Kisebb vagyont költünk élelemre és lakhatásra
Európában többet áldozhatnak autóra, biztosításra, utazásra
Európában többet áldozhatnak autóra, biztosításra, utazásra
Vissza

Kisebb vagyont költünk élelemre és lakhatásra

A lakhatásra fordítják a családi költségvetés jelentős hányadát az Európai Unió tagállamaiban – derült ki az unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég közzétett felméréséből. A felmérés során a hivatal illetékesei arra voltak kíváncsiak, mire fordítják a legnagyobb összegeket az uniós tagállamok lakosai. Kiderült: a családi kasszákat legjobban a lakhatás terheli meg, amelyet a sorban a közlekedésre, az élelmiszerekre és a nem alkoholos italokra fordított összegek követnek. A vizsgálat során azt is megnézték, mennyit fordítanak az európai családok ruházatra, háztartási eszközökre, kommunikációra, kultúrára, oktatásra, éttermekre és hotelre, az eredményekből pedig kirajzolódik: a romániai lakosok a mindennapi megélhetésre fordítják a befolyt összegek jelentős részét, míg például ruházatra, autóvásárlásra vagy a biztosításokra fordított összegek messze lemaradnak az uniós átlagtól.

Uniós szinten a családoknak teljes költségvetésük 24,2%-át kell lakásra, és az ezzel járó kiadásokra fordítaniuk – derül ki egy nemrég közölt felmérésből. Az Eurostat által közzétett tanulmány ugyanakkor arra is rámutat, hogy a családi kiadások közül a lakhatás mértéke növekedett a legjelentősebben az elmúlt évtizedben: míg 2007-ben csak a kiadások 22,7%-ának felelt meg, tavaly már 24,2%-osra nőtt. Ugyanakkor 2017-ben az EU háztartásai 2000 milliárd eurót költöttek közműszámlákra, ami az EU bruttó hazai termék (GDP) 13,1 százalékát jelenti, s a legnagyobb tételnek számít a költségvetésből.

A lakhatást a szállításra költött összeg követi a rangsorban, erre a családi költségvetés 13,3%-át kell költeniük az európaiaknak, uniós átlagban. Ezt az élelmiszer és a nem alkoholos italokra fordított összeg követi, ez a tétel a családi bevételek 12,2%-át teszi ki. A sorban az éttermekre, hotelekre (8,8%), valamint a szórakozásra és kultúrára (8,5%) fordított pénzösszeg következik. A romániaira vonatkozó adatokat áttekintve elmondhatjuk: a családok bevételeik legjelentősebb részét a mindennapi megélhetésre fordítják, ruházatra például az uniós átlag mindössze kétharmadát, kávéházakban, éttermekben pedig az uniós átlag egynegyedét költjük. A továbbiakban a romániaiakat érintő legjelentősebb két kiadást néztük meg alaposabban.

Többet költünk lakhatásra, mint a bolgárok vagy spanyolok

A családi költségvetéséből nagyobb összeget fordított lakhatásra és közműszámlákra tavaly a romániai lakosság, mint a spanyolok, a lengyelek, a görögök, a bolgárok, a magyarok, a portugálok vagy a szlovénok – derül ki a felmérésből. A romániai háztartások átlagosan a költségvetés 23 százalékát fordították lakásfenntartásra, -felújításra és albérletre, gáz-, víz- és villanyszámlákra, illetve más üzemanyagokra, ami közelít az 24,2 százalékos uniós átlaghoz.

A család költségvetésének legnagyobb hányadát a finnek (28,8%) fordítják a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásokra, majd a dánok (28,7%) és a britek (26,7%) következnek. Az ellenkező póluson Máltát (10,1%), Litvániát (14,8%) és Ciprust találjuk (15,4%).

Az elmúlt tíz évben a lakhatás, közművekre fordított összeg a tagállamok nagyrészében emelkedett. A legnagyobb növekedést Finnországban mérték, 24%-ról 28,8%-ra emelkedett az erre fordított összeg 2007 és 2017 között, ezzel az aránnyal megelőzte Portugáliát, ahol 3,8%-kal emelkedett ez az összeg, Írországot (+3,5%), Bulgária (+3,4%) és Spanyolországot (+3,0%). Ám néhány tagállamban csökkent ennek a kiadásnak a mértéke: a szlovák családok 2007-ben még a teljes családi kassza 26,3%-át fordították lakhatásra, tavaly ez 23,7%-ra csökkent, azaz 2,6%-tól „mentesült” a családi kassza. Hasonló csökkenést mértek Észtországban, ahol 1%-kal került tavaly kevesebbe a lakásfenntartás, mint 2007-ben, Lengyelországban (-0,8%), Németország és Málta (mindkettő -0,7%), Magyarország (-0,5%) és Svédország (-0,1%), míg a lakhatási költségek Lettországban nem változtak az elmúlt évtizedben.

Az uniós átlag dupláját költjük élelmiszerre

A romániai lakosok költötték a legtöbbet élelmiszerre és nem alkoholos italokra 2017-ben, derül ki továbbá felmérésből. A családi költségvetésből Európai Uniós átlagban 12,2%-ot költenek élelmiszerre, ám a romániaiaknak több mint kétszer ennyit, egy család bevételének 27,8%-át kell ezekre az árucikkekre fordítania.

Az Európai Unióban mindössze három olyan ország van, amelyben a családi kasszának több mint egyötödét emészti fel az élelmiszer: Romániát Litvánia követi 21,6%-kal, a harmadik helyen Észtország áll 20,3%-kal. A magyarországiak esetében ez 18,2%-ot tesz ki. Az uniós 12,2%-os átlagnál mindössze kilenc ország családja költ kevesebbet élelmiszerre: a máltaiak (12,1%), finnek (11,6%), hollandok és dánok (11,4%), németek (10,6%), osztrákok (9,9%), írek (9,2%), luxemburgiak (8,9%) és a britek (8,2%) fordítják ezekre.

Biztosításra, szórakozásra már nem futja

Szintén az uniós átlag fölött teljesítünk szeszes italok és dohánytermékek fogyasztásában, ezekre a romániai családok költségvetésének 5,7%-a megy el, míg az uniós átlag csak 3,8%-os. De kommunikációs eszközökre is többet fordítunk a 2,5%-ös uniós átlagnál, a családi kasszák 4,1%-át költjük telefonokra, kütyükre és telefon- és postaszolgáltatásokra.

A felmérés adataiból arra következtethetnénk, hogy számos árucikk szinte luxusnak számít Romániában: az uniós átlagnál kevesebbet költenek hazánkban ruházatra (uniós átlag: 4,9%, Románia: 3,5%), háztartási eszközökre (uniós átlag: 5,5%, Románia 4,6%), autóvásárlásra (uniós átlag: 3,7%, Románia 2,0%). 

Ugyanakkor jóval kevesebbet költünk el éttermekben, kávézókban (uniós átlag: 7,1%, Románia: 1,9%), és szinte semmit nem költünk biztosításokra (uniós átlag: 2,5%, Románia: 0,5%).


EZ ÉRDEKELHETI
GAZDASÁG ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Rontja az élelembiztonságot a ...
Több mint 110 ezren regisztráltak a ...
Megszavazta a képviselőház is az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ