Jön a pápa
krisztabb
krisztabb
Vissza

Jön a pápa

Romániába látogat Ferenc pápa 2019-ben – lelkendeznek szombat óta a hazai sajtóorgánumok, miután az ad limina látogatáson Rómában tartózkodó Ioan Robu bukaresti érsek-metropolita megerősítette az örömhírt az olasz katolikus hírügynökség, az ACI számára. Bár a főpásztori látogatás ötlete nem újkeletű, 2019-es időzítését pedig hónapok óta biztosra veszik Bukarestben, azzal, hogy a megyéspüspökök szabályos időközönkénti – bevett szokás szerint ötévente esedékes – vatikáni látogatását követően “az apostolok küszöbénél” (ad limina apostolorum) jelentették be, felér egy szentszéki közleménnyel.

Azt persze tudni kell, hogy hasonló horderejű bejelentést a diplomácia szabályai szerint csak akkor tekint hivatalosnak és véglegesnek a Szentszék, ha azt a meghívó féllel közösen teszik. A római pápa nem csak vallási vezető, hanem a Vatikán államfője is, az egyenrangú meghívó fél tehát a román Elnöki Hivatal.

Bár hivatalos időpont még nincs, a román diplomácia mindenképp sikerként könyvelheti el, hogy II. János Pál 1999-es májusi látogatását követően ismét egy világszerte nagy népszerűségnek örvendő pápa vizitjével fényezheti az ország tekintélyét. Az első romániai pápalátogatás is hatalmas diplomáciai bumm volt. A később szentté avatott II. János Pált akkor már világszerte úgy ismerték, mint “az utazó pápa”, Olaszországon kívüli 86. útját szervezték Bukarestbe, ám ez volt az első olyan látogatás, amelyet egy ortodox többségű országban tett katolikus egyházfő az 1054-es nagy egyházszakadás óta. Az erdélyi katolikus püspökök akkor levélben fordultak a Szentszékhez, hogy a pápa ne mulassza el fölkeresni az itteni egyházközpontokat sem, hiszen a mulasztás csalódást okozna az itt élő római és görög katolikus híveknek. Erdély azonban teljességgel kimaradt a háromnapos programból, mivel Teoctist román ortodox pátriárka ragaszkodott, hogy II. János Pál az ő vendége legyen, ne pedig a romániai katolikusoké. (A 2019-re tervezett pápalátogatáshoz is meg kellett szerezni a román ortodox egyház fejének a beleegyezését. Dániel pátriárka 2017-ben küldött meghívót Ferenc pápának.) A kényes diplomáciai manőverezés komolyságát jelzi, hogy a hivatalos közleményt, amelyben az 1999-es ökumenikus látogatás részleteit jelentették be, a bukaresti kormány, a szentszéki megbízottak, az ortodox patriarchátus és az elnöki hivatal is ellátta a kézjegyével.

Az újabb látogatás lehetősége lényegében 2015 májusában kezdett körvonalazódni, amikor a román államfő vatikáni útját követően az elnöki hivatal bejelentette, hogy Ferenc pápa elfogadta Klaus Johannis meghívását Romániába, ám akkor bővebb információkkal nem szolgáltak. Sejteni lehetett azonban, hogy a meghívásnak centenáriumi összefüggéseket keresnek Bukarestben, ezért a 2019-es időzítés amolyan salamoni döntésnek tűnik. A bukaresti pápai nuncius már 2016-ban jelezte, hogy az esetleges pápalátogatásnak lelkipásztori jellegűnek kell lennie, és egyértelművé tette, hogy nem kívánják összekötni semmilyen politikai vagy polgári jellegű évfordulóval.

A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia több, mint egy évvel később, 2016 szeptemberében döntött arról Nagyváradon, hogy ők is meghívják Ferenc pápát egy romániai látogatásra, mely “minden bizonnyal Szent Péter utóda atyai gondoskodásának volna a jele mindenki számára.” Néhány főpásztor később személyes meghívót is küldött a pápának azzal a szándékkal, hogy az általuk képviselt egymázmegyéket, illetve néhány zarándokhelyet, köztük Csíksomlyót és Balázsfalvát a figyelmébe ajánlja. Balázsfalva görög-katolikus egyházi központ, XVI. Benedek emelte nagyérseki székhellyé 2005-ben. A kommunizmus börtöneiben mártírhalált halt hét görög-katolikus püspök boldoggá avatási procedúrája szempontjából akár meglepetést is tartogathat. Csíksomlyó viszont az összmagyarság legjelentősebb zarándokhelye, búcsúja Kelet-Európában a legnagyobbnak számít és tavaly volt 450 éves. Ezzel együtt nagy lobbierőre volna szükség, hogy ebben a minőségében bekerülhessen a centenáriumi buzgalommal szervezett pápalátogatás programjába.

Sajtóértesülések szerint sokan dolgoznak azon, hogy a Bukaresten kívüli egyik lehetséges helyszín Gyulafehérvár legyen, de számukra az is elsősorban az 1918-as román naggyülés helyszíneként érdekes, nem mint ezeréves püspökség és érseki székhely, egy olyan egyházmegye központja, amelyben a romániai katolikusság egyharmada, jellemzően magyarajkú hívek élnek. Az 1999-es pápalátogatásnak volt egy keserű vetülete: az erdélyi, partiumi és bánsági katolikusok csekély számban kísérték el püspökeiket Bukarestbe. Kevesen tudják, hogy II. János Pál akkor személyes levelet adott át a gyulafehérvári érseknek, amelyben a sérelmekre is reagált: “Romániába látogatásom alkalmával szeretném külön köszönteni Önt és főegyházmegyéje minden hívét. Jóllehet a körülmények nem engedik meg, hogy meglátogassam ezt a nagyérdemű főegyházmegyei közösséget, szeretném biztosítani Önt, hogy gondolatban és szívemmel az Ön lelkipásztori gondjaira bízott hívek mellett állok, mindenkit megölelek Krisztusban, a mi Urunkban, és remélem, hogy egy más alkalommal elmehetek Erdélybe.” Sajnos nem érhette meg.

Értjük persze, hogy Ferenc pápa nem a románokat és magyarokat, hanem római és görög katolikus híveit keresi majd fel. Tudjuk, hogy egy ilyen horderejű látogatás minden lépésének üzenetértéke van, és nem lehet figyelmen kívül hagyni a meghívó fél szempontjait sem. Azt is tudjuk, hogy nem képezhet akadályt az államosított egyházi vagyontárgyak visszaszolgáltatásának elszabotálása, a Batthyaneum könyvtárától az utolsó görög katolikus fatemplomig. De nagyszerű gesztus lenne Ferenc pápától, ha az általa szentté avatott nagy elődje reményeit valóra váltaná. Ahogy mondani szokták: megérne egy misét!

 

 

 

 

 

 

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Meghalt Grendel Lajos író
"Kapzsisági illetéket" vet ki ...
Johannis bejelentette, hogy ezentúl ő ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • „Minél több házból esténként világosság ...
  • Életműdíj, gumicukorból
  • Centenárium más szemszögből
  • Búcsú doktor Lőwy Károlytól
  • A lélekről beszélgettünk...