Jelentős újításokra készülnek a közoktatásban

Hatalmas béremelésre számíthatnak a kezdő pedagógusok

Jelentős újításokra készülnek  a közoktatásban
Közvitára bocsátották kedden a Képzett Románia elnevezésű projekt azon elemeit, amelyeket törvénytervezetekbe foglaltak össze – tudhattuk meg Sorin Cîmpeanu tanügyminisztertől. A javaslatokat augusztus 17-ig lehet benyújtani. A közoktatást alapjaiban megváltoztató jogszabályokban az is szerepel, hogy a művészeti és a testnevelés tantárgyból ne adjanak jegyeket a pedagógusok, a főgimnáziumok pedig a kilencedik osztályba felvételi vizsgát rendezhessenek még a szakaszzáró vizsga előtt. Az érettségin az egyik vizsgatantárgy több részvizsgából áll, amely a román nyelv és irodalom, matematika, természettudomány, történelem, Románia és Európa földrajza, illetve a társadalomtudományok anyagából merít. A kezdő pedagógusok bérét 6 095 lejre emelnék – ez jelenleg az országos átlagbér. Egyébként a tanügyben az átlagfizetést 6 500 lejről 9 300 lejre növelnék, ami a tanügyminiszter szerint 43 százalékos emelést jelent.

ÖSSZEFOGLALÓ

Augusztus 17-ig várják a javaslatokat a Képzett Románia projektnek azon előírásaival kapcsolatosan, amelyeket most foglaltak törvénytervezetekbe. A közvita lezárulta után az újonnan érkező javaslatokat is belefoglalják a tervezetekbe, majd ezeket jóváhagyja a kormány, szeptember 1-je után pedig elküldik a parlamentnek is elfogadásra. Az új törvények a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított 30 nap után lépnek érvénybe. Ezután nyolc hónap áll majd rendelkezésre a kapcsolódó kormányhatározatok és miniszteri rendeletek kidolgozására – ismertette az eljárást a miniszter.

Sorin Cîmpeanu hozzátette: a tervek szerint 2023 szeptemberétől alkalmazandó új előírások nem „kozmetikázzák” az oktatási rendszert, hanem alapjaiban megreformálják azt.

Szintén 2023-ig új kerettantervet és tanterveket hoznak létre, amelyekben ötven százalékot tesz ki az úgynevezett közös törzshöz tartozó tantárgyak aránya – a minden tanuló számára kötelező tantárgyak tartoznak ide –, húszat a líceum szakjának megfelelő tantárgyak mennyisége, és harmincat a tanintézet döntése nyomán bevezetett tantárgyak mértéke. Jelentősen módosítanák a pár évvel ezelőtt kidolgozott, az elemi és a középiskolai osztályokra vonatkozó kerettantervet és tanrendet – mindezt 2023 szeptemberétől.  

A megyei tanfelügyelőségeket átnevezik Megyei Közoktatási Igazgatóságnak, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, és a tanügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Létrehozzák az oktatási menedzserek testületét, amelyet a tanügyminisztérium irányít. Ezek tevékenysége az oktatási közpolitikák kidolgozása, és a pályakezdő igazgatók támogatása lesz. Az iskolákban megjelenik az adminisztratív igazgatói tisztség. 

Továbbá 2030-tól kötelezővé válik a kiscsoport az óvodában az eddigi nagy- és középső csoport, elemi, középiskolai oktatás és a líceum alsó tagozata mellett.

Az iskolában az értékelés kompetencia-alapú lesz. Azoknak a gyermekeknek, akik 2023 szeptemberében lesznek nagycsoportos óvodások, az óvónő kidolgoz egy jelentést, amely felméri a gyermek kognitív, érzelmi és társadalmi képességeit. Az előkészítő osztályban végzett oktatási tevékenység során pedig figyelembe kell venni az óvodai jelentést.  A második, a negyedik és a hatodik osztály végzőseinek kötelező módon vizsgázniuk kell nyelv és kommunikáció, valamint matematika terén. A művészeti és testnevelés tantárgyakból nem adnak jegyet, hanem csak „átment” vagy „megbukott” minősítést. Ez azokra a tanulókra érvényes, akik a törvény életbe lépése után kezdik el iskolai tanulmányaikat.

A nyolcadik osztály elvégzése után mind az iskolai tanácsadó, mind az osztályfőnök kötelesek lesznek írásos javaslatot tenni a tanulónak a líceumi oktatás folytatását illetően. Azoknak a gyermekeknek, akik most kezdik a hetedik osztályt, felvételi vizsgán kell részt venniük, ha főgimnáziumban folytatnák líceumi tanulmányaikat, még a szakaszzáró vizsga előtt. Ugyanakkor a nyolcadikosok esetében a líceumba való bejutáskor már egyáltalán nem fog számítani az 5.– 8. osztályban elért tanulmányi átlag.

Ami az érettségit illeti, úgy tűnik, több vizsgát szándékoznak bevezetni. Lesz egy olyan összetett vizsga, amely kérdéseket fog tartalmazni román nyelv és irodalomból, matematikából, természettudományból, Románia és Európa történelméből, valamint földrajzából, továbbá a társadalomtudományból.  Két idegennyelv vizsga lesz az eddigi egy helyett. Felmérik a digitális és az anyanyelvi kompetenciákat. Ezen kívül lesznek még a szaknak megfelelő vagy a jelölt által kiválasztott vizsgatantárgyak. Azok a fiatalok minősülnek sikeres érettségizőknek, akik megszerezték az átmenő jegyet a két idegen nyelvből, az úgynevezett közös törzsbe tartozó tantárgyak vizsgáján, az anyanyelvi vizsgán, és legalább hatos jegyet értek el. A profilnak megfelelő vagy a jelölt által választott vizsgatantárgyon elért jegy nem érinti a sikeres érettségit.

A pályakezdő pedagógusok is jelentős változásokra számíthatnak: egy éves gyakornoksági időszakot vezetnek be, és megváltoztatják a címzetes állások megszerzési módját. A pedagógusállásokat akkor lehet meghatározatlan időre betöltetni, ha az eddigi fél-állásnak megfelelő óraszám létezik. Ez azt jelenti, hogy nem csak a teljes, azaz heti 18 órát tartalmazó állásokat hirdetik meg. A gyakornoki időszakot egy mentortanár irányítása alatt töltik el a fiatal pedagógusok. A mentortanár óraszámát 18-ról 14-re csökkentik.

A pedagógusok bérének emelése érdekében a kezdő és a gyakornok tanügyi alkalmazottak fizetése meg fog egyezni az országos átlagbérrel, ami jelenleg 6 095 lej. A közoktatás eddigi 6 500 lejes átlagbérét 9 300 lejre növelik.

Borítókép: Rohonyi D, Iván

Illusztráció