Iohannis Reykjavíkban: Oroszország háborúja támadás a közös értékek ellen
A közlés szerint a 46 tagállam vezetőiből álló ET negyedik csúcstalálkozóján létrehozott jegyzék az első lépést jelenti az orosz agresszió ukrajnai áldozatainak kárpótlási mechanizmusának megteremtése felé, amely – mint írták – biztosítja majd, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban teljes jóvátételt fizessen Ukrajnának.
A nyilvántartást kezdetben három évre hozták létre, és az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott károkról, veszteségekről vagy sérülésekről szóló bizonyítékok és követelések jegyzékeként szolgál majd. Ennek kezelésére irodát hoznak létre Hágában, valamint egy fiókirodát Ukrajnában.
Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a jegyzék létrehozását, és azt mondta: „létfontosságú lesz minden kompenzációs mechanizmushoz, amelyek „felelősségre vonják majd Oroszországot tetteiért.”
Ez idáig negyven ország – Albánia, Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Georgia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna – és az Európai Unió csatlakozott, valamint további három ország – Andorra, Bulgária és Svájc – jelezte csatlakozási szándékát.
Az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint Klaus Iohannis A demokrácia védelme a megpróbáltatások idején – kockázatok, ellenálló képesség és újbóli elköteleződés című kerekasztal-beszélgetésen mondott beszédében rámutatott: az elmúlt években Európa számos kihívással szembesült, kezdve a Covid-19 világjárvány elleni küzdelemmel, amely a félretájékoztatás „hatalmas hullámban” való terjedéséhez vezetett, lehetővé téve a „kiélezett nacionalizmus” újjáéledését. A gyűlöletbeszéd, a manipuláció, az újságírók elleni erőszak csak néhány példa e válságok Európa-szerte tapasztalható hatásaira – tette hozzá az államfő. Mint kifejtette, a demokratikus értékek, a sajtószabadság, a liberális demokrácia „mind nyomás alatt állnak az európai kontinensen”. „Ezért most fontosabb, mint valaha, hogy befektessünk abba, hogy a demokráciák rugalmasabbá váljanak, és jobban meg tudják védeni alapvető jogainkat” – emelte ki Iohannis.
Leszögezte ugyanakkor, hogy a demokratikus országok támogatják Ukrajnát és állampolgárait, s támogatják a szabadságért, a demokráciáért, illetve a megfélemlítés, a totalitarianizmus ellen zajló harcot is. Kifejtette továbbá: az Ukrajna elleni illegális agresszióval Oroszország megsértette a nemzetközi jogot, és komoly veszélyt jelent a demokratikus rendszerre.
„Oroszország háborúja támadást jelent közös értékeink és elveink ellen. De ez a válság, amely a második világháború vége óta a legsúlyosabb, megerősítette egységünket és eltökéltségünket a demokratikus életforma védelmében” – mondta Iohannis.
Borítókép: presidency.ro
