Milliók félnek a vírustól, mégsem kérnek a vakcinából soha
Vakmerő országban élünk: az oltást elutasítóknak csak 14%-a nem fél attól, hogy megbetegszik, a többiek (mintegy 2,5 milliónyian) félnek, mégsem kérnek az oltásból. A hazai városlakók mintegy negyede oltatná be magát azonnal, de hosszú távon sokkal többen csatlakoznának, így a beoltottság egy éven belül már elérheti a 85%-ot városon. Jóval visszafogottabb a teljes (városi és vidéki) lakosság oltási kedve egy másik (Reveal Marketing Research/RMR) tanulmány szerint: 36% azonnal, további 26% csak később oltatná be magát, és 38% soha. Az oltást azonnal és hosszabb távon választók száma meglepően magasnak tűnik, ha azt nézzük, hogy a lakosság 62%-a fél az anyagtól.
Nem újdonság: nem bízunk az állam szervezőkészségében
Az oltást halogatók leggyakoribb indokai az oltásnak a várható mutációkkal szembeni hatékonyságára, az azonnali mellékhatásokra vonatkoznak és arra, hogy az állam képes-e a lakosság immunizálására. Százból negyven városlakó hajlandó azonnal beoltatni magát, 18-an megvárnák a rövid távú hatásokról szóló reprezentatív eredményeket, és ha azok elmaradnak vagy minimálisak, akkor kérnék az oltást, 26-an pedig legalább egy évet várnának, hogy meggyőződhessenek: az oltásnak nincsenek kellemetlen közép- és hosszú távú mellékhatásai.
A legtöbb aggodalom az iSense Solutions múlt heti felmérése szerint (500 interjú, több mint 4%-os hibalehetőség) az oltásnak a vírus várható mutációival szembeni hatékonyságára vonatkozik (80%), az azonnali mellékhatásokra (76%) és az állam azon képességére, hogy hasznos időben levezényelje az oltási kampányt (76%). A városlakók zöme mégis bízik az oltóanyagban, úgy véli, hogy ez képes véget vetni a járványnak (82%), és elfogadja, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült az utolsó generációs technológiák alapján feltalálni az oltóanyagot (84%). A legnépszerűbb a Pfizer vakcinája, de mindegyik változat 70%-osnál magasabb elfogadottsággal bír.
– Tíz hónapnyi járvány után végre látszik a fény az alagút végén. A legtöbben bíznak a modern tudományban és részt vesznek az oltási kampányban. A hatóságok legfőbb feladata nem a lakosság meggyőzése lesz, hanem a hónapok alatt elkopott bizalom helyreállítása egy kifogástalan oltási kampány és minél világosabb tájékoztatás megszervezése által – fejtette ki a felmérés kapcsán Andrei Elvădeanu, az iSense Solutions piacstratégiai osztályvezetője.
Miért nem kérnek az oltásból vidéken?
Az összlakosság szintjén az oltást azonnal beadatók 59%-a férfi, a nők 66%-a elutasítja az oltást. Ez talán azzal magyarázható, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a betegség lefolyása súlyosabban érinti a férfiakat, és a koronavírus miatt elhunytak között is több a férfi. Korosztályos bontásban a legnyitottabbak az oltásra a nyugdíjasok és az egyedülálló felnőttek (56%). A fiatalok egyharmada, bár hajlandó az oltásra, inkább várna vele jövőig.
Az RMR adatai szerint az azonnali oltást választók fele magasan képzett, 40%-a közepes, 10%-a elemi végzettségű, a későbbi időpontban oltatók 53%-a magasan képzett, 40%-a közepes, 7%-a elemi végzettségű. Az oltást elutasítók között a legtöbben (49%) középfokú tanulmányokkal rendelkeznek, 32% felsőfokú, 19% az elemi képzettségű. A vidéki lakosság sokkal nagyobb bizalmatlansággal viseltetik a vakcina iránt: csak 24%-a oltatna azonnal, míg a városlakóknak szinte a kétszerese (45%). A vidéki lakosságnak több mint fele (51%) soha nem oltatná be magát, sem most, sem később.
A fentiek alapján szinte tálcán kínálja magát az összefüggés: a vidékiek azért utasítják el tömegesen az oltást, mert sokkal több köztük az alulképzett. Mielőtt ilyen kijelentésre ragadtatnánk magunkat, gondoljunk végig még néhány aspektust. A vidékiek sokkal nagyobb mozgásteret élvezhettek a kijárási korlátozások idején, legalább a kertjükbe nyugodtan kimehettek, de a legtöbb faluban az utcán végighaladva sem kellett attól tartani, hogy több tucatnyi emberrel találkozhatnak. A vidéki ember nem jár bevásárlóközpontokba és a tömegközlekedést is ritkán használja. Azontúl, hogy elmaradt a templomba járás, a falunapok és a lagzik, különösebb tömeggel járó eseményekről (koncert, színház) nem kellett lemondania, és az sem jelentett számára rendkívüli kockázatot, ha elsétált a falu egyetlen boltjáig kenyeret vásárolni. Ilyen feltételek mellett nagy a valószínűsége, hogy a megbetegedés kockázatát nem érezték olyan fokozottan, mint a zsúfolt városokban lakók, sokkal később jött el a pillanat, amikor ismerőseik körében megjelentek az első esetek, ekképpen az oltás sem tűnik számukra elengedhetetlennek. De a sok kívánnivalót maga után hagyó vidéki egészségügyi ellátás tükrében akár azt is megvizsgálhatnánk, milyen mértékben bíznak abban, hogy a rendszer rájuk is odafigyel, kezdve onnan, hogy helybe hozza-e a vakcinát vagy kilométereket kell utazni érte, ami sokak számára nem megoldható, el egészen addig, hogy milyen gyorsan gondoskodnak azokról az akármilyen kevesekről, akiknél esetleg káros mellékhatások jelentkeznek.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Kórház hétfőtől növelte oltóközpontja befogadóképességét
Többen oltatnak mások védelméért, mint külföldi utazásért
Érdekes megfigyelni, mi hajtotta azokat, akik úgy döntöttek, beadatják a vakcinát. Altruista indokok is szerepelnek a toplistán. Az oltást választók legfőbb motivációja az, hogy nem szeretnének megbetegedni, ezt a választ a minta több mint fele megjelölte, legnagyobb számban a fokozottan veszélyeztetett nyugdíjasok (67%). A betegséget elkerülni vágyók 48%-a felsőfokú végzettségű, csak 10%-ukat teszik ki az elemi végzettséggel rendelkezők. A második legnépszerűbb indok az oltás beadatására a mások védettségének biztosítására való törekvés, ezt 47% jelölte meg, a lista élén itt a fiatal szakemberek állnak – 61%-uk jelölte meg ezt a választ. A mások védettségének biztosítását megjelölők fele felsőfokú tanulmányokkal rendelkezik, a szerény végzettségűeknek csak 7%-a jelölte meg ezt a lehetőséget.
A normális mindennapokhoz való visszatérés vágyát 42% jelölte meg, ők szeretnének félelem nélkül társaságba járni, utazni, nyaralni. A nyugalmat 33%, a szülők aggodalomtól mentes látogatását 18%, a külföldi utazásokat 13% jelölte be. Az egyik legjelentéktelenebb motiváció az, hogy a vakcinát a hatóságok és orvosok ajánlják: csak minden tizedik megkérdezett ikszelte.
A lakosság 42% aggódik a mellékhatások miatt. Az oltást elutasítóknak több mint fele szerint a készítményt nem tesztelték kellőképpen, 48%-uk a mellékhatásoktól tart, 41%-uk nem hisz a hatékonyságában. A középfokú végzettséggel rendelkezők körében a listavezető aggodalom a mellékhatásokra vonatkozik (52%), és nagyon sokan vannak köztük (51%), akik nem hisznek a vakcina hatékonyságában. A szerényebben képzettek 64%-a szerint elégtelen a tesztelés, de az összlakosság 70%-a is úgy gondolja, hogy hosszasabban kellett volna tesztelni az oltási kampány előtt, az utóbbiak negyede szerint legalább egy évig, 18%-uk szerint pedig több mint 5 évig.
Minden második Kolozs megyei tanár kérné az oltást
Ma délután zárul a tanügyminisztérium minden tanügyi dolgozóra – 340 ezer személyre – kiterjedő felmérése: tegnap már szinte elérte az 50%-ot azok aránya, akik szeretnék magukat beoltatni (felsőoktatásban dolgozóknál 60%).
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint a megye tanügyi dolgozóinak több mint fele választotta a beoltást: a tanárok 55%-a, a kisegítő tanszemélyzet 55,7%-a és a nem oktatási feladatokat ellátóknak az 50%-a. Marinela Marc főtanfelügyelő szerint a járvány elején az emberiség a megoldást jelentő vakcinában reménykedett, most pedig, hogy elkészült és ingyen kaphatjuk, sokan inkább hisznek az álhíreknek az informatika és a kommunikáció korában.
Négyszázan a második szakasz küszöbén Kolozsváron
Kolozsváron 13 oltóközpontban (ebből kettő egészségügyi intézményekben működik) több mint négyszáz fős személyzet biztosítja majd a logisztikát. Az önkormányzat által biztosított, két váltásban működő 11 oltóközpont mindegyikében lesz egy vezető orvos, váltásonként 22 orvos, 110 asszisztens és 66 iktató, akik ellátják az oltásra érkezőket: rögzítik az adatokat, ellenőrzik a platformon az előjegyzést, biztosítják az oltás előtti és utáni orvosi ellátást, kitöltetik az oltáshoz való hozzájárulási nyilatkozatot és kibocsátják az oltási bizonylatot. Emil Boc polgármester arról beszélt, hogy az összesen 407 fős szakképzett személyzetet nem egyszerű előállítani, mint említette, most még mozgósítani lehet az iskolák orvosi rendelőinek személyzetét, de ha újranyitnak az iskolák, másokat kell majd találni. Nyilvánosságra hozták a bérezésüket is: az orvosok 100 lejes, az asszisztensek 50 lejes, az iktatószemélyzet 25 lejes órabérrel dolgozik majd, ez az oltási kampány legalább féléves időtartamára összesen közel 19 millió lejes költséget jelent. Emellett biztosítani kell a felszerelést: 11 hűtő, 11 vizsgálóágy, székek, asztalok, 6000 liter fertőtlenítőszer, adagolók, számítógépek, szkennerek stb.
A kolozsvári oltóközpontok hétfőtől nyitnak, amikor a tervek szerint elkezdődik az oltási kampány második szakasza a 65 évesnél idősebbek, krónikus betegek, fontos ágazatokban dolgozók számára. A regisztrációs platform ma 15 órától válik elérhetővé a második szakaszban oltásra jogosultak számára. Azokra is gondoltak, akik járatlanak a számítógépes világban, ezért az oltási stratégia szerint a saját háziorvosánál is jelentkezhet, aki szeretne oltást kapni. Ám amint azt lapunk kérésére dr. Sárosi Arthur háziorvos megerősítette, tegnapig semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak ennek módszertanáról.
