A hölgyek átlag 3,2 évvel idősebbek a férfiaknál
Városon több, vidéken kevesebb nő él: a hölgyek közül 5,55 millió valamelyik városban lakik, ez pedig a városi lakosság 52,3%-át jelenti. A vidéken élő lakosok 49,9%-a nő.
A nők átlag 3,2 évvel idősebbek a férfiaknál. Az országos átlagéletkor 41,5 év, míg a nőknél ez 43,1 év, a férfiaknál pedig csak 39,9 év. Az ország 40 megyéjében több nő, mint férfi él. Kivételt csak Vaslui és Tulcea megye képez.
A legtöbb idős nőt (akiknek életkora 65 év vagy ennél több) Teleorman, Vâlcea és Giurgiu megyében jegyezték, a legkevesebb idős nő Ilfov és Temes megyében él. A legtöbb idős nő vidéken él (a 65 éves vagy ennél idősebb nők 52,5%-a).
A 15 és 49 év közötti nők száma eléri a 4,62 milliót, így a potenciális anyajelöltek aránya 2016. január 1-jén a lakosság 23,4%-át tette ki, azaz a női lakosság közel felét (45,8%).
A legmagasabb termékenységi mutatót az alábbi megyékben jegyezték: Vaslui (58,6‰), Suceava (53,8‰) és Beszterce-Naszód (53,6‰), a legalacsonyabb mutatókat pedig Gorj (32,1‰) és Olt (34,9‰) megyében. Az országos női termékenységi mutató 42,4 élve születés volt 1.000 termékeny korú nő esetében.
2015-ben az élve született gyermekek száma 197.491 volt, ez pedig azt jelenti, hogy 1000 lakosra 10 élve születés jutott.
Az előző években észlelt irányzat 2015-ben is megmaradt, azaz több fiú született, mint lány: 106 fiúra 100 lány jutott.
2014-hez képest 2015-ben a születési ráta pozitív elmozdulást jegyzett városon és vidéken egyaránt. 2015-ben kissé nőtt az anyák átlagéletkora szüléskor (28,3 év), illetve az első szüléskor (26,9 év), az előző évhez képest (28,2 év, illetve 26,8 év).
A vidéken élő nők továbbra is hamarabb (26,8 évesen) szülnek, mint a városon élők (29,5 év). Megmaradt az első gyermeküket szülő nők esetében is az életkori különbség (városon 28,5 év, vidéken 24,5 év).
A nők gyermekvállalási hajlandósága függ foglalkoztatottságuktól is. A háztartásbeli anyák aránya elég magas (38,7%), de mégis csökkent az előző évekhez képest (41,8% volt 2014-ben). A csecsemők 48,5%-nak az édesanyja alkalmazott volt.
2015-ben a vidéki csecsemők 56,4%-nak az édesanyja háztartásbeli volt, míg városon ez az arány csak 24,3%.
2015-ben nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkező anyák száma: az élve született csecsemők 28,1%-ának anyja rendelkezett egyetemi végzettséggel; hasonlóképpen nőtt a középfokú, szakiskolai vagy posztliceális végzettséggel rendelkező szülő nők aránya is, amely elérte a 36,7%-ot.
2015-ben a nők várható átlag életkora 78,9 év volt (79,68 év városon és 77,92 év vidéken)
2015-ben a házassági ráta 5,6 házasság volt 1.000 lakosra. A 2015-ben megkötött 125.454 házasság közül a legtöbbet augusztusban kötötték (22.902), a legkevesebbet pedig márciusban (4.208), akárcsak az elmúlt években. Romániában a házassági ráta magasabb az európai értéknél, mivel 2011-ben az Európai Unióban ez a mutató 4,2‰ volt.
Nőtt a házasságkötéskor jegyzett átlagéletkor: 2015-ben 29,1 év volt a nőknél és 32,5 év a férfiaknál. Úgyszintén nőtt az első házasok átlag életkora: 27,4 év a nőknél és 30,6 év a férfiaknál.
2015-ben 31.527 válást jegyeztek, a válási ráta 1,42 volt 1.000 lakosra. Mindezek ellenére más európai országokhoz képest a romániai válási ráta alacsonyabb, ez pedig a család stabilitásának jele a romániai társadalomban. 2011-ben, amikor az Európai Unióban utoljára számították ki a válási rátát, ez a mutató 2‰ volt.
Ami az elvált házasfelek életkorát és nemét illeti, a legtöbb válást (19,9%-ot) a 35-39 év közötti nők esetében jegyezték. Váláskor a nők átlagéletkora 37,8 év volt, míg a férfiak esetében 41,4 év.
2016 utolsó három hónapjában a foglalkoztatott lakosság 8,62 millió, ezen belül a nők aránya 43%. A munkahellyel rendelkező nők 23,9%-a rendelkezett felsőfokú, 4,2% posztliceális vagy mesteri, 39,9% líceumi, 11,8% pedig szakiskolai vagy inasiskolai végzettséggel.
Eurostat: a romániai nők nem panaszkodhatnak …
A 28 tagállamot tömörítő unión belül öt országban mértek 20 százalék fölötti bérkülönbséget 2016-ban. Észtországban volt a legrosszabb a helyzet, ahol 25,3 százalékra rúgott ez az arány. A balti köztársaságot Csehország (21,8 százalék), Németország (21,5 százalék), Nagy-Britannia (21,0 százalék) és Ausztria (20,0 százalék) követte.
A közhiedelemmel ellentétben a helyzet közel sem a skandináv országokban a legjobb: a bérek közti különbség Romániában volt a legkisebb, 5,2 százalékkal. Romániát Olaszország (5,3 százalék), Luxembourg (5,5 százalék), Belgium (6,1 százalék), Lengyelország (7,2 százalék), Szlovénia (7,8 százalék) és Horvátország (8,7 százalék/2014-es adat) követte.
A vizsgált országok kétharmadában javult a helyzet 2011-hez képest. A legnagyobb javulást Romániában mérték, ahol öt év alatt 4,4 százalékponttal csökkent a férfiak és nők közti bérkülönbség. Magyarország a második helyezett 4,0 százalékponttal: a 2011-es 18,0 százalékról 14,0 százalékra mérséklődött a bérszakadék. Spanyolország és Ausztria esetében 3,4-3,4 százalékponttal, Belgiumban 3,3 százalékponttal, Hollandiában pedig 3,0 százalékponttal csökkent az arány. Tíz uniós országban viszont emelkedett a nők és férfiak keresete közötti különbség, a legnagyobb mértékben, 4,6 százalékponttal Portugáliában, illetve 4,5 százalékponttal Szlovéniában.
Az azonos munkáért járó azonos díjazás, az Európai Unió egyik alapelve, helyet kapott az 1957. évi római szerződésben is, majd 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést az egyenlő vagy egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak között. Az Európai Bizottság 2009 márciusában kampányt indított a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért, 2017 novemberében pedig cselekvési tervet terjesztett be azzal a céllal, hogy mielőbb felszámolják a nemek közötti bérszakadékot.
