Háromnyelvű helységnévtábla fogadja a FUEN-kongresszus résztvevőit Kolozsváron (FRISSÍTVE)
„ Nem viccelnek? Az Isten tartsa meg azt a táblát ott, ahol van!”
„ Nem viccelnek? Az Isten tartsa meg azt a táblát ott, ahol van!”
Vissza

Háromnyelvű helységnévtábla fogadja a FUEN-kongresszus résztvevőit Kolozsváron (FRISSÍTVE)

Egy nappal az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt a helyi önkormányzat kihelyezte a város nyugati, Szászfenes felőli bejáratához az első román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát. A Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy másik, latin nyelvű tábla is kikerült, mellyel a polgármesteri hivatal a város római kori eredetére kíván utalni. A hivatal sajtóközleményében leszögezi: amint sikerül beszerezni a szükséges engedélyeket, Kolozsvár többi bejáratához is elhelyezik a településjelzőket, amelyek a város „történelmi, multikulturális és európai jellegét” hivatottak alátámasztani. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb ernyőszervezetének, a FUEN-nek vasárnapig tartó kongresszusára több mint kétszáz küldött érkezik Európa számos országából.

A kolozsvári polgármesteri hivatal ma reggel kihelyeztette a város nyugati bejáratához az első román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát. A Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Emil Boc polgármester április 7-én jelentette be, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ekkor azt is közölte, hogy a szabványos Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy másik táblát is kihelyez, mellyel a város római kori eredetére kíván utalni. Hozzátette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a táblán a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat szerepel majd. 

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere elmondta: szerették volna az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt a város valamennyi bejáratához és kijáratához elhhelyezni a többnyelvű táblákat, de egyelőre csak a Nagyvárad felőli bejárathoz sikerült a szükséges jóváhagyásokat megszerezni, illetve kiállítani. A többi bejáratnál a közúti társaság területére kell építési engedélyt kiállítaniuk, és az illetékesek még nem válaszoltak a megkeresésükre.

„A város többi bejáratához is megvan már az urbanisztikai engedély, csak várjuk a közutaktól a beleegyezést, hogy kiállíthassuk az építési engedélyt, és tudjuk kihelyezni a táblákat” - jelentette ki az alpolgármester, aki szerint napok kérdése, hogy mindenhová kikerülnek a többnyelvű táblák. 

Oláh Emese elmondta: a polgármesteri hivatalon belül semmilyen ellenkezést nem tapasztal a többnyelvű táblák kihelyezésével szemben, de azt látja, hogy a közösségi portálokon a román nacionalisták részéről óriási nyomás nehezedik Emil Boc polgármesterre, amiért vállalta a többnyelvűséget. 

Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: végre megjelent Kolozsváron az első háromnyelvű helységnévtábla, amelyre már hosszú ideje nagyon sokan vártak.

„Minden patetizmus nélkül mondom, hogy elkezdtem könnyezni, amikor megláttam a tábla elhelyezéséről a képet. Nagyon örülök, hogy a FUEN szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt erre sor került” – mondta, hozzáfűzve: mindez azt jelzi, hogy diskurzusok és a tettek kezdenek egymáshoz közeledni a multikulturalizmus és a többnyelvűség kérdését illeteőn.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is üdvözölte a table elhelyezését: “Nyelvjogi küzdelmünk látható eredménye mindenképp örömre ad okot, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy mindez nem jöhetett volna létre a széles körű civil- és politikai összefogás nélkül” – szögezik le. Úgy vélik, a kolozsvári siker arra hívja fel a figyelmet, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hasonló kezdeményezésekre. “Ugyanakkor időszerű lenne – a kolozsváriak példáját követve – kiterjeszteni a nyelvjogi küzdelmeket Erdély más településeire is, hiszen e terülten is – európai országhoz méltatlan módon – komoly lemaradásaink vannak” – hangsúlyozzák.

Asztalos Lajos helytörténész lapunknak elmondta: Kolozsváron a második világháború után, a kommunizmus első időszakában léteztek még magyar feliratok, beleértve a településjelzőket is, de aztán az ötvenes évektől ezek fokozatosan eltűntek és úgymond „egynyelvűekre” cserélődtek.

A többnyelvű kolozsvári helységnévtábla kihelyezése az elmúlt 16 évben számtalan per tárgya volt, a végső döntések azonban rendre a többnyelvűséget elutasító polgármesteri hivatalnak kedveztek. A nyertes pert a Minority Rights kolozsvári egyesület indította, amihhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott. 

A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilleti a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.

Villáminterjú: a legtöbben hasznosnak tartják a táblák elhelyezését

A helyszínen megkérdezettek véleménye a frissen kihelyezett helységnévtáblával kapcsolatban nemzetiségtől és anyanyelvtől függetlenül főként pozitív volt. A nyilatkozók közül többen hangsúlyozták a háromnyelvű tábla hasznosságát, ami ezentúl már nem csak a román lakossághoz szól. Akadtak olyanok is, akiknek fel sem tűnt a változás, egy illető pedig azt nyilatkozta, hogy szerinte a tábla már évek óta ide van helyezve.

A háromnyelvű településjelző hírének hallatán egy idős magyar nemzetiségű hölgy így reagált: „ Nem viccelnek? Az Isten tartsa meg azt a táblát ott, ahol van! Remélem nem festik le, vagy törik össze!” Egy Kolozsvárra látogató angol turista nagyon korrekt eljárásnak tartotta a tábla elhelyezését, hozzátéve: Európában élve mindez magától értedőnek kell lennie. A pozitív vélemények mellett olyan személy is akadt, aki nemtetszését nyilvánította ki kérdésünkre. Mint fogalmazott, különösebben nem érdekli a helységnévtábla körül kialakult helyzet. (Csiki Zsuzsanna, Tamás Réka)

Gagyi Ádám és Rohonyi D. Iván felvételei


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Differenciált tételek magyar diákoknak ...
Fehér gólyákat gyűrűznek Kolozs megyében
Sikeres üzleti tervek és barátságok ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Zöld diót szentivánkor
  • Ötszáz kilométer két keréken a ...
  • I. Fehér Megyei Magyar Napok: minőségi ...
  • A Mi Tornavizsgánk
  • Történelmi kisebbségeinkről