Kezdődik a gólyaidény, már érkeznek a tavasz hírnökei

Közösségi összefogásból gólyafészek-állvány Szelicsén

Kezdődik a gólyaidény, már érkeznek a tavasz hírnökei
Elismerésre méltó közösségi összefogásról tettek tanúságot a Kolozsvár-közeli Szelicse illetve a szomszédos Magyarszilvás lakói: a falubeliek rekordidő alatt több mint 3000 lejt gyűjtöttek össze három gólyafészek-állvány elkészítésére, amelyek közül kettőt a csütörtöki zimankós időben helyezett (volna) el a Milvus Csoport, a Csürülyei Polgármesteri Hivatal és az Electrica áramszolgáltató. A példás együttműködés eredményeképpen az egyik állvány helyére is került – a második településen kiderült, hogy bármennyire is univerzális az állvány, az ország villanypóznái olykor változatosabbak… A speciális, mintegy ezer lejbe kerülő állványok egyébként nem csak a gólyák biztonságos fészkelését segítik, hanem az alacsonyfeszültségű elektromos hálózatot is védik a rövidzárlatoktól, ezáltal a lakosokat az áramszünettől, így mindkét „felet” szolgálják. Az elmúlt napokban különben rendre bekapcsoltak a hazai gólya-figyelő kamerák…

A csütörtöki madárvédelmi akciót Szabó D. Zoltán, a Milvus Csoport ornitológusa koordinálta, aki, mint lapunknak elmondta, a kellemesnek egyáltalán nem mondható időjárás ellenére nem akarta azt lefújni, hiszen rengeteg szervezőmunka előzte meg: össze kellett hangolni a Csürülyei Polgármesteri Hivatal által biztosított emelőkocsit, a kolozsvári Electrica csapatát, egy második céget, a szomszédokat…

– Szelicsén egy gólyafészek van az egész faluban, a főút mellett. Onnan indult a kezdeményezés, hogy a fészek a télen lecsúszott, az emberek pedig segíteni akartak. Igazán szép összefogás volt részükről, mert rekordidő alatt összegyűlt a mintegy 3000 lej, ami a három állványra kellett – ezekből egy megmaradt tartaléknak, ha netán még egy gólya fészket rakna a faluban. A Milvus pedig felvállalta az egész lebonyolítását, hiszen van prototípus-állványunk, amely elméletileg többféle villanyoszlopra, szerkezetre alkalmazható. Ez Szelicsén kiválóan működött, kevésbé Magyarszilváson, ahol miután levettük a régi fészket, utána jöttünk rá, hogy mégse használható ez a fajta állvány, úgyhogy oda még vissza kell térjünk…Elképesztő diverzitása van ezeknek az oszlopoknak az országban…

Az állvány meglepően borsos árára reflektálva az ornitológus elmondta: egyrészt olyan szerkezetről van szó, amely többféle oszlopfejre alkalmazható, és speciális kezelést igényel; így lesz nagyon tartós, erős, mivel több száz kilót kell megbírnia. Másrészt nagyon stabilnak is kell lennie, ezért négy tartóoszlopa van. – Egy gólyafészek igencsak súlyos. A rekord, amit megmértek, azt hiszem három tonna… A magyarszilvási, amit most ledobtunk, szerintem olyan kétszáz kilós lehetett. Nemcsak ágakból épül, hanem gyökeres, földes fűcsomókat hordanak a fészekbe a gólyák, annak pedig van súlya. És minden évben hordanak új réteget a régire. Tehát nagyon nehezek, és mivel billegnek is az olyan oszlopokon, ahol nincs tartóállvány, nagyon instabilak. Főleg télen, amikor ráhull a hó, átnedvesednek, megfújja a szél… Magyarszilváson ráadásul gond volt folyamatosan, mert közvetlenül a drótokon volt a fészek, és állandóan áramszünetek voltak emiatt. Tehát ez a megoldás, hogy felemeljük a fészket, jó a gólyának is, az embereknek és az áramszolgáltatónak is. Normális esetben az áramszolgáltatónak kellene megemelni őket; csinálták is egy időben, de most kicsit alábbhagyott a lelkesedés. Viszont együttműködőek, ha mi akarunk állványt kihelyezni – részletezte Szabó D. Zoltán.

Nem mindig lakott oszlopon a gólya… 

A fehér gólya (Ciconia ciconia) az egyik legismertebb, legszeretettebb madarunk, amely nagyon régóta az ember közelében fészkel – régebben főleg istállókon, csűrökön, fákon – ma szinte kizárólag villanyoszlopokon rak fészket. Ez a fészkelőhely-váltás evolúciós léptékben hihetetlen gyorsan zajlott le, Romániában az első oszlopra épült fészket 1971-ben találták, ma pedig az állomány legalább 93%-a fészkel ilyen módon – olvasható a milvus.ro-n. A fehér gólyák védelme tehát szorosan kapcsolódik az elektromos hálózatokhoz: nemcsak amiatt, hogy az alacsony-feszültségű elektromos hálózatok oszlopain fészkel, hanem azért is, mert a legtöbb gólya áramütés miatt pusztul el – főként vonulás közben – a középfeszültségű elektromos hálózatok oszlopain. A hálózaton levő fészkek sok problémát okozhatnak az áramszolgáltatóknak is: rövidzárlatot okozhatnak, kigyúlhatnak, stb.

E két problémára jelentenek megoldást a már említett speciális állványok, és az, ha az áramütést okozó középfeszültségű oszlopokat burkolják, vagy madárbarát fejszerkezetűre cserélik – magyarázza a Milvus korábbi cikke, amely szerint 2015-ig 1999 gólyafészek-állványt helyeztek ki az országban – ebben a tevékenységben a Milvus Csoport úttörő szerepet vállalt.

Madarak ezrei pusztulnak el

Az áramütések egyébként nem csak a gólyákra veszélyesek; a Milvus Csoport egyik legszomorúbb, ezt tanúsító története a Zádor névre keresztelt, a sikeres rehabilitációt követően szabadon engedett fiatal rétisas esete. Az adóvevővel ellátott sas Szerbiában, a Duna árterében kelt ki a tojásból és a fészek elhagyása után hamarosan emberek gondozásába került. Legyengülve érkezett Romániában egy magánszemélyhez, aki a Milvus Csoport Sérült Vadállatok Rehabilitációs Központjába küldte. Ott egész télen erősödött, majd tavasszal, jeladóval a hátán, szabadon engedték. Amint a Milvus fogalmazott, szédületes kelet-európai turnéba kezdett: alig két hónap leforgása alatt Románia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Oroszország légterében csatangolt, mígnem végzetes áramütés érte a szigetelés nélküli középfeszültségű villanyoszlop drótjai között.

Éppen ezért a Milvus Csoport már régóta próbál aktívan beavatkozni a madarakat érő áramütések elkerülése érdekében, a fehér gólyák fészkeinek állványra helyezése mellett a békászó sas, kerecsensólyom és szalakóta védelme érdekében indított LIFE pályázatai révén több tíz kilométernyi veszélyesnek talált középfeszültségű villanyvezetéket szigeteltek le.

Beindultak a gólyakamerák

Visszatérve a gólyákra, a madarászok szerint azok már úton vannak hazafelé Afrikából. Szabó D. Zoltán tegnap elmondta: idén már láttak Szelicse és Magyarfenes fölött is repülni gólyát, de ezek egy része még átvonuló madár: tőlünk északra, valószínű Lengyelországban költenek.

– Egymás után jönnek a hideg-meleg frontok, a gólyák meglovagolják ezeket. Szerintem az előző meleg fronttal jöttek – ezek délről érkeznek, mint a gólyák, tehát a madarak jól tudnak „rajtuk” haladni –, a következő meleg fronttal majd megint jön egy adag...

Éppen ezért már az elmúlt héten üzembe helyezték a Milvus sáromberki gólyafészek-megfigyelő kameráit, és a magyarfenesi gólyafészek adását is lehet már nézni – itt az utóbbi 16 év feljegyzései szerint eddig leghamarabb március 14-én (2015-ben) érkezett meg az első gólya, de érkezés dátumára jellemzőbb a március vége.

A magyarfenesi kamera egyébként 2017 óta közvetíti Leske és Miska – valamint a fiókáik – mindennapjait a clujbird.ro honlapon, de a fészek gólyáiról már 2007 óta készítenek feljegyzéseket. Mióta a kamera elindult, a honlap követői által leadott szavazatok alapján Leskének elnevezett tojó évről évre nagy valószínűséggel ugyanaz a madár, párjából, a „mindenkori” Miskából viszont legalább kettő is volt… „Akármelyik gólya is jön, akárhogy is legyen, számunkra mindig Leske és Miska fog itt fészkelni. Ők hozzánk tartoznak, mindazokhoz akik visszavárjuk őket, akik együtt izguljuk végig a tojások megjelenését, kiköltését, a fiókák etetését, felnevelését, kirepülését, akik a közös élmények láttán lassan közösséggé is formálódtunk. Leske, Miska, hazavárunk! Kezdődjék a hetedik közös évünk!” – írta a clujbird.ro a kamera idei üzembe helyezése alkalmával.

A Milvus szintén a múlt héten kapcsolta be mindkét sáromberki gólyakameráját, amelyeket a milvus.ro honlapon keresztül lehet nézni. Az egyesület idén is versenyt hirdetett, így meglepetés ajándékcsomagot kapott az első három figyelmes néző, aki képernyőmentéssel megmutatta a fészkekre érkező első gólyát. Ugyanis tegnap megérkezett... A Maros megyei Sáromberke központjából már 14 éve közvetít az első kamera.