Teljesen kizárta az olajban sütést, rántást; az ilyen jellegű étkek sütőben, vagy teflon tepsiben készülnek. Bevezette továbbá a kecsketejből készült termékeket. A kecsketej fehérjeprofilja közelebb áll az emberi anyatejhez, mint a tehéntejé, így jóval könnyebben emészthető, s jóval nagyobb a D-vitamin tartalma is, jobban segíti a kalcium felszívódását. Mivel sok gyermeknek szokatlan az íze, gyümölccsel, keksszel kombinálta.

Az új étkek megszokásához idő kell, de a siker érdekében kitartónak kell lenni: ha kezdetben csak az ételek látványával, illatával, egy-egy falatjával ismerkednek a gyermekek, akkor is előrelépés történik – mondta a táplálkozásszakértő.