Johannis: az alkotmánybíróság döntése több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol

Johannis: az alkotmánybíróság döntése több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol
Klaus Johannis államfő szerint a korrupcióellenes főügyész leváltását előíró alkotmánybírósági döntés több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt. Johannis kedden azt mondta: mérlegelési időre van még szüksége, amíg eldönti, mit lépjen az ügyben.

Johannis szerinte felmerül a kérdés, mi garantálja az ügyészek függetlenségét, ha alárendelik őket az igazságügyi tárcát vezető "szuperminiszternek", akinek döntéseit még az államfőnek is végre kell hajtania. Az is érthetetlen, hogyan láthatja el az igazságszolgáltatás függetlenségének őreként meghatározott Legfelső Bírói Tanács (CSM) az alkotmányos feladatát, ha nem számít, mi a véleménye egy ügyészségi vezető leváltásáról.
Leszögezte: a vita tétje a korrupcióellenes harc, amelynek létjogosultságát az elégedetlen politikusok megkérdőjelezték. Úgy vélte, a korrupcióellenes harc sikeres Romániában, ezt eltökélten folytatni kell. Elismerte, hogy vannak megkérdőjelezhető eljárások, de szerinte azok kijavítása folyamatban van. Úgy látja: minderről az érintett intézmények és társadalmi szereplők bevonásával kell közvitát kezdeni, amelynek végén azt is lehetővé kell tenni, hogy a választók népszavazással döntsenek.

Újságírói kérdésre válaszolva Johannis cáfolta, hogy szorult helyzetéből kiutat keresve - a kormánypártok által visszaélésekkel vádolt - Laura Codruța Kövesit próbálná lemondásra bírni. Szerinte erről a főügyész csak egyoldalúan dönthet, a DNA főügyészének önkéntes távozása ráadásul nem is ad választ az alkotmánybírósági döntés által felvetett, az állam berendezkedésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a hatalmi egyensúlyokkal, a tisztségviselők feddhetetlenségével kapcsolatos kérdésekre.

Megállapította: a Szociáldemokrata Párt (PSD) egy ideje azon fáradozik, hogy megcsonkítsa az elnöki hatásköröket, az alkotmánybíróság döntése pedig összecseng ezzel az igyekezettel. Az elnök szerint nem létezik semmilyen "párhuzamos állam", ezt a fogalmat a PSD találta ki, hogy igazolja az igazságszolgáltatás elleni támadásait. "Egyetlen állam létezik, amit én képviselek. A többi mese" - szögezte le Johannis.

A PSD tömeges titkosszolgálati lehallgatások, kirakatperek, és ügyészségi megfélemlítések ellen rendezett szombat esti nagygyűlésre, illetve Liviu Dragnea PSD-elnöknek a DNA ügyészeit támadó nyilatkozataira reagálva, Johannis megengedhetetlennek nevezte, hogy egy politikus "aki ráadásul bűnöző is", egy tévéműsorban nyilvánosan megfenyegesse az ügyészeket, miután egy "középszerű nagygyűlést szerveztetett az igazságszolgáltatás ellen". Románia szerinte nem fog egy hataloméhes ember kedvéért lemondani a demokráciáról. Azt mondta: nem fog decemberig várni a döntésével, de úgy véli, nem akar alapos mérlegelés nélkül, "gépiesen" eleget tenni az alkotmánybírósági határozatnak, mert attól tart, hogy azáltal az állam jelenlegi berendezkedése "tartalom nélküli formává" válhat.