Kényes bioetikai probléma az elhalálozás utáni szervdonáció
Romániában a pozitív beleegyezés elve érvényesül
Romániában a pozitív beleegyezés elve érvényesül
Vissza

Kényes bioetikai probléma az elhalálozás utáni szervdonáció

A BBTE részéről Mihaela Frunză, az egyetem Filozófia Intézetének docense vett részt annak a nemzetközi metavizsgálatnak az elkészítésében, amely összesen 60 tanulmány, felmérés, valamint kormányjelentés alapján az elhalálozás utáni szervadományozásra vonatkozó szabályozásokat tekintette át 15 európai országban. A feldolgozott tanulmányok a 2008 és 2017 közötti időszakból származnak, elismert tudományos repertóriumokból. A vizsgálat első körben azt mérte fel, hogy az európai állampolgárok mennyire ismerik azokat a törvényeket, amelyek országos szinten az elhalálozás utáni szervadományozást szabályozzák, majd azt próbálta kideríteni, hogy a megkérdezettek hogyan viszonyulnak a hazájukban érvényes szabályozásokhoz. Romániában jelenleg az opt-in rendszer van érvényben, egy tanulmány eredményei szerint a romániai gyógyszerész- és orvostanhallgatók 82 százaléka támogatná a donorkártya bevezetését.

Az európai joggyakorlatban az elhalálozás utáni szervadományozásra vonatkozólag jelenleg két alapvető hozzájárulási rendszer működik. Az opt-out rendszer értelmében halálát követően potenciális szervdonornak számít bárki, aki élete során nem nyilatkozott hivatalosan ellenkező szándékáról. Ebben az esetben a tiltakozás hiányát feltételezett beleegyezésként értelmezi a törvény. Európában meglehetősen elterjedt ez a rendszer, Franciaországban, Lengyelországban, Svédországban évek óta érvényben van, Nagy-Britanniában most tárgyalnak a bevezetéséről. Az opt-in rendszerben, ezzel szemben, a pozitív beleegyezés elve érvényesül, eszerint a szervadományozás csak abban az esetben lehetséges, ha az elhunyt korábban kimondottan így rendelkezett. Azokban az országokban, ahol az opt-in rendszer működik, a szervadományozást donorkártyarendszerrel vagy valamilyen egyéb regisztrációval szabályozzák, így a folyamat adminisztratív értelemben ugyan bonyodalmasabb, de egyben átláthatóbb és biztonságosabb is. Romániában jelenleg az opt-in rendszer van érvényben. 

Szervadományozási feltételek Romániában

Azok, akik szervdonorok szeretnének lenni, közjegyzői nyilatkozatba kell foglalniuk ezen szándékukat.  Miután a szervadományozó közjegyző előtt nyilatkozott döntéséről, az erre vonatkozó irattal fel kell keresnie háziorvosát, hogy azt felvezessék az egészségügyi kártyájára. A szervdonációra való hajlandóságon kívül az RH-ra és a diagnosztizált krónikus betegségre vonatkozó adatokat is csak a páciens beleegyezésével lehet a kártyára felvezetni. Annak ellenére, hogy az érintett személy dönt arról, hogy szerveit eladományozza, az orvosok szerint a családtagok is beleszólhatnak ebbe. 

Ahhoz, hogy egy elhunyt személy szerveit, sejtjeit és szöveteit felhasználják, először két főorvosnak is meg kell állapítania, hogy az illető személy légzése, szívműködése és az agyfunkciói végérvényesen és visszafordíthatatlanul leálltak. Az agyhalál beálltát olyan orvosoknak kell kinyilvánítania, akik nem tagjai a szervátvételi csapatnak. Ha valaki úgy hal meg, hogy életében nem rendelkezett a halála utáni szervadományozásról, akkor erre csakis akkor van lehetőség, ha az elhunyt családjának legalább egy nagykorú tagja vagy törvényes képviselője írásban beleegyezett a szervdonációba. Amennyiben a személy még életében nyilatkozott arról, hogy halála után szerveit odaadományozza, akkor nincs szükség a családtagok jóváhagyására a halálesetet követően. 

Ha az illető még életében kijelentette, hogy halála után sem hagyja jóvá, hogy családtagjai a szerveit másnak adományozzák, és ezt az óhaját írásba foglalta, háziorvossal is jóváhagyatta, vagy erre vonatkozó szándékát bejegyeztette a szervadományozást elutasító személyek országos jegyzékébe, akkor családtagjai nem dönthetnek másképp a szervtranszplantációt illetően. 

Az elhunytak szervadományozására csakis klinikai és laboratóriumi vizsgálatok után kerülhet sor, amely által kizárják a fertőző betegségeket vagy a szervátvevő személyt érintő kockázatokat. Tilos közzétenni a szervadományozó holttest és a szervátvevő személyazonossági adatait, kivételt képez, ha a szervadományozó családja vagy a szervátvevő ebbe beleegyezik, vagy ha a személyazonosság kinyilatkoztatását törvény írja elő. A harmadik fél számára hozzáférhető adatok esetében is titokban kell tartani mind a szervadományozó, mind az átvevő fél személyazonosságát.

Az Európai Tanács szervadományozásra és -átültetésre vonatkozó 2016-os jelentése értelmében a 142,3 ezren szerepeltek a várakozási listán, és 41,5 ezer betegen végeztek beavatkozást, a listára felvett új betegek száma pedig meghaladta a 49 ezret. A jelentés értelmében közel hétezren hunytak el, ami 4 százalékos növekedést jelent a 2015-ös adatokhoz képest. Átlagosan 19-en halnak meg Európában naponta, miközben szervre várnak. 

Romániában 5662 személy szerepelt a várólistán 2016-ban és 374 betegen végeztek szervátültetést, míg 931-en fel sem kerültek a várólistára. Az európai és hazai helyzetet összehasonlítva kiderül, hogy az elmúlt években Romániában nemcsak az elvégzett szervátültetések, de a várólistára felvett esetek száma is csökkent. Kivételt képeznek ez alól a szívátültetések, amelyek száma a 2014-ben jegyzett 4 átültetésről 12-re nőtt 2017-re. S míg 2014-ben 32 beteget vettek fel várólistára, 2017-ben 46-ot regisztráltak. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a 2016-ban jegyzékbe vett 352 szívátültetési kérés közül 57-et utasítottak el. Ugyanennyi kérvényt dobtak vissza 2017-ben, de a kérések száma akkor csak 193 volt. 


Mindössze 12 szívátültetést végeztek Romániában 2017-ben

 

Egyre többen fontolgatják az opt-outra való áttérést

Az európai állampolgárok hozzájárulási rendszerrel kapcsolatos informáltságát vizsgáló tanulmányok alapján Észak-Írországban a válaszadók kétharmadának, Németországban a megkérdezettek 82, az orvostanhallgatók 87,4 százalékának volt értesülése arról, hogy hazájában az opt-in rendszer van érvényben. 2013-ban, amikor Görögországban bevezették az opt-out rendszert, a görög állampolgá­roknak mindössze 10-15 százaléka volt tisztában a szervadományozással kapcsolatos nemzeti szabályozásokkal, és Franciaországban is csak a válaszadók 39 százaléka. Az orvostanhallgatók átlalában az opt-out és az opt-in rendszer szerint törvénykező országokban is tájékozottabbak voltak, mint a széles a nyilvánosság. Összességében megállapítható, hogy az opt-in rendszert érvényesítő országok polgárai tájékozottabbak a szervadományozási rendszerrel kapcsolatban, illetve minél nagyobb az iskolázottság foka, annál nagyobb a szervadományozási hajlandóság. 

Ami az állampolgárok hozzájárulási rendszerrel kapcsolatos viszonyulását illeti, az opt-in rendszer szerint törvénykező országokban a válaszadók többsége elégedett az érvényben lévő szabályozásokkal, és megoszlik a véleményük az opt-outról. Az opt-out szabályozást érvényesítő országokban a megkérdezettek általában helyesebbnek látnák az opt-in rendszer bevezetését. Mindez összefüggésben áll azzal is, hogy az opt-in rendszer alapján törvénykező országok nagyobb figyelmet fordítanak állampolgáraik tájékoztatására különböző szervadományozásra biztató kampányok keretében. Ugyanakkor ellentmondani látszik az eredményeknek az a tény, hogy egyre több európai ország fontolgatja az opt-inről az opt-out rendszerre való áttérést. Ennek egyik oka lehet az is, hogy az opt-out szabályozás növeli a potenciális szervdonorok számát, leveszi a körülményes adminisztráció terhét a donorok, az egészségügyi dolgozók, valamint a hozzátartozók váláról, és sokak szerint szavatolja a döntés szabadságát. Az ellenvélemények viszont épp az etikai problémákat emelik ki: az értelmi fogyatékkal élők, az agyhalott személyek vagy a gyerekek képtelensége a szuverén döntéshozásra az opt-out rendszeben megfosztja őket attól, hogy tiltakozhassanak a szervadományozás ellen. Ugyanakkor visszaélések történhetnek a feltételezhető szervdonorok orvosi ellátása terén is, ami általános bizalmatlanságot szülhet az egészségügyi dolgozókkal szemben. 

A szerzők szerint a következtetések érvényességét némileg korlátozza, hogy míg az opt-in országokból származó eredmények a széles nyilvánosság véleményét tükrözik, addig az opt-out-országokban csak szűkebb társadalmi rétegeket – diákokat, bevándorlókat, börtönlakókat – szólítottak meg a felmérések.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Zeneiskolás emlékmorzsák 3.
Sebvédelem kényszerzubbony nélkül?
Csigalassúsággal halad a belvárosi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ