Íme a tuti különbség és hasonlóság férfiak és nők között!
Európai statisztika: mit esznek, hogy élnek, neteznek, főznek férfiak és nők
Európai statisztika: mit esznek, hogy élnek, neteznek, főznek férfiak és nők
Vissza

Íme a tuti különbség és hasonlóság férfiak és nők között!

Szakállas vicc, amikor a Teremtő az állva pisilés ajándékát adományozná, amiért Ádám könyörög, és amiről Éva lemond, így csattan a poén: cserébe ő kapja az agyat. Aztán van másik vicc is, amikor az unatkozó Ádámnak az oldalbordájáért, füleiért, karjáért, szeméért gyönyörű, okos és házias nőt teremtene neki Isten, ám Ádám alkudozik: és mit adnál csak egy bordáért? Egy-egy. Bár a szélsőséges nézeteket vallók mindkét oldalon sokszor félremagyarázzák a feminizmust, a sokat emlegetett egyenlőség korántsem azt jelenti, hogy férfiak és nők mindenben egyformák lennének. Ahogy a viccek, úgy a sztereotípiák, előítéletek is virágoznak – asszonynak ugyebár fakanál mellett a helye, és férfinak nadrágjában az esze. Elnevetjük, de most a tudósok megnézték, hogy mindezek hogyan tükröződnek az életünkben: ki neveli a gyereket, ki főz, ki kap nagyobb fizetést, ki netezik többet. És roppant érdekes adatok születtek.

Örökös az adok-kapok nők és férfiak között, mikor kinek a rovására. A szüfrazsettek még a nők szavazati jogáért küzdöttek, de a harc azóta is zajlik azért, hogy dolgozhassanak, ugyanazért a munkáért ugyanannyi fizetést kapjanak, mint a férfiak, hogy a családi élet terheiből egyformán kivegyék részüket a férfiak is – s mielőtt valaki (politikailag igencsak inkorrekt módon) méltatlankodni kezdene, hadd tegyük hozzá: ma már olyan mozgalom is létezik, amely a családi élet örömeibe is bevonná az apákat, a férfiakat. A berögződéseket mégis nagyon nehéz leküzdeni, legalábbis sok esetben erről árulkodnak az román és az európai uniós statisztikai hivatalok adatai.

Alig isznak alkoholt, többet élnek a nők

Kezdjük talán azzal, hogy az Európai Unió területén 100 férfira 105 nő jut, vagyis 5 százalékkal több a nő, mint a férfi. Ennek csak az egyik magyarázata lehet esetleg az, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. Igen, máris hallom a poént, hogy azért, mert a nők időnap előtt sírba teszik őket… Alighanem maguk a férfiak is okolhatók korábbi halálukért, hiszen általában egészségesebbnek vélik magukat, mint a nők (a férfiak nem szívesen fordulnak orvoshoz – ismerős, ugye?), ugyanakkor sokkal nagyobb arányban dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, s bár több férfi sportol (nekik bezzeg erre is jut idejük…), mégis több az elhízott férfi, mint nő. Azért ne gondoljuk, hogy olyan sok sportra futja a romániai férfiaknak az idejéből és pénzéből, a lista végén kullognak a maguk 14%-ával – a másik véglet Finnország, ahol a férfiak 55%-a hetente legalább 150 percet szánt sportra és a munkájától eltérő fizikai tevékenységekre. A nők esetében még nagyobb a szakadék: Dániában a nők közel 57%-a sportol, Romániában alig 3,7%-a. Az alkoholfogyasztás terén élen jár Románia: itt a legalacsonyabb az alkoholizáló nők aránya (5,1%), a férfiaké (27,4%) is alatta marad az uniós átlagnak (38,3%). A dohányzással kicsit más a helyzet: uniós szinten a romániai nők cigarettáznak legkevesebben (8,5%), a férfiak (33,7%) azonban bepótolják, meghaladva az uniós átlagot (23,8%).

A zöldség és gyümölcsfogyasztás „nem divat” tájainkon, a romániai nőknél (33,3%) és férfiaknál (29,4%) csak a hollandok fogyasztanak kevesebbet, nemtől függetlenül az uniós átlag 50%, a listavezető Belgium értékei pedig 70% körül mozognak.

Ritkán főznek, inkább gyereket nevelnek a román férfiak

Ha már az élettartamot említettük: azt nem mondhatni, hogy a nőknek mennyivel könnyebb életük lenne, mint a férfiaknak, hiszen a felmérések szerint hétszer több nő neveli egyedül gyermekét/gyermekeit (Romániában a különbség csak 4 és félszeres, Magyarországon az egyik legmagasabb, 11-szeres), ugyanakkor jellemzően minden uniós tagországban a nők hamarabb elhagyják a szülői házat és fiatalabb korban kötnek házasságot. A gyermeknevelés és főzés, háztartási munka jellemzően még ma is inkább a nők feladata, de a tagországok között jelentős eltérések vannak.

Társadalompolitikáját ismerve nem csoda, hogy Svédországban a férfiak és a nők megközelítőleg azonos arányban veszik ki a részüket a gyereknevelésből (nők 96%-a, férfiak 90%), az uniós átlagos tekintve a férfiak és nők között 24 százalékpontos különbség van. A házimunkával más a helyzet, itt már a svéd férfiak (56%) sem olyan buzgóak, mint a nők (74%) – az uniós különbség a nemek között 45 százalékpont, jelentősen „rontja” a statisztikát Görögország, ahol a nők 85, a férfiak 16%-a végez naponta házimunkát, és Olaszország, ahol a nők 81 és a férfiak 20%-a veszi magára a házimunkát nap mint nap. Romániában a nők 75, a férfiak 41%-a tesz-vesz a háztartásban naponta, ezzel a 34 pontos különbséggel még az uniós átlagnál is jobb az eredmény. Idehaza a gyereknevelés viszont már tényleg az anya dolga (és/vagy neki jut rá ideje): a nők 89, a férfiak 55%-a foglalkozik naponta a gyerekeivel, és ezzel a romániai férfiak a sor legvégén kullognak uniós szinten, csak a görögök teljesítenek gyengébben (53%).

Többet olvasnak a nők és kisebb a bérük

Sokkal több nő gondoskodik a háztartásról, főz, gyerekeket nevel, mint férfi, a nők mégis többet olvasnak (42%), mint a férfiak (31%) – akik viszont ugyanezt az időt esetleg túlórával töltik, vagy olvasás helyett szívesebben néznek filmet, esetleg éppen focimeccsre mennek (a férfiak 21%-a látogatja a sportrendezvényeket, a nőknek csak 13%-a). Egyformán szoktak a nők és a férfiak előadásokra, koncertekre járni (30% – 28%), moziba (29% – 27%), kultúreseményekre (28% – 27%), barátokkal találkozni (24% – 23%).

Több időt töltenek tanulással a nők: körükben nagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A munkaerőpiac ezt nem igazolja vissza, ugyanis az unióban a menedzsereknek mintegy harmada nő, a dolgozó nők közel egyharmada részmunkaidős, s a nők körében több a munkanélküli – a két utolsó adat a gyermekek számával egyenesen arányosan növekszik. Átlagosan a nők bére 16%-kal alacsonyabb, a legélesebb különbségeket a menedzserek órabére mutatja: vagyis ráerősít ez az adat arra az előítéletre, miszerint a férfiak jobb vezetők, mint a nők, holott ez személyiség és képzettség kérdése. Mégis, a társadalom szintjén íme, még a 21. század felvilágosultnak és liberálisnak mondott Európájában is újratermelődnek az előítéletek.

A magyarok interneteznek a legtöbbet

Kicsivel többet interneteznek a férfiak: a 16–74 éves korú nők 79%-a hetente legalább egyszer netezett 2017-ben, ezzel szemben a férfiaknak a 82%-a. A férfiak főleg híreket olvasnak (75%, nőknél 70%), több férfi internetbankol (63%), mint nő (60%). Egyforma arányban e-maileznek, telefonálnak interneten és keresnek munkát a világhálón a férfiak és nők. A hölgyek 67%-a használja a közösségi oldalakat, a férfiaknak 63%-a. Ami az internetes vásárlást illeti, mindenhol a nők vásárolnak többet, mint a férfiak, és ezen a téren listavezető Bulgária (83%, 72%) és Románia (80%, 63%). Az uniós átlagérték 68 és 56%, a legkevesebbet vásárolnak interneten az olaszok (44%, 34%), de a magyarok sem szórják így a pénzt (52%, 44%).

a nők inkább ruhaneműt (70%, a férfiak esetében 58%), a férfiak elektronikai cuccokat (32%, a nők esetében 17%) vásárolnak, és a férfiak (24%-uk vásárolt 2017-ben) szívesebben vásárolnak interneten, mint a nők (22%) – naná, mindent inkább, mint valóságos üzletbe menni bevásárolni, brrrr! Szinte abszolút egyenlőség van a nemek között a háztartási termékek vásárlását illetően, és nyaralásokat, eseményre belépőket, jegyeket is egyenlő arányban vásárolnak férfiak és nők.

Érdekes, hogy a jóléti nyugati társadalmakban lényegesen kevesebbet interneteznek az emberek: a legtöbbet a magyarok lógnak a világhálón (férfiak 85%, nők 81%), a legkevesebbet a franciák (49%, 44%), de szintén keveset neteznek a németek (56%), az osztrákok (59%, 58%), hollandok (69%, 63%), finnek (69%, 62%) stb.

Szó mi szó, adatok ide vagy oda, a legsokatmondóbb talán az, hogy tagországtól függetlenül a férfiak és nők egyformán elégedettek az életükkel. A magyarok hozzák a sírva vigadós formájukat, tízes skálán 6,1-es szinten elégedettek az életükkel, a portugálokkal együtt. Ennél már csak a bolgárok elégedetlenebbek a 4,8-as értékelésükkel. Azért a legelégedettebbek mégis a finnek, dánok, svédek, hollandok, osztrákok (tízes skálán 8-as körül), de érdekes: a románok is közel állnak hozzájuk a maguk 7-esével…


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VIDEÓINTERJÚ – Horea Benea: ...
Aláírta Johannis Ecaterina Andronescu ...
Tíz meg tíz

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ