Izsák Balázs (SZNT): töretlen és állandó az autonómia igénye

Izsák Balázs (SZNT): töretlen és állandó  az autonómia igénye
Izsák Balázs szerint a székely autonómiatörekvések a rendet, a bukaresti reakciók pedig az instabilitást tükrözik. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke ma, a székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás másnapján beszélt erről egy kolozsvári sajtótájékoztatón, amelyet Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével, Sándor Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökével és José Mari Etxebarriával, a Baszk Nemzeti Párt külügyi bizottságának képviselőjével tartott.

Úgy vélekedett, a bukaresti politikai elitnek is "magasabbra kell emelnie lécet", és meg kell tanulnia a közösségi jogot ahhoz, hogy érdemben tudjon válaszolni a székelyek követelésére. "Bízom benne, hogy egyre színvonalasabb válaszokat kapunk, még ha ezek egyelőre elutasítóak lesznek is" - tette hozzá.Izsák: töretlen és állandó az autonómia igénye a Székelyföldön

A székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi tiltakozás azt igazolta, hogy az autonómia igénye állandó és töretlen a Székelyföldön – jelentette ki Izsák Balázs, az SZNT-elnöke hétfőn Kolozsváron. Az igényre érkező bukaresti válaszok viszont rengeteg tévedést, félremagyarázást, csúsztatást tartalmaznak, és ezáltal zűrzavart, instabilitást mutatnak - tette hozzá. Izsák szerint azért van ez így, mert a székelység a rend népe. Szerinte ez tükröződött abban is, hogy képesek voltak éveken át pereskedni azért, hogy törvényesen tarthassák meg a marosvásárhelyi tiltakozást a székely szabadság napján. Felhívta a figyelmet arra, hogy közben Bukarestben rendre bejelentetlen tiltakozásokat tartanak. Az SZNT elnöke szerint a székely rendszeretet nyilvánult meg abban is, ahogyan a vasárnapi marosvásárhelyi tiltakozás nyolcezer résztvevője felvonult a székely vértanúk obeliszkjétől a város központjáig, és követelte a rendet, az autonómiát.

Etxebarria: védeni kell az identitásokat

José Mari Etxebarria szerint Európának lentről felfelé kell építkeznie, és védenie kell az identitásokat. Az Európai Unió (EU) "egység a sokféleségben" jelszavát idézve jelentette ki: az EU-nak olyan jogi eszközöket kell kialakítania, amelyekkel megerősíti az identitásokat. "Európa felelőssége, hogy nem lehet diszkriminálni a kisebbségeket. Ezért vagyok támogatója a székelyföldi autonómiatörekvéseknek" - jelentette ki.

Az MTI kérdésére a baszk politikus kijelentette: az SZNT által elindított - a nemzeti régiókról szóló - európai polgári kezdeményezésnek elsősorban Baszkföld Franciaországhoz tartozó részén lehetne pozitív hatása, ezért a spanyolországi baszkok a nemzettársaikkal való szolidaritás jegyében ki fogják venni a részüket a támogató aláírások összegyűjtésében.

Ma átadnák a petíciót a MOGYE ügyben

Sándor Krisztina elmondta: amit a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak végigjártak, számunkra nagyon jó példa. Vannak Európában olyan elismert nemzeti közösségek, amelyek autonómiával rendelkeznek, és az államhatalom elfogadta ezeket. A szóban forgó országok mind az EU tagjai, s ugyanolyan európai jövőképet képzelnek el – fejtette ki az EMNT képviselője. Gratulált az EMNT nevében az SZNT-nek a sikeres európai bírósági döntésért, közölve, hogy az EMNT és EMNP készen áll az aláírásgyűjtésben való segítségnyújtásra.

„Ha minden jól megy, holnap átadjuk a tanügyminiszternek a MOGYE magyar nyelvű oktatását támogató 15 000 aláírást tartalmazó petíciót, amit tavaly május óta gyűjtöttünk. Több rendbeli levelezés eredménye ez a találkozás. Szeretnénk ígéretet kapni, hogy erre a nagyon régóta húzódó kérdésre pont kerül. Miután létrejött az angol kar, semmilyen észérvet nem tudnak felhozni, hogy miért ne hozzák létre a magyar kart is” - hangsúlyozta.

Ugyanakkor hangsúlyozta: az erdélyi magyar összefogás sokkal eredményesebb lehet, sokkal jobban mozgósítana. Emlékeztetett, hogy 2009-ben is gyakorlatilag egyfajta összefogás révén sikerült három képviselőt bejuttatni az erdélyi magyarságnak. Ha Szilágyi Zsolt felkerülne a listára, sokkal többet lehetne kihozni a teljes erdélyi magyar közösség számára – vélekedett.Szilágyi: politikai akarat kell az összefogáshoz

Szilágyi Zsolt emlékeztetett arra, hogy az EP-választásokra vonatkozó, jelenleg érvényben levő törvény 20. cikkelye kimondja: minden választáson részt vevő szereplő, így a koalíciónak is 5 százalékos küszöböt kell teljesítenie.  Nincs különösebb akadálya tehát az erdélyi magyar pártok összefogásának, ha van erre politikai akarat. Eddig hárman képviselték az erdélyi magyarokat Brüsszelben, és ha sikerülne a koalíciót megvalósítani, akár négy mandátumot is megszerezhet az erdélyi magyarság. Amikor 2009-ben közös lista volt, a 6,2%-os romániai magyarság 9,6-9,8%-os részaránnyal végzett – összegzett Szilágyi Zsolt.

Mint mondta, az EMNP még nem hozott végleges döntést arra vonatkozólag, hogy önállóan vegyen részt az EP-választáson. Úgy vélte, felelős döntést kell hoznia mind az EMNP-nek, mind az RMDSZ-nek. „Ha ragaszkodunk a tavaly megkötött három párti protokollumhoz, akkor igazi koalíciót kell kötnünk, mert a törvény erre lehetőséget ad. Az RMDSZ identitása nem volt veszélyben, amikor más pártokkal kormányzott?” – tette fel a kérdést Szilágyi Zsolt.

Az SZNT által kidolgozott és 2004-ben a parlamentbe benyújtott, a székelyföldi autonómiára vonatkozó tervezetet 10-15 perc alatt vitatták meg, habár több mint száz cikkelyt tartalmaz – fejtette ki. A magyar közösségnek a párbeszédre vonatkozó óhaja létezik, és egyetlen törvényes kormány sem tagadhatja meg a párbeszéd fontosságát. Ha az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígérték nekünk az autonómiát, akkor ezt az ígéretet be kell tartania ennek a százéves országnak. Mi azt akarjuk, hogy itt biztonság, jólét, demokrácia és jogállam legyen, azt akarjuk, hogy a jól működő európai gyakorlatot itt is alkalmazzák – hangsúlyozta a politikus, hozzáfűzve: jelen volt Brüsszelben az European Free Alliance kongresszusán, és ígéretet kapott az ide tartozó pártoktól, hogy támogatják az SZNT-t az egymillió aláírás megszerzésében.