Kelemen Hunor: „nehéz idők ellenére Erdélyben a jövőnk”
Balázs Attila közgazdászt választották az RMDSZ ügyvezető elnökévé
Balázs Attila közgazdászt választották az RMDSZ ügyvezető elnökévé
Vissza

Kelemen Hunor: „nehéz idők ellenére Erdélyben a jövőnk”

Tavaly szeptember óta pénteken ülésezett először fizikai jelenléttel az RMDSZ „miniparlamentjeként” emlegetett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), amelynek főbb napirendi pontjai Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolója és az RMDSZ ügyvezető elnökének megválasztása voltak. Politikai-gazdasági helyzetértékelésében a szövetségi elnök kiemelte: bár a világ nem lesz többé olyan, mint a háború előtt volt, az életünket a szomszédban zajló háború határozza meg, egy dolog nem változott: az erdélyi magyarság itt él, és itt kell megalapozni számára a jövőt ennél nehezebb időkben is. Az SZKT-képviselők egyöntetűen az RMDSZ elnöke által javasolt jelöltet, Balázs Attila közgazdászt, a szövetség gazdasági igazgatóját választották meg ügyvezető elnöknek. A negyvenéves szakember nem annyira politikusként, mint „menedzsertípusként” jellemezte magát, aki jellemzően „a problémák megoldására, nem azok generálására összpontosít.”

Sz. K., Z. É.

Munkájuk mérce

Az Ezüstfenyő díjakat évről évre azoknak ítélik oda, akik a magyarság szülőföldön való megmaradásáért, kultúránk és értékeink továbbörökítéséért, a közösség megerősítéséért tevékenykednek.

„Az Ezüstfenyő díjjal a különleges teljesítményeket díjazzuk; azokat az embereket, akik rendkívüli módon járultak hozzá a közösség erősítéséhez. Olyan teljesítmények előtt emeljük kalapunk, amelyek példát mutatnak, nehéz pillanatokban új reményt adnak számunkra” – emelte ki Kelemen Hunor az elismerések átnyújtása előtt. Elmondta: ennek a díjnak a létrehozása mögött az az egyszerű megfontolás áll, hogy egy közösségnek kötelessége megköszönni azoknak a munkáját, akik meghatározó módon járultak hozzá jövőjének építéséhez.

Kelemen Hunor: azért alapítottuk ezt a díjat, hogy módunk legyen a főhajtásra hétköznapi hőseink előtt 

Az RMDSZ elnöke hozzátette: az elismerés megítélése egyáltalán nem szakmafüggő: lehet a díjazott tanárember a szórványban, lelkész, cégvezető, polgármester, aki kezdeményez, fejleszt és megvalósít, vagy a szövetség alkalmazottja, aki a lehető legnagyobb elkötelezettséggel, „óraműpontossággal” végzi munkáját.

Az idei díjazottak névsora: Bartha Melinda Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium tanára; Papp Attila József, Nagyiratos község polgármestere; Nyakó József, Érmihályfalva polgármestere; Pocsaly Zoltán László futballista, vállalkozó; Müller Árpád, a Pro Hereditatem Egyesület alapító tagja; Bencze Mihály matematikus, tanár, költő; Barta Margit, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének volt titkára; Sztakics Éva Judit, a Székely Mikó Kollégium igazgatója; Jánosi Borsos Attila, az RMDSZ gyergyócsomafalvi szervezetének volt elnöke; Kocsis Attila Levente, a Téglás Gábor Elméleti Líceum volt igazgatója; Szigeti Gyula, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszókör és Alapítvány elnöke; Szöllőssy Márta tanár, az RMDSZ máramarosszigeti szervezetének alapító tagja; Ianoşi Edith Simona, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának oktatója; Muzsnai Melinda, az RMDSZ kiskapusi szervezetének elnöke, óvodapedagógus; Fazakas Miklós, Zilah alpolgármestere; Szejke Ottilia, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese; Szabó Ferenc, a Bokréta Néptánc- és Citeraegyüttes alapítója, az RMDSZ Temes megyei kulturális alelnöke; Kántor Csaba parajdi református lelkipásztor; Gábor Tibor, Csíkkarcfalva polgármestere; Grabán Zsolt Attila, az RMDSZ ügyvezető elnökségének munkatársa; Fekete Emőke, a „Nyári Óvoda” és „Grund” programok alapítója; Koszorus Krisztina énekes; Mihály Péter, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének és az Eurotrans Alapítvány munkatársa; Kurkó Árpád, a Hargita Gyöngye Rt. vezetője.

Minősíthetetlen a bíróság döntése

Az RMDSZ elnöke minősíthetetlennek nevezte a legfelsőbb bíróság döntését, amellyel érvénytelenítette a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozásáról szóló miniszteri rendeletet. Emlékeztetett: 2019-ben két határozat is született, az egyik egy temesvári ortodox, a másik pedig a marosvásárhelyi katolikus iskola létrehozásáról szólt. A bírósági döntés csak ez utóbbit érinti, miután felelőtlen emberek elfogadhatatlan módon megtámadták a közigazgatási bíróságon.

Elmondta: az RMDSZ nem fogja az ügyet annyiban hagyni, megvárják a bíróság indoklását, és ennek ismeretében újrakezdik az iskolaalapítást. Ez a gimnázium a helyi közösséget, a nevelést szolgálja, felháborító, hogy két-három évente újra és újra át kell élnünk oktatási intézményeink létjogosultságának megkérdőjelezését – hangzott el a szövetségi elnök politikai beszámolójában.

Egy valami nem változott: a földrajz…

Nincs olyan érv, ürügy, ami egy háborút igazolhatna Európában vagy bárhol a világban, ne ez legyen az érdekérvényesítés eszköze a 21. században! – folytatta beszámolóját Kelemen Hunor. Kifejtette: az Európai Unió államai nem nézhették karba tett kézzel az orosz agressziót, szankciókat léptettek életbe Oroszország ellen, ezeket Románia egytől egyig támogatta. Sajnos a szankciós csomagok nem változtatták meg a helyzetet, vélhetően a következők sem fogják, de ez az első kínálkozó eszköz, amivel élni lehetett, amivel élni kellett, magyarázta. A politikus az ország biztonságát, a béke megőrzését tartotta a legfontosabbnak, úgy vélte, a NATO-nak nem szabad közvetlenül háborúba keverednie, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek.

Az RMDSZ nemet mond a háborúra, igent a békére és a szolidaritásra

Emlékeztetett: az RMDSZ első pillanattól kezdve elítélte az agressziót és kifejezte szolidaritását Ukrajna népével, az erdélyi magyar közösség pedig bekapcsolódott a rászorulók megsegítésébe.

"Sok minden megváltozott február 24 óta, a világ már nem lesz többé olyan, mint a háború előtt. Hogy pontosan milyen lesz, azt ma senki nem tudja megmondani. De egy valami nem változott: a földrajz. „Az erdélyi magyarság itt él, itt kell megalapozni számára a jövőt ennél nehezebb időkben is” – jelentette ki.

Elmondta azt is: a szankciók következtében a gazdasági válság mélyülni fog. Épp ezért újra kell gondolni a zöld energiákra való áttérésre vonatkozó stratégiát is. Az európai ipart, gazdaságot nem lehet szélenergiával fenntartani. Ha veszélybe kerülnek a munkahelyek és a jövedelmek, „mind nézhetjük a Napot, és óvhatjuk egymást a széltől” – mondta.

Kelemen Hunor felsorolta a kormánynak azon intézkedéseit, amelyek célja a gazdaság és munkahelyek védelme, a rászorulók segítése, és amelyre 17,3 milliárd lejt különítettek el: 300 millió euró támogatás az árak növekedésének kompenzációjára; cégenként 400 ezer euró támogatás azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek a közüzemi költségeik 15 százalékkal megemelkedtek; 200 millió euró támogatás a hazai gazdaság szempontjából fontos befektetéseknek;  1,7 milliárd lej 2022-ben a folyamatban lévő közberuházások folytatására és befejezésére; 300 millió lej üzemanyagpótlékra a teherfuvarozó, személyszállító és disztribúciós cégeknek 0,5 lej/liter értékben; 200 millió euró támogatás a mezőgazdasági termékek Romániában való feldolgozására; 300 millió euró vissza nem térítendő támogatása mezőgazdasági munkaerő költségeinek fedezésére;  3000 lej bruttó minimálbér biztosítása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, a különbözet az államot terheli, nem a munkáltatót; kéthavonta étkezési utalványok biztosítása alapélelmiszerekre 50 euró értékben a rászorulóknak; havi 30 eurós értékű utalvány biztosítása a szociális ösztöndíjas diákoknak élelmiszerek, tanszerek és ruházat vásárlására; segítik az egyetemistákat és a fiatal családokat, összesen 500 millió lej hitelgaranciát vállalnak a fiatalokért.

Az SZKT ülése után tartott sajtótájékoztatón Kelemen Hunor újságírói kérdésre elmondta: a román kormány nem alakította még ki a végleges álláspontját az Európai Bizottság által kezdeményezett hatodik szankciócsomaggal kapcsolatban, amelynek egyik lényegi eleme az, hogy az EU tagállamai hat hónap alatt állítsák le az orosz kőolajimportjukat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a javasolt intézkedés különböző mértékben érintené az EU tagállamait, tekintettel például arra, hogy Magyarország és Szlovákia nagymértékben függ az orosz energiahordozók importjától. Kelemen Hunor megállapítása szerint az EU-nak olyan megoldást kell keresnie, amely hosszabb átmeneti időszakot biztosít az Oroszország elleni szankciócsomag hátrányos következményei által leginkább érintett államok számára.

A cél 500 ezer magyar regisztrációja

Újra felhívta a figyelmet arra, hogy a közeljövő nagy feladata, kihívása a népszámlálás, amelynek eredménye meghatározza majd a közösséget közvetlenül érintő közpolitikai döntéseket, de a magyarság megszámolt lélekszámától függ számos alapvető kisebbségi jog is. A politikus emlékeztetett: még további kilenc napig tart a népesség-összeírás digitális szakasza, és ha ezekben az utolsó napokban minél többen időt szánnak arra, hogy maguk, családtagjaik kérdőíveit kitöltsék, azt igénylő ismerőseiknek segítsenek, elérhető lenne az a cél, hogy ebben az önkitöltéses fázisban legalább 500 ezer magyar ember bekerüljön a statisztikai adatbázisba. Azért nagyon fontos, hogy minél többen kitöltsék a népszámlálási íveket a május 15-én záruló önkitöltéses szakaszban, mivel – főként a nagyvárosokban – nagy valószínűséggel nem lesz elég számlálóbiztos, megtörténhet, hogy nem jutnak el mindenkihez. Ennek folytán, a különféle adminisztratív adatbázisokból emelik majd be – etnikum, anyanyelvi és felekezeti hovatartozás nélkül – a meg nem számolt lakosokat, amely a magyar közösségnek semmi esetre sem válik előnyére.

Metaforák helyett inkább számok

A Szövetségi Képviselők Tanácsa pénteki ülésén a szövetség a gazdasági igazgatói tisztséget – is – betöltő Balázs Attilát választotta ügyvezető elnökének. A negyvenéves közgazdász egy éve megbízottként látta el az ügyvezető elnöki tisztséget. Most megerősített mandátuma az RMDSZ egy év múlva esedékes tisztújító kongresszusáig szól.

A szakembert Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke javasolta a tisztségre. Hangsúlyozta, Balázs Attila az RMDSZ gazdasági igazgatójaként több mint egy évtizede dolgozik a szövetségben, jól ismeri az RMDSZ működését, a területi szervezeteket.

„Felnőtt életemből 18 évet az RMDSZ szolgálatában töltöttem. Megtanultam, mit jelent az RMDSZ-ben, az RMDSZ-nek dolgozni. Mondhatni, hozzánőttem a szövetséghez” – vezette fel bemutatkozó beszédét Balázs Attila. Megjegyezte: gazdasági igazgatói tisztségében együtt dolgozott az RMDSZ összes eddigi ügyvezető elnökével, és abban bízik, hogy tud annyira eredményes és elkötelezett lenni, mint elődei. Magát nem politikusi, sokkal inkább menedzsertípusnak nevezte.

Megjegyezte: amióta az RMDSZ kormányra lépett, mondhatni, kiürült az ügyvezető elnökség, mert a munkatársak egy része bukaresti megbízást kapott. Úgy vélte, ennek ellenére az ügyvezető elnökségnek meg kell maradnia a szervezet szívének.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2024-ben négy választás is lesz Romániában: európai parlamenti, törvényhozási, önkormányzati és államelnök-választás, amelyekre megfelelően fel kell készülni, hogy a kampányban a választókat mozgósítani lehessen. Hangsúlyozta: a számokat jobban kedveli a metaforáknál, és a problémák generálása helyett inkább azok megoldására szokott összpontosítani. Meglátása szerint az RMDSZ ügyvezető elnökének a szervezetépítésre és a közösségépítésre is összpontosítania kell, az „erőket megfelelően csoportosítania.” „Amit tenni kell, az nem abból következik, hogy mit szeretnénk, hanem abból, hogy mit lehet” – fogalmazott a közgazdász.

Az RMDSZ „mini­parla­ment­jének” 181 tagjából 128-an voltak jelen a május 6-i ülésen, akik a jelölését egyöntetűen megszavazták. A jelenlévők teljes létszámban elfogadták az ifjúsági főosztályért felelős ügyvezető alelnöknek javasolt Szilágyi Dóra jelölését is. Az SZKT elfogadta továbbá az ügyvezető elnökség szervezési és működési szabályzatának módosításairól szóló határozatot. A változtatások folytán a jövőben az ügyvezető elnök hatásköre és ellenőrzése alá tartozik a gazdasági és adminisztrációs, a kommunikációs, valamint a programokért felelős igazgatóság, és a titkárság, valamint hat főosztály: az önkormányzati, a kulturális, a területi szervezetekért, a társadalomszervezésért felelős, valamint az oktatási és az ifjúsági főosztály.

Egyik kezünkkel építkezünk, a másikkal védekezünk

Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter arról beszélt: a határidőhöz képest másfél hónappal hamarabb indítja a fejlesztési minisztérium a helyreállítási alapból finanszírozott önkormányzati beruházásokra szánt pályázati kiírást. Részletezte az Anghel Saligny közművesítési program nyújtotta pályázati lehetőségeket, amely az elmúlt több mint három évtized legnagyobb közberuházási programjának számít.

Hegedüs Csilla, az európai uniós alapok minisztériumának államtitkára a Hívogató Románia országjáró projektre hívta fel a figyelmet, amely Románia legnagyobb, műemlék-felújítási programja. Ez is az országos helyreállítási terv (PNRR) része, 103 millió eurós keretet szánnak 225 műemlék épület felújítására, 12 kulturális-turisztikai útvonalon.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a kormány pénteken elfogadta az általuk kidolgozott sürgősségi kormányrendeletet, amelynek köszönhetően 5000-től 120 ezer euróig terjedő értékben (300 millió eurós keretből) támogatják a mezőgazdaságban dolgozó cégeket. A pályázatot május 26-án nyitják meg, és június végéig köthetők meg a szerződések.

„Egyik kezünkkel építkezünk, másik kezünkkel védekezünk” – fogalmazott Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere annak a véleményének adott hangot: most, hogy az RMDSZ kormányon van, könnyebb a településeinket versenyképesebbé, az itt élők életkörülményeit elviselhetőbbé tenni. De az építkezés mellett folyamatosan védekeznünk kell, mondta, utalva a marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetére, valamint a sepsiszentgyörgyi zászlóügyre: a brassói táblabíróság, mint tudjuk, érvénytelenítette a város zászlajának elfogadásáról hozott kormányhatározatot.” Romániában az igazságszolgáltatást használják fel az erdélyi magyarság jogainak csorbítására!” – figyelmeztetett a tisztségviselő.

Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök, képviselő úgy fogalmazott: szembe kell szállni azokkal, akik az erdélyi magyarságot biztonságpolitikai kockázatként tüntetik fel, akik etnikumközi feszültségek szításával akarnak politikai tőkére szert tenni ezekben a veszélyes időkben. Azoknak pedig, akik idehaza azonosulni tudnak Putyinnal, figyelmükbe ajánlotta az 1956-os vagy épp az 1848-as eseményeket, hadd gondolkodjanak el…

Mind Vincze Loránt, a FUEN elnöke, mind Biró Rozália képviselő, az SZKT elnöke kitért arra: az Európai Unió számára továbbra sem prioritás az átfogó jogi keret létrehozása, nem veszik figyelembe az 50 milliós európai kisebbség semmilyen erre vonatkozó kezdeményezését. Ezért hatványozottan fontos az idei népszámláláson vállalni magyarságunk, hiszen egy megfogyatkozott kisebbség nevében fellépni még kilátástalanabb - hangsúlyozták. 

Fotók: RMDSZ


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Németh Zsolt: Tusványos a nemzeti ...
Esők is viharok váltják a kánikulát
A Fellegvár is a kolozsvári turisztikai ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ