Illyés Gergely: Inkább „agressziónak” nevezhető Bukarest egyesülési szándéka
Vissza

Illyés Gergely: Inkább „agressziónak” nevezhető Bukarest egyesülési szándéka

„Egyáltalán nem látom, hogy lenne valamilyen valóságalapja Bukarest úgynevezett „legitim törekvésének”, Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének, amit különben is inkább agressziónak hívnék. Így nevezzük ugyanis, amikor egy állam úgy akar egyesülni egy másikkal, hogy az meg nem akarja”, fejtette ki véleményét lapunk megkeresésére Illyés Gergely. A politológus szerint az egyesülés-téma nem több politikai kommunikációnál, ugyanis sem Romániában, sem Moldova Köztársaságban nincs valós támogatottsága.

„A dolog ott bukik el, hogy moldovai részről – mind a politikai elit, mind pedig a lakosság részéről – alacsony a támogatottsága az egyesülés gondolatának. Abban is kételkedem, hogy a román politikai elit, illetve lakosság körében népszerű lenne az unió gondolata, amennyiben komolyan felvetődne. Úgy tudom, a legutóbbi moldovai felmérések azt mutatják, hogy az egyesülés támogatottsága 10 százalék alatti. A legtöbben a független Moldovai állam mellett teszik le a garast, a politikai elit main stream pártjai is ezt a véleményt osztják, nem csak az oroszpárti Dodon szocialistái. Ezt igazolja vissza az egyesüléspárti jelölt alacsony támogatottsága is a 2016-os elnökválasztáson”, vélekedett.

„Moldova Köztársaság többetnikumú lakossággal rendelkezik, és nem csak a gagauzokra gondolok. A kommunizmus idején a Szovjetunió része volt, nagyon sok a vegyes család. Ami viszont súlyosabban nyom a latba, az a Dnyeszter-menti Köztársaság kérdése, ez ugyanis olyan régió, ahol egyáltalán nem érvényesül a moldovai állam hatalma. Mindeddig megválaszolatlan kérdés, mi lesz ennek a térségnek a sorsa, ahol jelenleg is orosz hadsereg állomásozik. Az egyesülés felvetése tehát közvetlenül az Oroszországgal való konfliktust erősítheti. Azt ugyan meg tudom érteni, hogy egyesek Bukarestben úgy gondolják, hogy az orosz medve hergelése most széles körben támogatott álláspont, és Romániát kedvező fényben tüntetheti fel, ha ő sincs tekintettel Moszkvára. De lássuk be, senkinek sem érdeke, hogy ez a térség Románia, és ezáltal az Európai Unió része legyen”, magyarázta Illyés Gergely. Véleménye szerint Transznisztria ügye Moldova Köztársaság európai integrációja kapcsán is hangsúlyosan fel fog merülni.

Kérdésünkre, hogy a határok sérthetetlenségét leszögező Helsinki záróokmány milyen körülmények között bírálható felül, a szakértő szerint ez egyféleképpen megtörtént Kelet- és Nyugat-Németország egyesítésekor, bár ez – mint ahogy annak idején is hangoztatták - kivételes helyzetnek számított, hangsúlyozta.

„Ebben az esetben az akarat mindkét fél részéről egyértelmű volt, Románia és Moldova esetében viszont, mint említettem, nem ez a helyzet. Hogy most a centenárium évében vannak olyanok, akik ezt a jövőképet próbálják előrevetíteni, szerintem afféle kapkodás, politikai kommunikáció. Egyesek olyan új országprojektet próbálnak vázolni, amelyben az egyesülést elérendő célnak tüntetik fel anélkül azonban, hogy ennek következményével tisztában lennének. Arról ugyanis senki nem beszél, hogy ez egészen konkrétan hogyan nézne ki. Valószínűleg azért is nincs nemzetközi reakció Bukarest felvetésére (http://szabadsag.ro/-/bukarest-legitim-torekves-romania-es-a-moldovai-koztarsasag-ujraegyesitese), mert a nyugati kancelláriákban is tudják, nem komoly a szándék”, vélekedett.

 


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

„Ti is várat építhettek, vagy oltalmat ...
„Legyetek bátrak a valódi boldogságot ...
Tiszta tízes diák is volt a JZSUK ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ