Illyés Gergely: kevés az esélye az előrehozott választásnak
A PNL-kormány „önmegbuktatása” visszaüthet
A PNL-kormány „önmegbuktatása” visszaüthet
Vissza

Illyés Gergely: kevés az esélye az előrehozott választásnak

Illyés Gergely politikai elemzővel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársával arról beszélgettünk, mekkora eséllyel, milyen módon lehetne előre hozott parlamenti választásokat tartani, melyik politikai pártnak állna ez érdekében, melyiknek kevésbé. Faggattuk arról is, milyennek látja a jelenlegi politikai helyzetképet, a pártok közötti viszonyrendszert. Elmondta, milyen esetben növekedhetne meg az RMDSZ súlya a belpolitikában. Összegzése szerint, az előre hozott választások megtartásának minimális az esélye, ugyanis ezt az alkotmány előírásai is megnehezítik, másrészt a kormánypárt politikai ellenfelei pedig mindent felhasználnának ennek megakadályozására. Az RMDSZ adott esetben akkor lehetne a liberálisok partnere a kormányzásban, ha a következő választás után szükség lenne rá a parlamenti többség kialakításában.

Illyés Gergely megállapítása szerint vannak a parlamentben olyan pártok, amelyeknek valóban érdekében áll az előre hozott választások megrendezése, ugyanakkor olyanok is, amelyeknek inkább az felelne meg, hogy azokat ősszel tartsák meg, amikor a négyéves mandátum lejár.

A román alkotmány szellemisége, rendelkezései különben is nagyon megnehezítik az előre hozott választások kiírását, inkább arra ösztökélik a politikai pártokat, hogy a meglévő parlamenti összetétel mellett alakítsanak kormányt. Nem véletlen, hogy az elmúlt három évtizedben egy alkalommal sem tartottak előrehozott választást, bár kormányváltás sok volt, a kormányok politikai összetétele is gyakran megváltozott, de mindig az éppen aktuális parlamenti erőviszonyok függvényében – fogalmazott a politológus.

- Az előre hozott választások nehezen szervezhetők meg. Ehhez mindenekelőtt a mostani kormánynak meg kellene buknia akár úgy, hogy lemond a miniszterelnök, akár oly módon, hogy bizalmatlansági indítvánnyal menesztik. Tekintve, hogy a kormányon levő liberálisoknak a jelenlegi felállásban alig húsz százalék körüli a parlamenti támogatottsága, erre minden esély megvan. De ha a PNL-kormány távozna is, ezt követően az államfő által megnevezett két másik miniszterelnök-jelöltnek is meg kellene buknia. Ez esetben a PNL és szövetségesei tulajdonképpen egyféle színjátékot játszanának el az ország-világ előtt, hiszen a velük szövetségben levő államfőnek a jelöltjét kétszer is vissza kellene utasítaniuk -, mondta Illyés Gergely.

Véleménye szerint a mostani közvélemény-kutatások alapján lehet, hogy a PNL-nek érdekében állna egy parlamenti választás, viszont kérdés, hogyan alakulna a párt népszerűsége, ha a kormány megbukna, majd egy jó másfél hónapon át húzódó procedúra keretében kétszer leszavaznák a liberális színekben mandátumot nyert államfőnek a jelöltjét. Az összes politikai ellenfél azt hangsúlyozná, mekkora politikai bizonytalanságot okoztak ezáltal. Márpedig nemcsak a legnagyobb ellenfelük, a Szociáldemokata Párt (PSD) állítaná ezt, hanem azok is, amelyek a PNL mostani magas népszerűségének csökkentésében érdekeltek, például a Mentsétek meg Romániát (USR) és a Dacian Ciolos vezette PLUS – tette hozzá a szakértő.

- Másrészt – mondta Illyés Gergely - ha Ludovic Orban miniszterelnök lemondana, akkor azt többen a kormányzástól való megfutamodásként értékelnék. Ha pedig megbuktatnák, akkor mégiscsak egy bukott kabinet miniszterelnöke lenne, és egyáltalán nem biztos, hogy egy majdani, előrehozott választások utáni kormányalakításra őt kérné majd fel az államfő. Ez tehát egy személyes, Orban politikai karrierét meghatározó döntés is – márpedig egyik miniszterelnök sem szereti önként és dalolva feladni a székét – vélekedett Illyés. Meglátása szerint, ha mégis megbukna a PNL-kormány, és elkezdődne a miniszterelnök-jelölt állítás folyamata, még mindig fennállna annak a valós veszélye, hogy a parlamenti többség megszavaz egy másik jelöltet, és akkor minden kezdődik elölről.

Sokkal többen érdekeltek a liberálisok levitézlésében 

A parlamentben még mindig erős képviselettel rendelkező PSD-nek korántsem érdeke az előre hozott választás, s a mostani népszerűségi számokat nézve, már az USR-PLUS esetében sem annyira egyértelmű, hogy érdekük lenne, nem is beszélve az ALDE-ról, vagy a Pro Románia pártról – értékelte a pártok esélyeit Illyés Gergely. Véleménye szerint a jelenlegi parlamenti erőviszonyokat tekintve talán sokkal könnyebben össze lehetne kovácsolni egy olyan többséget, amely megakadályozná az előre hozott választásokat, mintsem egy olyat, amely ehhez hozzásegítené a liberálisokat. Ellenkezőleg, ezeknek a pártoknak pontosan az lenne az érdekük, hogy a PNL indítsa el ezt a folyamatot, majd bukjon bele, s ne jussanak el tervük véghezviteléig.

- Összességében tehát minimális az esélye az előre hozott választásoknak, és ez a kérdés inkább a politikai harcnak az egyik napirendi pontja, mintsem egy valós lehetőség – összegzett a szakember.

Kérdésünkre, hogy a pártok egyenként hogyan kerülnének ki az előrehozott választások kalandjából, amennyire erre mégis sor kerül, Illyés Gergely úgy értékelte: az elkövetkező hónapok eseményei meghatározóak lesznek ilyen vonatkozásban.

- A PNL népszerűségi mutatója jelenleg igencsak jó, de azt is számításba kell venni, hogy a kormányzást csak nemrégiben kezdték el, még nem igazán volt idő népszerűtlen intézkedéseket hozni, vagy hibázni. Másrészt, Klaus Iohannisnak az államfőválasztáson aratott győzelme nagyon magasra emelte a párt támogatottságát. Továbbá, úgy tűnik, hogy a jobboldalinak nevezett szavazók büntetik az USR-PLUS-t, mert nem vállalta a kormányzást. A pártszövetség jelöltje, Dan Barna várakozáson aluli eredményt ért el az elnökválasztáson, a PLUS elnöke, Dacian Cioloş pedig eléggé háttérbe szorult a román közéletben. Úgy tűnik, mintha ezek a pártok csak folyton bírálnák a kormányzást, de ódzkodnak attól, hogy felelősséget vállaljanak. Vélhetőleg a parlamenti választásra várnak, arra számítanak, hogy komoly pozíciókra tesznek majd szert a törvényhozásban, csakhogy a népszerűségük közben csökken – mondta a politológus, hozzátéve: ez egy „politikai pillanatkép, mire valós választási helyzetbe kerülnek ezek a pártok, még változhatnak a népszerűségi mutatók is. Kérdés az is, hogy a kormánypárt hogyan tudja majd a költségvetést végrehajtani, a PSD-nek is lesz kongresszusa, amikor megpróbálják majd újjászervezni magukat, s vélhetőleg felfele épül majd a népszerűségük is.

- Ami a Victor Ponta pártját, a Pro Romániát illeti, ennek a parlamenti képviselete olyan képviselőkből s szenátorokból állt össze, akik úgymond valamelyik pártot vagy kormányt „elárulták” már. Az várható volt, hogy bizonyos jövőbeli tisztségek ígéretéért cserébe állnak majd egyik vagy másik oldalra. Victor Ponta maga úgy próbált stratégiázni, hogy megbuktassa a PSD-ben a Dragnea-féle vezetést, majd Viorica Dăncilăt, s aztán ő valamilyen szinten befolyást szerezzen az újjászerveződő pártban. Úgy tűnik azonban, hogy neki személyesen ez nem fog sikerülni; tudjuk, hogy Mihai Tudose visszatért a PSD-be, s a szociáldemokraták rövidesen megpróbálják összerázni a pártot, de nem Pontával együtt, mert valószínűleg túlságosan félnek ambícióitól. Az is kérdéses, hogy a Pro Románia belevág-e majd egy választásba szövetséges nélkül – vélekedett.

Az RMDSZ-nek gyakorlatilag mindegy 

Az RMDSZ kapcsolatban Illyés Gergely elmondta: meglátása szerint a magyar képviselet számára nincs kifejezetten nagy jelentősége annak, hogy tavasszal vagy ősszel szervezik a parlamenti választásokat; a nagy kérdés esetében az, hogy a többi párt hogyan teljesít.

- Elképzelhető, hogy előnyösebb lenne az RMDSZ-nek, ha az USR-PLUS kiszorulna a választások után alakuló kormánytöbbségből, s ha egy erős, a parlamenti többséghez közelálló mandátumszámú PNL-t tudnának hozzásegíteni a kormányzáshoz.

Ha ez nem így történne, azaz a PNL és az USR-PLUS közösen alakítana kormányt, elképzelhető, hogy már nem lenne szükség az RMDSZ voksaira a parlamentben. Így abban a helyzetben lennének, amelyben az elmúlt négy évben voltak, vagyis hogy a parlamenti többséghez nincs szükség szavazataikra, ezért nincs valós politikai súlyuk. Arra mindenestre van esély, hogy a jobboldali szavazókért vívott harc közben a PNL és az USR-PLUS kapcsolata annyira megromlik, hogy inkább az RMDSZ-szel alkotna majd többséget a PNL, mint a szavazóikra veszélyes jobboldali pártszövetséggel. Egyébként a jelenlegi közvélemény-kutatási eredmények szerint az várható, hogy az USR-PLUS megtámadja a mostani kisebbségi kormányzást, így próbálva meg szavazókat elhódítani a PNL-től. Ebben a helyzetben az RMDSZ valóban potenciális partnernek tűnhet a liberálisok számára, de végső soron mindent a matematika dönt majd el, azt, hogy szükség lesz-e majd az RMDSZ-re a parlamenti többség kialakításához, vagy sem. Mindez a választások után derül majd ki valójában – emelte ki Illyés Gergely.


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hargita megyében is megjelent a kór
Folytatja a fertőtlenítést a városháza
Idős földészek mikor dolgozhatnak a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ