Johannis: Európának „egy szívként” kell működnie

Felszólalásában Johannis kiemelte: meglátása szerint a „kétsebességes Európa” nem megoldás, Európának egységesnek kell mutatkoznia, és egyetlen uniós állampolgárt sem szabad cserbenhagynia. Az államfő szerint az elmúlt évtizedben az uniónak számos olyan kihívással kellett szembenéznie, amelyek próbára tették egységét – többek között a gazdasági válsággal, a migrációval, a terrorcselekményekkel – tudósított a Mediafax hírügynökség.

„Egyesít minket az elvekre és értékekre épülő európai identitás, ezeket az értékeket pedig újra és újra fel kell fedezni, mivel egyetemes jellegüket az újrateremtődésre való képességük határozza meg” – mondta Johannis. Úgy vélte, „egy szívvel dobogó Európára van szükség, amely egyetlen állampolgáráról sem feledkezik meg.”

„Határozottan kiállok az egység, a kohézió, a szolidaritás és a közös európai tervezetért tett erőfeszítések mellett” – jelentette ki Johannis. Úgy vélte, az uniónak a jelen valóságához mérve kell fejlődnie, és semmi esetre sem kell vitát nyitni a már lefektetett alapelvekről.

Az államfő, mint korábban többször, ezúttal is hangsúlyozta: országa elkötelezett a közös európai tervezet mellett. Mint megállapította, Romániában „fiatal a demokrácia, ugyanakkor megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy tökéletesedhessen.” „A román állampolgárok aktívan kapcsolódnak a polgári értékekhez, hallatták hangjukat többször, amikor a jogállamot kellett megvédeni” – emlékeztetett az elmúlt időszakban zajlott tüntetésekre Johannis. Hozzátette azt is, a fiatal nemzedékek „hisznek Európában.”

Johannis felszólalása előtt a plenáris ülésen több EP-képviselő is szót ejtett az igazságügyi reformról és a bukaresti tüntetésekről. Johannis ezek kapcsán kiemelte: „Románia demokratikus állam, hisz az európai típusú demokráciában”, ugyanakkor „minden parlamenti demokráciában vannak ellentmondások.” Hangsúlyozta, hogy államfőként elkötelezett a jogállamiság, s a korrupció elleni harc folytatása mellett.Uniós csúcsértekezlet NagyszebenbenJohannis elmondta továbbá azt is, bízik abban, hogy a 2019. május 9-re, Nagyszebenbe tervezett uniós csúcsértekezlet mérföldkő lesz egy erősebb, egységesebb, összetartóbb, demokratikusabb unió jövőkép kidolgozásában.

Az államfő szerint a tagállamok, az európai intézmények és az európai állampolgárok „bölcsességén, akaratán” múlik, hogy ez a jövőkép valósággá válik-e. Hozzátette azt is, hogy az EU közös, „derűsnek, demokratikusnak elképzelt” jövője csakis az európai polgárok közvetlen és aktív részvételével alakulhat. Romániának alapvető célkitűzése, hogy amennyiben a szükséges feltételek teljesülnek, mielőbb csatlakozhasson az eurózónához, s hasonlóképpen fontosnak tekinti a Schengen-csatlakozást.

Az EU jövőjét illető tárgyalásokról, az uniós vezetőknek a 2019–2024-es időszakra vonatkozó stratégiai elképzeléseiről szóló nagyszebeni csúcsra a tagállamok állam- és kormányfői hivatalosak. A Mediafax hírügynökség összegzése szerint 36 hivatalos küldöttség, 400 magas rangú meghívott, körülbelül 900 újságíró és száz tolmács érkezik majd az értekezletre.

(Fotó: www.presidency.o)

Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az európai parlament plenáris ülésén kijelentette, üzenete van a bukaresti kormány és a parlament számára, éspedig, hogy konszenzusra lenne szükség a jogállamot és a korrupcióelleni harcot illetően. Elismeréssel adózott Romániának, hogy létrehozta a korrupcióelleni főügyészséget, amikor más tagállamoknak erre nem volt bátorságuk – írta a Mediafax hírügynökség.

Az EB elnöke azt mondta, 2014. július 15-től kezdődően érvel amellett, hogy Románia csatlakozhasson a Schengen-államok sorához, és szerette volna elérni, hogy ez a célkitűzés még mandátuma vége előtt megvalósuljon. „Fel szeretném hívni a román kormány és parlament figyelmét arra, hogy a Schengen-csatlakozást nem kellene veszélyeztetni a jogállam alapelveitől való eltávolodás által, és azt szeretném, ha országos szinten konszenzus lenne Romániában a korrupció elleni küzdelmet illetően” – fejtegette Juncker.

Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője, Manfred Weber felszólalásában köszönetet mondott Klaus Johannis államfőnek, hogy kiállt „azon román állampolgárok mellett, akik európai hangot adtak volna Romániának”. Megállapította továbbá, hogy egyetért Juncker álláspontjával a Schengen-csatlakozást illetően, a bukaresti kormánynak viszont „irányt kell változtatnia.”