Illyés Gergely: Stratégiailag az USR egyáltalán nem járt rosszul
Vissza

Illyés Gergely: Stratégiailag az USR egyáltalán nem járt rosszul

Illyés Gergely politikai elemzőt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársát arról kérdeztük, számított-e arra, hogy a vasárnapi elnökválasztás nyomán Klaus Iohannis és Viorica Dăncilă kerül be majd a megmérettetés második fordulójába, mivel magyarázza az USR–Plus szövetség jelöltjének, Dan Barnának a lemaradását s a bukott kormányfőnek, Dăncilănak a helyzethez mérten jó eredményét? Arról is faggattuk, mi lehet a magyarázata annak, hogy a moldvai és déli megyékben Kelemen Hunor meglepő mennyiségű, 8 ezer körüli voksot gyűjtött, illetve, hogy mi a véleménye a magyarok választási részvételéről, amely – a választási napjának első felében még 11 százalékkal maradt el a románokéhoz képest.

Illyés Gergely úgy vélte: az eredmények a papírformát hozták. Megjegyezte, kissé meglepő ugyan Barna és Dăncilă eredménye, de valahogy érthető is. Az utóbbi mögött ott van egy országos szintű párt, jól kiépült szervezettel. A szociáldemokraták tulajdonképpen hozták az európai parlamenti választási eredményeiket. Hogy a Barnát jelölő USR-PLUS nem tudta elérni májusi formájukat, annak is tulajdonítható, hogy korábbi szavazóik egy része Iohannisra voksolt, mert őt tartották esélyesnek. Ami a többi pártot illeti, úgyszintén a májusi választásokon elért támogatottságukat hozták.

A politológus felhívta a figyelmet arra is, hogy Dan Barna a PLUS számára csak a második legnépszerűbb jelölt: Dacian Cioloş, a PLUS pártelnöke nyilván sokkal jobb eredményt ért volna el, de tudatos döntés volt az, hogy nem ő indult az elnökválasztási megmérettetésen. Az USR-PLUS már jó ideje azt kommunikálja, hogy kormányozni szeretnének; márpedig ezt a célt önmagukban nem érhetik el, csak a liberálisokkal közösen léphetnének kormányra, a jövő évi parlamenti választások után. Ilyenképpen, nem állt érdekükben, hogy jelöltjük a második fordulóban Iohannisszal konfrontálódjon, s az is nyilvánvaló, hogy a két szavazótábor között átjárás van.

Illyés Gergely szerint érdekes lesz látni jövőre, hogyan tudnak majd ezek a jobboldali pártok együttműködni, tekintve, hogy átszavazások vannak egyik táborból a másikba. Következésképpen, az USR-PLUS valóban érhetett el volna jobb választási eredményt is, mindamellett nekik valójában kényelmes ez a helyzet, hogy nem jutottak be a második fordulóba, ugyanakkor Iohannis is a PSD-ellenes üzenetek hangoztatását folytathatja a második fordulóban; stratégiailag tehát, az USR-PLUS korántsem járt rosszul – magyarázta a politológus.

Elmondta továbbá, hogy az RMDSZ figyelt arra, hogy országszerte, a keleti és déli megyékben is legyenek biztosai a szavazókörzetekben, s nyilván a hozzájuk közelállók is elmentek szavazni. Másrészt, az RMDSZ visszatért ahhoz a korábbi gyakorlathoz, hogy üzeneteit a román nyelvű médiában is megjelenítse: jelen voltak a román hírtelevíziókban, rádiókban, ami egy kétségkívül jó tendenciát jelent. Természetesen, nem lehet – csak – ennek tulajdonítani a nagy román többségű megyékben szerzett voksokat, sokkal inkább kampánytechnikai, magyarázata lehet. A külföldön élő állampolgárok körében leadott voksokból viszont mintegy 3 ezer jött csak az RMDSZ jelöltje számára, amely nem egy jó eredmény, ezen a szinten biztosan lenne még potenciál a politológus szerint.

Mint mondta, az elnökválasztási kampányban egyértelműen az egyébként legnehezebben megközelíthető, a városokban élő fiatal korosztályt akarták megszólítani; nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a hagyományos üzenetekkel ennél a rétegnél nem érnek el sikert.

Ami a magyar közösség tagjainak részvételét illeti, Illyés Gergely kiemelte: a választási nap végére a 11%-ról már 7%-ra csökkent a magyar és a román részvételi arány közötti eltérés, amely valójában nem egy kiugróan rossz adat. Volt példa 2007-ben, 2009-ben arra is, hogy a magyarság részvétele meghaladta a román etnikumét. Számításba lehet venni azt is, hogy egy elnökválasztás tétjét nehéz átadni a magyaroknak, az mindenesetre a mobilizálás ellen hat, ha nem látják esélyesnek a jelöltet.

– Rendszer szinten az alacsony részvétel magyarázható azzal, hogy nem érezték az emberek a választás tétjét, ugyanakkor a helyzet ennél sokkal összetettebb: a másik két erdélyi párt támogatói nem szavaznak az RMDSZ-re, s azon túlmenően politikai sértődések, törésvonalak is vannak a magyar közösségben - van olyan réteg, amelynek nem elegendő etnikai alapon szavazni. A részvételi arányokat pedig az is meghatározza, hogy a pártszervezet mennyire tud a választás napján mozgósítani: ez vidéken – ha megfelelően kiépült a szervezet – nagyon jól működik, egy nagyvárosi lakónegyedben viszont szinte lehetetlen.

Kérdésünkre, hogy melyik államfőjelölt támogatását javasolhatná az RMDSZ a 2. forduló előtt választóinak, Illyés Gergely azt mondta: nyilván mérlegelik, mit tehetnek, de arra reális esély nincs, hogy a választók többségét az RMDSZ a szociáldemokraták mellett szavaztassa le. A jelen helyzet az, hogy az RMDSZ parlamenti támogatást nyújt a PNL kisebbségi kormányának. Kérdés, hogy a mostani elnökválasztáson egy jól megfogalmazott üzenet mennyire segítheti majd az RMDSZ-t abban, hogy a jövő évi törvényhozási választást követően, adott esetben meghívást kapjon majd egy jobbközép kormányban való részvételre.

Teleorman megyében, ahol a 2011-es népszámlálás adatai szerint mindössze 18-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, Kelemen Hunornak 433 szavazatot sikerült szereznie. Emlékeztetnek arra, hogy májusban az európai parlamenti választáson az RMDSZ jelöltlistája ugyanitt 669 voksot kapott. A hírügynökség kitér arra is, hogy a BEC adatai értelmében Kelemen Hunorra a moldvai és a déli megyékben közel 8000-en szavaztak, jóllehet a magyar nemzetiségűek aránya ezekben a régiókban úgyszintén jóval kevesebb. A szóban forgó Kárpátokon túli megyékben a következőképpen alakult az RMDSZ jelöltjére leadott szavazatok száma: Suceava – 910 szavazat (146 magyar nemzetiségű), Iași megye – 910 szavazat (183); Bákó megye – 1 181 szavazat (4 208 – magyar/csángó); Botoșani – 716 szavazat (38); Neamț - 796 szavazat (98); Vaslui – 811 szavazat (52); Brăila – 209 szavazat (60); Tulcea – 388 szavazat (70); Olt – 503 szavazat (66); Ialomița – 411szavazat (28); Giurgiu – 334 szavazat (59); Dâmbovița – 539 szavazat (156); Călărași – 367 szavazat (72); Argeș – 688 szavazat (237).

 


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Băsescu: Az EP határozatot fogad el a ...
Régiónk kollektív sebeiről és ...
Megmenekült két turista a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ