Illyés Gergely úgy vélte: az eredmények a papírformát hozták. Megjegyezte, kissé meglepő ugyan Barna és Dăncilă eredménye, de valahogy érthető is. Az utóbbi mögött ott van egy országos szintű párt, jól kiépült szervezettel. A szociáldemokraták tulajdonképpen hozták az európai parlamenti választási eredményeiket. Hogy a Barnát jelölő USR-PLUS nem tudta elérni májusi formájukat, annak is tulajdonítható, hogy korábbi szavazóik egy része Iohannisra voksolt, mert őt tartották esélyesnek. Ami a többi pártot illeti, úgyszintén a májusi választásokon elért támogatottságukat hozták.
A politológus felhívta a figyelmet arra is, hogy Dan Barna a PLUS számára csak a második legnépszerűbb jelölt: Dacian Cioloş, a PLUS pártelnöke nyilván sokkal jobb eredményt ért volna el, de tudatos döntés volt az, hogy nem ő indult az elnökválasztási megmérettetésen. Az USR-PLUS már jó ideje azt kommunikálja, hogy kormányozni szeretnének; márpedig ezt a célt önmagukban nem érhetik el, csak a liberálisokkal közösen léphetnének kormányra, a jövő évi parlamenti választások után. Ilyenképpen, nem állt érdekükben, hogy jelöltjük a második fordulóban Iohannisszal konfrontálódjon, s az is nyilvánvaló, hogy a két szavazótábor között átjárás van.
Illyés Gergely szerint érdekes lesz látni jövőre, hogyan tudnak majd ezek a jobboldali pártok együttműködni, tekintve, hogy átszavazások vannak egyik táborból a másikba. Következésképpen, az USR-PLUS valóban érhetett el volna jobb választási eredményt is, mindamellett nekik valójában kényelmes ez a helyzet, hogy nem jutottak be a második fordulóba, ugyanakkor Iohannis is a PSD-ellenes üzenetek hangoztatását folytathatja a második fordulóban; stratégiailag tehát, az USR-PLUS korántsem járt rosszul – magyarázta a politológus.
Elmondta továbbá, hogy az RMDSZ figyelt arra, hogy országszerte, a keleti és déli megyékben is legyenek biztosai a szavazókörzetekben, s nyilván a hozzájuk közelállók is elmentek szavazni. Másrészt, az RMDSZ visszatért ahhoz a korábbi gyakorlathoz, hogy üzeneteit a román nyelvű médiában is megjelenítse: jelen voltak a román hírtelevíziókban, rádiókban, ami egy kétségkívül jó tendenciát jelent. Természetesen, nem lehet – csak – ennek tulajdonítani a nagy román többségű megyékben szerzett voksokat, sokkal inkább kampánytechnikai, magyarázata lehet. A külföldön élő állampolgárok körében leadott voksokból viszont mintegy 3 ezer jött csak az RMDSZ jelöltje számára, amely nem egy jó eredmény, ezen a szinten biztosan lenne még potenciál a politológus szerint.
Mint mondta, az elnökválasztási kampányban egyértelműen az egyébként legnehezebben megközelíthető, a városokban élő fiatal korosztályt akarták megszólítani; nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a hagyományos üzenetekkel ennél a rétegnél nem érnek el sikert.
Ami a magyar közösség tagjainak részvételét illeti, Illyés Gergely kiemelte: a választási nap végére a 11%-ról már 7%-ra csökkent a magyar és a román részvételi arány közötti eltérés, amely valójában nem egy kiugróan rossz adat. Volt példa 2007-ben, 2009-ben arra is, hogy a magyarság részvétele meghaladta a román etnikumét. Számításba lehet venni azt is, hogy egy elnökválasztás tétjét nehéz átadni a magyaroknak, az mindenesetre a mobilizálás ellen hat, ha nem látják esélyesnek a jelöltet.
– Rendszer szinten az alacsony részvétel magyarázható azzal, hogy nem érezték az emberek a választás tétjét, ugyanakkor a helyzet ennél sokkal összetettebb: a másik két erdélyi párt támogatói nem szavaznak az RMDSZ-re, s azon túlmenően politikai sértődések, törésvonalak is vannak a magyar közösségben - van olyan réteg, amelynek nem elegendő etnikai alapon szavazni. A részvételi arányokat pedig az is meghatározza, hogy a pártszervezet mennyire tud a választás napján mozgósítani: ez vidéken – ha megfelelően kiépült a szervezet – nagyon jól működik, egy nagyvárosi lakónegyedben viszont szinte lehetetlen.
Kérdésünkre, hogy melyik államfőjelölt támogatását javasolhatná az RMDSZ a 2. forduló előtt választóinak, Illyés Gergely azt mondta: nyilván mérlegelik, mit tehetnek, de arra reális esély nincs, hogy a választók többségét az RMDSZ a szociáldemokraták mellett szavaztassa le. A jelen helyzet az, hogy az RMDSZ parlamenti támogatást nyújt a PNL kisebbségi kormányának. Kérdés, hogy a mostani elnökválasztáson egy jól megfogalmazott üzenet mennyire segítheti majd az RMDSZ-t abban, hogy a jövő évi törvényhozási választást követően, adott esetben meghívást kapjon majd egy jobbközép kormányban való részvételre.
