Kedvezőtlen EU-országjelentés Romániáról

Kedvezőtlen EU-országjelentés Romániáról
Románia nem fogadta meg teljes körűen az igazságügyi reformra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó ajánlásokat, Bulgária azonban következetesen haladt előre az igazságszolgáltatás reformjával, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel összefüggő, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) által előírt kötelezettségvállalásai teljesítése terén - közölte az Európai Bizottság kedden. Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolja, intézkedéseket hoz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, a reformfolyamatot pedig együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) keretében követi figyelemmel, amelynek következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé.

Az uniós bizottság az igazságügyi reform, és a korrupció elleni küzdelem területén elért romániai eredményeket vizsgáló kedden közzétett jelentésében hangsúlyozta, komoly aggodalomra ad okot, hogy az előző évek előrehaladásához képest az elmúlt fél évben visszalépés tapasztalható mindkét területet érintően. Mindezek azt mutatják, hogy Románia nem kötelezte el magát kellőképpen a MCV-mechanizmus által kitűzött célok teljesítése mellett - írták.

Arra figyelmeztettek, ha a román hatóságok nem hajtják végre a szükséges intézkedéseket, vagy más módon gördítenek akadályokat a célkitűzések megvalósulása elé, az uniós bizottság lépéseket tehet a jogállamiság keretein belül. Az Európai Bizottság várakozással tekint a kötelezettségvállalások konkrét jogalkotásba és egyéb intézkedésekbe való átültetése elé. Románia valamennyi intézményének mutatnia kell az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció elleni küzdelem iránti elkötelezettségét - húzták alá.

Az ajánlásokat Romániának be kell tartania a reformfolyamatok sikere, és a MCV-mechanizmus lezárása érdekében - tették hozzá.

Románia számára azért is fontos a MCV lezárása, mert több uniós tagország ettől tette függővé  az ország felvételét a schengeni térségbe. Az eredeti menetrend szerint Romániának 2011-ben kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli övezethez. A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen.

Bulgária esetében a jelentés úgy ítélte meg, a mechanizmus keretében elért haladás elegendő ahhoz, hogy az ország hamarosan teljesítse az EU-csatlakozáskor tett valamennyi vonatkozó szükséges kötelezettségvállalását.

Bulgáriának figyelemmel kell kísérnie a reformok végrehajtását, támogatnia kell azok f visszafordíthatatlanságát, amely alapja lesz az uniós bizottsággal kezdődő, átfogó jogállamisági mechanizmus keretében folytatott párbeszédnek - írták.

A korrupció elleni küzdelemmel összefüggő reformokra irányuló kötelezettségvállaláson belül a jelentés kiemelte a bolgár kormány azon intézkedését, amely a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban eljárásokat vezet be a főügyész elszámoltathatóságára, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségnek biztosítására vonatkozóan.

Végezetül hozzátették: Bulgáriának folytatnia kell következetes munkáját a kötelezettségvállalásai konkrét jogszabályokba való átültetése és végrehajtás érdekében.

Dăncilă: Szüntessék be az MCV-t!

Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanimus (MCV) keretében készített legfrissebb jelentés diszkriminálja Romániát és Bulgáriát az Európai Unió többi államához képest - jelentette ki kedden Viorica Dăncilă ügyvezető kormányfő. Kifejtette: a monitorizáló rendszert vagy meg kell szüntetni, vagy ki kell terjeszteni az Európai Unió (EU) valamennyi tagállamára.

"Az MCV csak Romániára és Bulgáriára vonatkozik, a többi tagállamot nem vetik alá ennek a mechanizmusnak. Vagy döntés születik e mechanizmus kiterjesztésére az összes tagállam szintjére, és reméljük, hogy Románia elnöke valamennyi tagállam számára egyenlő bánásmódot kér, vagy ha nem, akkor Bulgária és Románia tekintetében is el kell ezt törölni"- mondta Dăncilă.

A távozó kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kormány nem avatkozott be az igazságszolgáltatás munkájába, és kifejezte azon meggyőződését, hogy a következő MCV-jelentésben Klaus Iohannis elnököt szankcionálják.

„Azt gondolom, hogy a következő MCV-jelentésben Iohannis elnököt szankcionálják, mivel kérte a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) főügyészének lemondását, illetve az igazságszolgáltatásban történő visszaéléseket kivizsgáló különleges ügyosztály felszámolását. Én nem minősítem, hogy ezek a dolgok jók-e vagy sem, de úgy gondolom, hogy ezeket a problémákat az igazságszolgáltatásban részt vevőknek, a bíráknak és ügyészeknek kell megoldaniuk, és nem a román államfőnek, sem a miniszterelnöknek, sem senki másnak sem szabadna beavatkoznia az igazságszolgáltatásba” - mondta Dăncilă.