Isărescu: meghökkentett, hogy Románia nagyon sok almát importál

Isărescu: meghökkentett, hogy Románia nagyon sok almát importál
„A külkereskedelmi mérleg hiánya ott mélyült, ahol azt hittünk, rejlik bennünk potenciál, az élelmiszereknél. Meghökkentett, hogy Románia nagyon sok almát importál” – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.

„Nagyon aggaszt a külkereskedelmi mérleg hiánya. Ott mélyült, ahol azt hittünk, rejlik bennünk potenciál, az élelmiszereknél és a mezőgazdasági termékeknél. Meghökkentett, hogy Románia nagyon sok almát importál. Nálunk van az Európai Unióban almával beültetett területek 14 százaléka, és a termény alig 3 százalékát szállítjuk. Ez természetesen azt jelenti, hogy a gyümölcsösök elöregedettek, de azt is, hogy nagyon kevéssé versenyképesek az árak” – fejtette ki a jegybankelnök.

„Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok gyümölcsöt importálunk, nem csupán citrusféléket, hanem olyan gyümölcsöket is, amelyeket itt, Romániában is meg tudnánk termeszteni. Az élelmiszeripar versenyképességi indexe igen alacsony vagy alacsony a hozam, és az élelmiszeriparban rejlő lehetőségek igen kis mértékben vannak kiaknázva” – magyarázta.

A jegybank pénteken bemutatott inflációs jelentésben egy egész fejezet vonatkozik az élelmiszeriparra – mondta el Mugur Isărescu.

A Román Nemzeti Bank (BNR) felfele módosította a 2018-ban várható inflációs előrejelzést, a legfrissebb prognózis szerint az első és második negyedévben 5 százalékos lesz a pénzhígulás üteme a korábban jelzett 3,9 százalék helyett – jelentette be ma Mugur Isărescu jegybankelnök.

Mint rámutatott, az év végére az inflációs ráta eléri a 3,5 százalékot, bár korábban csak 3,2 százalékot vártak.

Mint rámutatott, 2018-ban és 2019-ben a legnagyobb mértékben az árak alakítják az inflációt, de ráhatása van a bevételekre vonatkozó fiskális politikának, illetve a munkaerőpiaci feszültségeknek is.

A jegybank igazgatótanácsa szerdai ülésén fogadta el a legfrissebb inflációs jelentést, amit Isărescu pénteken mutatott be. Ugyanakkor döntöttek arról is, hogy 2 százalékról 0,25 százalékponttal 2,25 százalékra emelik az alapkamatot. A kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátája eközben nem változott, így mind a lej, mind a deviza esetében 8 százalék maradt a tartalékráta.