Iskolai bántalmazás: van okunk az aggodalomra
Megelőzéssel, konkrét tervvel tehetnek a jelenség ellen
Megelőzéssel, konkrét tervvel tehetnek a jelenség ellen
Vissza

Iskolai bántalmazás: van okunk az aggodalomra

Aggasztóan magas az iskolai bántalmazás aránya a kolozsvári magyar V-VIII. osztályos tanulók körében – derül ki a PsihoProEdu Egyesületben tevékenykedő pszichológusok és logopédusok által 2018-ban közzétett felmérésből. Ezért a szakemberek egy pedagógusoknak ajánlott kiadványban részletezik az iskolai bántalmazás megelőzésére szolgáló módszereket és eljárásokat, az osztályban megoldható gyakorlati feladatokat. Azt javasolják a tanároknak, osztályfőnököknek hogy legkevesebb három alkalommal szervezzenek megelőzést célzó tevékenységeket. Az iskolai bántalmazás megelőzése és kezelése. Módszerek és eljárások pedagógusok számára című kiadvány kolozsvári bemutatóját a Vallásszabadság Házában tartották február 25-én, kedden. A szerzők figyelmeztettek: konkrét bántalmazásos helyzet esetén a szülőket és az iskolapszichológust bevonva egyéni terv alapján kell orvosolni a problémát.

KEREKES EDIT, NAGY-HINTÓS DIANA

– Iskoláinkban jelentős mértékben tapasztalható az agresszivitás vagy a bullying jelensége. A kérdőívünkre válaszoló tanulók 48%-át már bántalmazták valamilyen formában, 38%-uk pedig bántalmazta társait. A fizikai bántalmazást elszenvedők aránya 25%, ezek 10%-át hetente bántalmazzák. A diákok 22%-át fizikailag, 20%-át pedig online bántalmaztak. A tanúk 15%-a csak tétlenül nézte az agressziót, 40% segíteni akart, de nem tudja hogyan; 37% pedig azért nem segített, mert félt a bántalmazástól. Az iskolai bántalmazással foglalkozó kutatást a diák-diák körre szűkítettük le. Ide tartozik  minden olyan szándékos viselkedés és cselekvés, amikor szóbelileg, fizikailag bántalmaznak valakit. Sajnos, már nálunk is megkülönböztethető a kapcsolati és online zaklatás. A felmérésünkhöz azért választottuk az V-VIII-as korosztályt, mivel e korosztályra már nagy hatással van a hasonló korú gyermekekből álló csoport, és a szülők sem tudnak közbelépni – vázolta a helyzetet a könyvbemutatón Vitus-Bulbuk Emese pszichológus. 

– A megelőző célú módszereket és eljárásokat tartalmazó kiadványunkban interaktív gyakorlatok találhatók. Ezeket eljátszva a gyerekek megtapasztalhatják, mit jelent, ha valakit bántalmaznak, vagy ha tanúja egy bántalmazásnak. Mivel a kiadványunkban mi a megelőzést tartottuk szem előtt, kitérünk olyan készségek és képességek fejlesztésére, amelyek szükségesek az ilyen helyzetek megelőzésére. Ide tartozik az érzelmi, a szociális intelligencia fejlesztése, a dühkezelés. Általános módszertani dolgokat fogalmazunk meg, amelyek minden gyakorlatnál alkalmazhatók. Ha valaki az osztályból nem akar részt venni a tevékenységeken, maradhat szemlélő, de nem javasoljuk ennek gyakori előfordulását. Ajánljuk, hogy a pedagógusok sorozatban 2-3 tevékenységet tartsanak, de a tevékenységek között ne teljen el két hétnél nagyobb szünet. A heti egy foglalkozás az ideális – magyarázta Ráduly-Zörgő Éva pszichológus.

– Ahhoz, hogy felismerjük a másik érzelmeit, rendelkeznünk kell érzelmi intelligenciával. A gyerek-agresszor sokszor nem tudja, milyen érzelmet vált ki az áldozatból, mert nem kommunikálunk eleget az érzelmekről. A szülők is ritkán fejezik ki a negatív érzelmeiket – mutatott rá Baxter-Dáné Gabriella pszichológus.

– A gyerek számára sokszor a felnőtt magatartása a példa a problémás helyzetek megoldásában. Fontos, hogy a gyermek be tudja azonosítani, mit él meg a másik, és ha felismerte, akkor eldöntse, tud-e segíteni, ha valakit bántalmaznak. A gyerekek nehezen ismerik fel, hogy ők is tudnak segíteni. Jó lenne, ha az iskolákban kötelező tantárgy lenne az érzelmi intelligencia fejlesztése – vélekedett Nagy-Wolf Ildikó pszichológus.

– Az általunk kidolgozott eljárásokból a pedagógus össze tud állítani egy 3-6 alkalmas programot.  Tegyünk különbséget a tényleges bántalmazás és a különféle konfliktusok között, amelyek gyakoriak ugyan, de egyszeri, időnként előforduló alkalmak. A bántalmazás hosszú időn át, többször és szándékosan történik. A gyerekek sokszor nem ismerik fel, mikor kell segítséget kérni, vagy nem mernek segítséget kérni. A bullying megjelenésekor már nem elegendő a megelőzési program alkalmazása, hanem a gyerek, a szülő és a pszichológus bevonásával, egyéni terv alapján kell közbelépni – nyilatkozta Keresztesi Polixéna pszichológus.

A szakemberek kifejtették: az iskolai bántalmazással kapcsolatos információ elég nehezen jut el a pedagógusokhoz, mivel a tanúknak csak 14%-a beszél a helyzetről, és elsősorban a családtagoknak mondja, nem pedig a pedagógusnak. A bántalmazott gyerekek vagy szüleik kérjenek az osztályfőnöktől segítséget, mert veszélyes lehet, ha a helyzet átgyűrűzik a többi szülőhöz, akik WhatsAppon oldják meg a konfliktust. Az iskolapiszchológusok zárszóként elmondták: szívesen tartanának felkészítőt a pedagógusoknak és a szülőknek, illetve személyes segítséget is nyújtanának.

Minden 4. diákot kirabolnak, neten zaklatnak társai

Száz kolozsvári magyar diákból nyolcat éveken át bántalmaznak, és minden második tanulót ér valamilyen agresszió legalább kéthavonta – derül ki a pszichológusokat, oktatási-nevelési szakembereket tömörítő PsihoProEdu szakmai csoport V–VIII. osztályosok körében végzett anonim felméréséből, a kérdőíveket 736 fiatal (kéttucatnyival több fiú, mint lány) töltötte ki online felületen. A szakemberek többek között azt vizsgálták, mit tudnak a tanulók a bullyingról, hogyan vélekednek a jelenségről, tapasztaltak-e már agressziót vagy bántalmazták-e társukat, kihez fordulnak segítségét.

Hányszor bántalmazták a diákokat a felmérést megelőző két hónapban 

Minden tizedik diákot hetente többször ér bántalmazás, és ugyanennyien élnek át verbális bántalmazást heti több alkalommal, minden második diák szerint társaik pletykákat és valótlanságokat terjesztenek róluk. Minden negyedik diáktól legalább havonta egyszer pénzt vesznek el a társai és megrongálják személyes tárgyait, többük esetében ez hetente megismétlődik. Szintén minden negyedik diákot zaklattak telefonon vagy interneten, valamivel kevesebbet ér fizikai bántalmazás havi vagy heti rendszerességgel. Vannak, akiket 1-2 hétig (26,1%), másokat (7,3%) akár több éven át is bántalmaztak, 42%-ukat az osztályban, amikor nincs bent tanár. Százból 12 diákot ért szexuális agresszió, százból három diákot ismételten – 11–15 éves korosztályról beszélünk… Százból 7 diákot legalább hetente egyszer kihagyták tevékenységekből, a csoportból, ok nélkül mellőzték. A megkérdezettek 42%-át érte kiközösítés. A diákok több mint 52%-át nem érte agresszió a válaszadást megelőző két hónapban, közel 34%-uk mondta, hogy egyáltalán nem piszkálták, csúfolták, nevették ki vagy félemlítették meg.

Százból 43 diák senkinek sem mer beszélni az őt ért agresszióról, 16 a szüleinek, 12-13 egy barátjának, 2-3 a testvérének nyílik meg – de egyetlen áldozat sem fordul a panaszával tanárhoz.

Fiktív Kolozsvári Magyar Iskola: 30 gimnazistát ér szexuális agresszió

Világosabbá válik a kép, ha a felmérés adatait egy konkrét iskolára vonatkoztatjuk. A kolozsvári magyar tannyelvű iskolák diáklétszámát tekintve legyen a számításunkban a Fiktív Magyar Iskola 5–8. osztályos diákjainak létszáma 270, ők nagyjából 11–15 évesek. Közülük tehát 130-ról pletykálnak, 68 diáktól hetente-havonta elszedik a pénzét, megrongálják a tárgyait, 68 diákot telefonon vagy interneten zaklatnak, 32 diákot ér szexuális agresszió (8 tanulót ismételten), 27 diákot hetente többször bántalmaznak, 27-et verbálisan, 20 diákot éveken keresztül. Több mint kétosztálynyi tanulót tehát megfosztanak pénzétől, interneten és telefonon csúfolnak, rágalmaznak, egy osztálynyit pedig szexuálisan bántalmaznak. Hogy mégiscsak pozitív üzenettel zárjuk a felsorolást: 91 diákot nem ért agresszió az utóbbi két hónapban, de még csak nem is csúfolták, piszkálták, és nem is nevették ki.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kolozs megye prefektus: újabb két ...
Koronavírus: 156 halálos áldozat
Ludovic Orban: ha nem jutnak hozzá, az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ