Kelemen Hunor: a „mély állam” kikezdheti a szabadságjogokat és a demokráciát
Vissza

Kelemen Hunor: a „mély állam” kikezdheti a szabadságjogokat és a demokráciát

A román állami intézményrendszer keretein belül működő, a választott politikai szereplők által nem ellenőrzött „mély államnak”, az úgynevezett deep state-nek néhány konkrét megnyilvánulását összegezte az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor pénteken a Zeteváralján tartott RMDSZ&MIÉR edzőtáborban. Felhívta a figyelmet a gyulafehérvári egyesülés közelgő centenáriuma kapcsán egyre vehemensebbé váló, magyarellenes retorika kockázataira, megfogalmazta a többség-kisebbség viszonyának alakulását befolyásoló feltételeket.

A deep state minden államban létezik, mindegyiknek vannak ilyen szereplői, a kérdés viszont az, hogy ezek milyen mértékben tudják a társadalmi folyamatokat ellenőrizni, a politikai döntéseket alakítani – fejtette ki előadásában Kelemen Hunor. A Romániában tevékenykedő mély állam hatáskörének szemléltetésére ismertette a Minority SafePack eddigi útjának alakulását. Emlékeztetett, az Európai Bizottság 2013-ban kompetenciahiányra hivatkozva elutasította a kisebbségi javaslatcsomag bejegyzését. Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN tavaly megfellebbezte a döntést az Európai Unió Bíróságán, és a testület idén meghozott ítélete folytán az EB-nek érdemben kell foglalkoznia a beadvánnyal. Románia először az uniós végrehajtó testület oldalán szállt be a perbe, nemrég pedig az Európai Bizottságot támadta meg a bíróságon, azt kérve, hogy függesszék fel a Minority SafePack melletti aláírásgyűjtést. Két alapvető érvük az volt, hogy a kezdeményezés a nemzetállamot és a multikulturalizmust veszélyezteti, részletezte az RMDSZ elnöke. Felvetette a kérdést, hogyan lehetséges ezt a két indokot összeegyeztetni egy olyan törekvés kapcsán, amely a kisebbségi jogvédelem erősítését célozza.

Senki nem tudja, kitől, honnan jött az utasítás

A politikus elmondta, abban az időszakban, amikor első alkalommal elindították a SafePack kapcsán a pereskedést, tagja volt a kormánynak, de nem tudott olyan egyértelmű politikai döntésről, amely arra vonatkozott volna, hogy a javaslatcsomag ellen Romániának  perbe kellene szállnia. Erre vonatkozó kérdéseire nem kapott világos választ a politikustársaktól; annyit adtak tudtára, hogy „ez az állam konszolidált álláspontja”, azt próbálva érzékeltetni, hogy mindezt valahol máshol döntötték el. Románia immár második alkalommal támadta meg a kezdeményezést, de a már leköszönt Sorin Grindeanu miniszterelnök azt állította, ő nem írt alá erre vonatkozó határozatot – tájékoztatott Kelemen Hunor. Ennek ellenére, a külügy diplomatái valamiként mégis utasítást kaptak arra, hogy nyújtsák be a keresetet Luxemburgban a bíróságon.

– A válasz minderre az, hogy létezik egy struktúra, amely a politikai döntéseket befolyásolja, illetve ettől a döntéshozástól függetlenül képes eljárni különféle ügyekben – állapította meg a szövetség elnöke. A FUEN ellen irányuló kereset iktatásával azonban Románia azt üzeni, hogy „nem barátja az európai őshonos kisebbségeknek, a jogaikkal és azok védelmével kapcsolatos kérdések fölötti hatáskört pedig tagállami szinten akarják tartani – hangsúlyozta.

A lopott vagyont még mindig nem adták vissza

A mély állam gondolkodásmódja, érdekei érvényesülnek az ingatlanrestitúció vonatkozásában is; európai uniós csatlakozása, NATO-integrációja előtt Románia eldöntötte, természetben visszaszolgáltatja mindazokat a javakat, amelyeket a kommunizmus idején egyénektől, egyházaktól, iskoláktól elkoboztak. „Jó fiú akart lenni, a lopott dolgot visszaadni”, de az unióba való belépését követően működésbe léptek a fékek, a restitúciós folyamat fokozatosan lassult, az egyházak például mindmáig mintegy felét kapták vissza államosított javaiknak – összegezte Kelemen Hunor. A Mikó-ügyre is emlékeztetve megállapította, a deep state a restitúciós kérdésekben az igazságszolgáltatás intézményeit használja fel arra, hogy a lopott vagyon visszaszolgáltatására irányuló folyamatnak gátat vessen. – Korrektebb eljárásként mondhatná az állam azt is: eddig eljutottunk, most más törvényt hozunk, nem adunk vissza többé semmit; de nem, inkább életben van egy törvény, a restitúciós bizottság létezik, ülésezik, de visszaszolgáltatási döntést nemigen tud hozni – jegyezte meg az RMDSZ elnöke.

Hangsúlyozta, a romániai politikai osztály felelőssége, hogy pontosítsa az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvényeket, a választott tisztségviselők pedig valós ellenőrzést gyakorolhassanak a titkoszolgálatok felett. Az államfő az, aki az alkotmány által biztosított hatáskörök révén erősen kötődik mindazokhoz a szervekhez, amelyek a láthatatlan állam érdekeinek végrehajtói: az ügyészséghez, a nemzetbiztonsági tanácshoz, a hadsereghez és a már említett titkosszolgálatokhoz – mondta az RMDSZ elnöke.

– Ne higyjétek, hogy lehet úgy szabadság, jólét, stabilitás, ha nem a választott politikusok hozzák meg egy államban a döntéseket. Ha szemet hunytok, a mély állam olyan mértékű hatalomra tesz szert, amely előbb-utóbb a szabadságjogokat is veszélyezteti majd, és kikezdi a parlamentáris demokráciát – figyelmeztetett Kelemen Hunor.

A Szabadságban megjelent interjú magyarellenességet indított el

Előadásában felidézte azt is, hogy a Szabadságban körülbelül három hete megjelent, többek között a gyulafehérvári egyesülés centenáriumára is reflektáló interjúja nagyon erőteljes, napról napra visszatérő magyarellenes diskurzust indított el.

Lapunk egyik kérdésére adott válaszában elmondta, a romániai magyarságnak 2018-ban nincs mit ünnepelnie, és kifejtett azt is, hogy miért. Említést tett arról, hogy a román állam idestova száz éve folytat olyan asszimilációs törekvéseket, amelyek a magyar, a német és a zsidó kisebbséget egyaránt érintették. Ezeket tapasztalni lehetett már a két világháború közötti időszakban, majd a kommunista hatalomátvétel után, legyen szó az etnikai régiók felbomlasztását célzó, az iparosítással járó betelepítési intézkedésekről, vagy a magyar nyelvi és kulturális identitás minden elemének célzott lerombolásáról a nyolcvanas évek második felében. – Ezzel az örökséggel a hátunk mögött, beleértve az elmúlt 27 esztendőben történteket is, nehezen mondhatnánk, hogy ünnepelhetjük azt, hogy többségből kisebbségbe kerültünk – állapította meg az RMDSZ elnöke.

Akadémiai szintű kisebbség ellenesség

Hangsúlyozta, az interjúban felsorolt tényeket „nem most húzta ki a fiókból”,  és mindezeket őszintén, a sértés szándéka nélkül összegezte, elfogadva, hogy a gyulafehérvári egyesülés centenáriuma nagy ünnep a románoknak. Mindamellett, a szöveget különféleképpen értelmező magyarellenes, uszító hangú retorika folytatói arra törekszenek, hogy visszafojtsák az arra irányuló kezdeményezést, hogy az elmúlt száz évről, a többség-kisebbség viszonyáról, a Románia által száz éve felvállalt és be nem tartott ígéretekről érdemben beszélni lehessen – magyarázta Kelemen Hunor. Felvetette a kérdést, hogyan fér össze a Románia által hangoztatott megállapítással, miszerint az állam modellértékű kisebbségpolitikát folytat, ha ilyen jellegű retorikát senki nem próbál megfékezni, sőt abba a Román Tudományos Akadémia, vagy a BBTE rektora is bekapcsolódik. A RMDSZ elnöke szerint radikális nacionalizmusnak nevezhető az, hogy egy tudományos intézmény, vagy egy jónevű történészprofesszor arra a következtetésre jut, hogy aki nem ünnepli meg 2018. december elsejét, az nem lojális az országhoz, távozzon. Mint mondta, vannak olyan hangok is, hogy vonják meg tőle a Románia Csillaga érdemrendjét, amelyet egyébként a magyar-román kapcsolatok elősegítéséért kapott, de ez nem fogja kifejezetten megviselni.

Kell az őszinte párbeszéd

Az RMDSZ álláspontja az, hogy mindig újra kell kezdeni a párbeszédet a román többséggel, őszintén ki kell mondani a felek számára sértő, zavaró dolgokat. – Azt szokták mondani, mi száz év után is el akarjuk szakítani Romániától Erdélyt; mi ezt illetően újra azt mondhatjuk el. amit mindig hangoztattunk: minden törekvésünket a mostani országhatárok között képzeljük el – emelte ki Kelemen Hunor. Hozzátette, azt is ki kell mondani, hogy az erdélyi magyarság viszont attól tart, Románia száz év után sem adta fel az asszimilációs törekvéseit.

Minden sikeres közösségi együttélés alapja a bizalom; ha ez kölcsönös lenne többség és kisebbség viszonyában, akkor építhetnék közösen a jövőt, amelyben helye lenne a magyar közösségnek is – állapította meg az RMDSZ elnöke. A szövetség elképzelése az, hogy a következő esztendőben különböző módokon ismertessék, hogy az elmúlt évszázadban a romániai magyarság mivel járult hozzá az ország fejlődéséhez, milyen értékeket tudtak hozzáadni. Konferenciák is zajlanak majd, ahol a tudományosság ismérvei szerint dolgozzák fel, értelmezik az elmúlt száz esztendőnek a magyarságot érintő történéseit, illetve a román anyanyelvű fiatalok irányába is egyértelmű üzeneteket szándékoznak megfogalmazni a magyar közösség múltját és jövőképét illetően.

 


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Áradnak a folyók Kárpátalján
Migránstüntetés vonult végig Róma ...
Hosszú Katinka kiváló eredményei az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ