Az államfő álláspontját szerdán az elnöki hivatal ismertette egy közleményben. Johannis szerint a javaslatok az igazságszolgáltatás függetlenségét és megfelelő működését, valamint a korrupcióellenes harcot veszélyeztetik. Hangsúlyozta: a tervezett módosítások 10 évvel visszavethetik Romániát, egy olyan korszakba, amikor az igazságszolgáltatás alá volt rendelve a pártoknak.
Tudorel Toader szerdán ismertette javaslatait, amelyek szerint egyebek mellett kizárná az elnököt a legfőbb ügyész és a főügyészek kinevezési eljárásából. Az elnök helyett az igazságügyi miniszter javaslatára a Legfelsőbb Bírói Tanács ügyészi részlege nevezné ki őket.
Johannis rámutatott: Románia jelenleg kedvező időszakban van a nemzetközi kapcsolatokat illetően, ezért Bukarest számára hátrányos volna, ha az eddig megtett reformok és erőfeszítések után az ország visszatérne a régi gyakorlathoz, és a politika ismét nyomást gyakorolna az igazságszolgáltatásra. Közölte, ez ellentmondana Románia nemzetközi vállalásainak, és arra kényszerítené az Európai Uniót, hogy meghatározatlan időre figyelemmel kísérje az igazságszolgáltatást.
Klaus Johannis szerint hamis problémát sugall a miniszter azzal, hogy az államfő lenne az a politikai tényező, amelyet el kell távolítani a vezető ügyészek kinevezéséből. Szerinte a nemzetközi szakértői jelentések éppen az igazságügyi minisztert jelölték meg olyan befolyásoló tényezőként, amelyen keresztül a politika beleszól az igazságszolgáltatás dolgaiba.
Johannis szerint a szerdán bemutatott javaslatok a bírák és ügyészek szakmai pályájának alakítása tekintetében az igazságügyi miniszter szerepét növeli, s ezzel párhuzamosan csökkenti a Legfelsőbb Bírói Tanácsét, ami lényegében az igazságszolgáltatás gyengítését jelenti. Hangsúlyozta: a bírák és ügyészek megfélemlítését és függetlenségük csökkentését eredményezi elszámoltathatóságuk, a vagyoni felelősség kilátásba helyezése szakmai hibák esetén.
Az indítvány egyebek mellett felelősségre vonhatóvá tenné a munkájuk során hibát elkövető bírákat vagy ügyészeket, alsó korhatárt vezet be a bírói és ügyészi pálya elkezdéséhez, és az ügyészségi vezetők mandátumát három évről négy évre bővíti. A tervezetet a kormánynak is el kell még fogadnia, majd ezt követően kerül várhatóan a parlament elé.
