A Vasutas park jelenlegi helyzete tarthatatlan. A kolozsvári önkormányzat felújítaná a területet, ám ezt nem teheti meg csak abban az esetben, ha rendelkezik a tulajdonjoggal. A közlekedési minisztériumba benyújtott interpellációmban kértem a minisztert, hogy egy kormányhatározat segítségével szolgáltassák vissza a park tulajdonjogait Kolozsvárnak. Erre meg is kaptam az írásos választ március 27-én, miszerint hamarosan napirendre kerül a téma. Két hónap elteltével ismét beadvánnyal fordultam a közlekedési miniszterhez, mivel semmilyen előrehaladás nem történt ebben az ügyben, erre még várom a választ” – ismertette az ügy állását tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Csoma Botond.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum esetében március 21-én adta be azt a dokumentumot az oktatási minisztériumhoz, amelyben kéri, hogy a nagy múltú iskola természettudományi osztálya maradjon meg és a turisztikai szakosztályt szüntessék meg. A válasz mindenki számára ismert: a beiskolázási tervben a tanfelügyelőségnek kizárólagos döntő joga van, így a minisztérium ebben az esetben semmit sem tehetett – fejtette ki a képviselő, aki szerint az ügy megoldása csakis úgy lehetséges, ha módosítják az oktatási törvényt, és a minisztériumnak több hatáskört biztosítanak ilyen esetek megoldásakor.
„Az Erdély-zászló körül kialakult botrány részleteit már közöltük korábban is: a csendőrség a szervezőkre hárította azt a felelősséget, amelynek következtében négy magyar embert büntettek meg a kolozsvári március 15-i ünnepségen, mert Erdély-zászlóval vonultak fel. A jegyzőkönyv szerint a szervezőknek kötelességük volt szólni a zászlót lobogtatóknak, hogy csomagolják össze azokat. Ellenben a csendőrség azt nyilatkozta, a szervezők kérték őket, hogy emeljék ki a tömegből az említett személyeket. Ezzel kapcsolatosan a belügyminiszterhez fordultam beadvánnyal. A válasz a csendőrség álláspontját támogatta, viszont tudomásunkra hozták, hogy a sértetteknek 15 napjuk van fellebbezni az üggyel kapcsolatosan” – fejtette ki Csoma. Az ügyben már volt egy tárgyalás, és a határozat meghozatala rövid időn belül megtörténhet.
A képviselő beadvánnyal fordult az illetékes miniszterhez a Kalotaszentkirály és Kiskalota községeket érintő elkezdett vízgyűjtő miatt. 2008-ban kezdték el a vízgyűjtő tó kialakítására vonatkozó munkálatokat, viszont a projektet nem fejezték be. Következményként veszélybe kerülhet a DN1N közlekedési híd, amely 20 lakóhely elszigetelését és további öt ház, illetve a DN1 közút elárasztását okozhatja Nagykalota településen. A képviselő kérte a munkálatok sürgősségi befejezését. A víz és erdőgazdálkodási minisztérium forráshiánnyal indokolta a munka leállítását és a költségvetés módosítását javasolták megoldásként.
A múlt héten megszavazott egységes bértörvényről Csoma Botond elmondta: az RMDSZ azért támogatta, mivel a méltányos fizetések hozzájárulnak egyrészt ahhoz, hogy felkészült szakemberek vállaljanak munkát az önkormányzatokba, másrészt pedig a polgármesterek, alpolgármesterek is hatékonyabb munkát tudnak folytatni a közösségeik érdekében.
A jövő héten kezdődik a 215-ös, a helyi közigazgatásról szóló törvény módosításáról szóló vita a képviselőház közigazgatási bizottságában. Az RMDSZ szándéka az, hogy az anyanyelv-használati küszöböt 20 százalékról 10-re csökkentsék. Továbbá vezessenek be egy újnak számító kedvezményes küszöböt, amely szintén előírná azt, hogy a településen bizonyos számban élő nemzeti kisebbség használhassa anyanyelvét a közigazgatásban. A törvénytervezet szankciókat is tartalmaz a törvény be nem tartása esetén.
A képviselő beszámolt arról is, hogy a héten konzultációt kezdeményezett az önkormányzati vezetőkkel, amelyben arra kérte őket, fogalmazzanak meg javaslatokat a közbeszerzési törvény módosítására, jobban mondva egyszerűsítésére.
(Borítókép: „Elsődleges feladatom, hogy a Kolozs megyei emberek érdekeit képviseljem”. Fotó: RMDSZ)
