Johannis aggasztónak tartja a bírák és ügyészek függetlensége elleni támadásokat

Johannis aggasztónak tartja a bírák és ügyészek függetlensége elleni támadásokat
Aggasztónak tartja Klaus Johannis a bírák és ügyészek függetlensége elleni támadásokat, amelyek szerinte az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot veszélyeztetik.

Az elnök a legfőbb ügyészség évértékelő értekezletén beszélt erről ma, kimondatlanul is arra reagálva, hogy a szociálliberális kormánytöbbség - és főleg Calin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök - hatalmi visszaéléssel vádolja az ügyészeket és valamilyen "civil ellenőrzés" bevezetését szorgalmazza.

Johannis a hazai demokrácia érettségének jeleként értékelte az igazságszolgáltatásba vetett bizalom növekedését és úgy vélekedett: a közelmúltban lezajlott tüntetések is egyértelművé tették, hogy az emberek korrupciómentes, korrekt országot akarnak, amelyben a törvénysértést büntetik és nem tűrik el a visszaélést. Ezt csak a politikai befolyásoktól független igazságszolgáltatás képes biztosítani, mutatott rá az államfő, aki szerint az Európai Bizottság csak akkor fogja lezárni az igazságügyi rendszer folyamatos ellenőrzését, ha a reformok visszafordíthatatlanná válnak.

Călin Popescu Tăriceanu házelnök egy vasárnap esti tévéinterjúban azt mondta: a korrupcióellenes ügyészség (DNA) önkényes, "minden civil kontroll alól elszabadult" intézménnyé vált.

"Amint láthatjuk, az ügyészek nem szentek, akik azért szálltak a földre, hogy érvényt szerezzenek a törvénynek. Egyeseknek közülük súlyos erkölcsi, értékítéleti hiányosságaik vannak, nem bízhatunk vakon ezekben az intézményekben. A visszaélésekre már több ízben felhívtam a figyelmet, de egyesek nem hajlandók ezt megérteni, amíg ők maguk nem válnak ezek áldozataivá" - mondta a szenátusi elnök.

Ügyészségi visszaélésekre panaszkodtak az utóbbi időben több ízben az RMDSZ vezetői is. Kelemen Hunor, a szövetség elnöke szerint a vádhatóság az egykori kommunista titkosrendőrség, a Securitate módszereivel próbálja megfélemlíteni a magyar közösséget a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium megalapítása ügyében, más esetekben - például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó gimnázium ügyében - az igazságszolgáltatás az egyházi ingatlanok újraállamosításának eszközévé vált.