Internetfogyasztási szokások: hírolvasás kontra kapcsolattartás

Tízből nyolcan hetente legalább egyszer böngészik a netet

Internetfogyasztási szokások: hírolvasás kontra kapcsolattartás
Míg a nők főleg kapcsolattartásra és ruhavásárlásra használják az internetet, addig a férfiak főleg hírolvasáskor és elektronikai eszközök beszerzésekor veszik igénybe, emellett a férfiak nagyobb arányú netfogyasztására is rámutat az Európai Unió statisztikai hivatalának vonatkozó felmérése, amely szerint 2017-ben a 16–74 éves nők 79%-a és a férfiak 82%-a böngészte az online fórumokat hetente legalább egyszer. Az elemzés szerint az EU-s lakosság általában telefonálásra, banki szolgáltatások intézésére, vásárlásra, utazások megtervezésére, navigációra használja az online tereket, a romániaiak azonban jelentősen lemaradnak internetfelhasználók számaránya tekintetében az uniós átlagtól, hiszen csak a férfiak 62 és a nők 59 százaléka böngészi hetente legalább egyszer az internetes felületeket. Ennek apropóján annak próbáltunk utána járni, a Kolozsváron élőkre mennyire jellemzőek a felmérés következtetései.

Az Eurostat felmérése azt vizsgálta, hogy a különböző EU-s országokban 2017-ben a lakosság hány százaléka használta az internetet, és mire. A felmérésben elkülönítették a közösségi médiahasználatot, az internetes banki szolgáltatások igénybe vételét, az álláskeresést, a hírolvasást, telefonálást vagy videóhívást, valamint a levelezést mint különálló internetes tevékenységeket, ugyanakkor mérték azt is, hogy hányan vásároltak online, és milyen termékeket. A megvásárolt árucikkek között az alábbi kategóriákat különítették el: ruházat és sportfelszerelések, elektronikai eszközök, film vagy zene, háztartási eszközök, utazás és szállás, valamint rendezvényjegyek.

A romániaiak kevesebb mint negyede vásárolt online

Az Eurostat felmérése arra is rávilágít, hogy Romániában nemcsak az internethasználók száma rendkívül alacsony, hanem az online vásárlók aránya is. A felmérés szerint 2017-ben a nők 66, a férfiak 69 százaléka vásárolt legalább egy dolgot online, ez a romániai férfiak 24, a nők 22 százalékára volt igaz, ezzel a lista sereghajtó országa lett Románia.

A felmérés szerint, míg az online vásárlási arány nem tér el nagyon a férfiak és a nők esetében, a rendelt áruk tekintetében jelentős különbségeket lehet mérni. Sokkal több nő rendel ruhát az internetről, mint férfi, a ruhavásárlás a nők 70%-ra volt jellemző, a férfiak 58%-val szemben, viszont a férfiak körében sokkal elterjedtebb az elektronikai eszközök (férfiak 32%, nők 17%) és a filmek beszerzése (férfiak 32%, nők 24%). Kisebb eltérést mértek a háztartási eszközök, valamint rendezvénybelépők vásárlása esetén, utazások és különböző vakációs szállások foglalásakor.

A felmérés szerint a férfiak főleg hírek olvasására és online bankolásra használják a netet, viszont nincs jelentős eltérés a férfiak és a nők között egyik esetben sem: a hírek olvasása a férfiak 75%-ra, a nők 70%-ra jellemző, míg a netes banki szolgáltatások igénybe vétele a férfiak 63 és a nők 60%-ra jellemző. Szintén elenyésző a különbség levelezés tekintetében – a nők 86, a férfiak 87 százaléka használja az internetet e-mailezésre –, míg telefonálás és álláskeresés esetében nincs is eltérés. Előbbit az internetfelhasználók 46, utóbbit 20 százaléka vette igénybe. A netes szocializáció és a közösségi média használata azonban inkább a nőkre jellemző, 67% a 63%-kal szemben – derül ki a felmérésből.

Románia a lista sereghajtó országai között található online bankolás (a férfiak 12, a nők 10%-a használt ilyen szolgáltatásokat), álláskeresés (férfiak 14%, nők 12%), hírolvasás (férfiak 73%, nők 66%) és levelezés (férfiak 72%, nők 70%) tekintetében. A banki szolgáltatások terén utolsó előtti, álláskeresésben és levelezésben hátulról a harmadik, míg hírek olvasásában hátulról az ötödik helyet foglalja el Románia.

„A Facebook szinte folyamatosan aktív”

Egy Kolozsváron élő nőt és férfit faggattunk internetfogyasztási szokásaikról. B. M. irodai munkát végző, negyvenes nő folyamatosan használja azt, elsősorban tájékozódásra, utazásra (útvonalkövetésre), számlafizetésre és vásárlásra, közösségi oldal használatára, üzenetek küldésére. Ezenkívül rendszeresen olvassa az online hírportálokat, az interneten még hallgat zenét, de használja különböző könyvek, tananyagok megtekintésére, olvasására és letöltésére, receptkeresésre, utazásszervezésre, foglalásokra, rendelésekre, játszásra. B. M. példája rácáfol a felmérésre, ugyanis elsősorban elektronikai tárgyakat szokott vásárolni az interneten, nem ruhaneműt.

S. Z., 31 éves férfi, tudománykommunikátor és társult egyetemi oktató napi mintegy 12 órát tölt internet előtt, ám ez nem föltétlenül jelenti azt, hogy ez idő alatt mindvégig aktívan használja azt. Munkájához is hozzátartozik az internet használata. Naponta fél órát, órát tölt a hírek átlapozásával, napi egy, másfél órát online filmek, sorozatok nézésére fordít.

– A Facebook szinte folyamatosan fut, de aktívan ezen a felületen napi max. fél órát, órát kommunikálok, inkább csak „görgetek”, figyelem, hogyan tartják a kapcsolatot az emberek, követem az aktuális eseményeket, próbálok képben maradni az aktualitásokkal – nyilatkozta. Napi 2-3 órát fordít e-mailek olvasására, írására, a munkatársaival, diákokkal, közelebbi ismerősökkel, barátokkal való aktív kommunikációra, s mintegy 3 órát a tanításhoz, kutatáshoz, munkájához használt anyagok keresésére, letöltésére, olvasására. Ezek mellett rendszertelenül előfordulnak számlafizetések (villanyáram, telefon, internet), online vásárlások is (főleg elektronikai termékek), ehhez hozzátartozik a termék kikeresésén túl vélemények olvasása az adott termékről, megrendelés, a rendelés online követése.

(Borítókép: Romániában az online vásárlók aránya is alacsony.)