A tisztségeikből távozott ALDE-s miniszterek ideiglenes helyettesítését Viorica Dăncilă három szociáldemokrata kormánytagra bízná. Ugyanakkor, ha az ellenzéki pártok nem is nyújtanának be a továbbiakban bizalmatlansági indítványt, a kormányfőnek akkor is a parlament elé kell járulnia, s bizalmat kérnie a kabinet számára, mivel annak politikai összetétele alapjaiban módosult, az ügyvivő miniszterek mandátuma pedig legfeljebb másfél hónapos lehet.
Illyés Gergely politológust, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársát arra kértük, értékelje az ALDE-nak a kormányból való távozásával kialakult politikai helyzetet, valamint és azt, hogy miként alakulhatnak a történtek nyomán az erőviszonyok a novemberi államfőválasztáson.
„Ezt az egész helyzetet a közelgő államfőválasztás fényében tudom értelmezni. A koalíció felbomlása tulajdonképpen nem meglepő. Amikor nyilvánvalóvá vált az ALDE és vezetője, Călin Popescu-Tăriceanu számára, hogy a PSD jelenlegi vezetősége Dăncilă államfőjelöltségét fogja erőltetni, már semmi érdekük nem fűződött többé ahhoz, hogy a szociáldemokratákkal való koalícióban megmaradjanak” – magyarázta a politológus.
Az ALDE számára – tekintve, hogy a májusi európai parlamenti választáson meglehetősen rosszul szerepelt – a tét az, hogy a jövő évi parlamenti választás idejére javítson az eredményén, növelje támogatottságát. Ezt a célt viszont ebben a kormánykoalícióban való részvétellel, és Viorica Dăncilă államfőjelöltségének támogatásával nem látják megvalósíthatónak – részletezte Illyés Gergely. Továbbá Tăriceanu is elengedte már azt a gondolatot, hogy esélyes államfőjelöltként szerepelhetne, azaz a választás második fordulójába Klaus Iohannis valós vetélytársaként bejuthatna” – tette hozzá az elemző.
Másrészt a Victor Ponta és az általa irányított Pro Románia párt érdeke az, hogy a Dăncilă-vezette szociáldemokratákat elbizonytalanítsa, s a jelenlegi vezetést a belső pártfeszültségek növelésével megingassa. Ponta ugyanis nagy valószínűséggel valahol középtávon megvalósítható célként bízik abban, hogy a Dragnea, majd a Dăncilă nevével fémjelzett időszakok lejártával „visszaveheti” a pártot– vélekedett Illyés Gergely. Az ALDE és a Pro Románia érdekei mindenesetre találkoznak abban, hogy a PSD jelenlegi támogatottságát csökkenteni szándékoznak, éppen ezért Mircea Diaconu független államfőjelölt – aki alapfoglalkozását tekintve színész – mögé álltak be, ugyanis az elnökválasztáson pontosan az lesz a fő szerepe, hogy elegendő szavazatot vigyen el a szociáldemokratáktól, azaz Viorica Dăncilă-tól.
Ilyen körülmények között az államfőválasztás második fordulójában valójában Klaus Iohannis, valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Plus pártszövetség jelöltje, Dan Barna között alakulhat ki párharc. Bár egyelőre a tisztségben levő államfő magasan esélyesnek tűnik az újabb elnöki mandátum megszerzésére, Dan Barna bekerülésével a második forduló lefutása nem lenne olyan egyértelmű – részletezte a szakember.
Előrehozott parlamenti választást biztosan nem tartanak majd, tekintve, hogy kevesebb, mint hat hónap van már az államfőválasztásig, ezt nem is lehetne már lebonyolítani – vélekedett.
Az elemző szerint elképzelhető, hogy a parlament megbuktatja a kormányt, azaz nem szavaz neki bizalmat, viszont ebben az esetben is hivatalban maradhatnak ügyvivő kormányként. Új kabinet kialakítására egy lehetőség az lenne, ha Iohannis maga állítana egy miniszterelnök-jelöltet, aki azt megszervezné, de nem valószínű, hogy ez az államfőválasztásig megtörténjen.
„A PSD-kormány politikailag halottnak tekinthető, ugyanakkor a többi párt sem mutat túl nagy hajlandóságot arra, hogy most lépjen kormányra. Az RMDSZ – akárcsak az ALDE – saját szavazóira, a soron következő választások tétjére való tekintettel, teljesen érthetően nem fogja a Dăncilă vezette PSD-t támogatni” – magyarázta a politológus.
