Igazi paradicsomok nyomában, könyvek és piaci asztalok között
Őstermelő: nincs nagy nyereség, de meg lehet élni a munkából
Őstermelő: nincs nagy nyereség, de meg lehet élni a munkából
Vissza

Igazi paradicsomok nyomában, könyvek és piaci asztalok között

A kincses városban és környékén élő, egészséges életmódot és étkezési stílust előtérbe helyező fogyasztók számára több lehetőség is kínálkozik az ilyen szempontoknak megfelelő mezőgazdasági termékek beszerzésére. A teljesség igénye nélkül: ott van például a Bejön a vidék elnevezésű kezdeményezés vagy a város különböző pontjain időszakosan szervezett mozgópiacok, de szintén kiváló lehetőség az Autonóm piac (Piaţa autonomă), amely keretében nem csupán helyi és régióbeli termelőktől vásárolhat az érdeklődő, hanem gazdálkodással kapcsolatos tematikájú műhelytevékenységeken is részt vehet. Ezek a termék-előállítással, közösségi növény-, zöldség- és gyümölcstermesztéssel, valamint a különböző élelmiszerek tartósítószer- és más vegyianyag-mentes előállításáról szólnak, és ingyenesek. Körülnéztünk ugyanakkor a kolozsvári piacokon is: a felhozatal ott is bőséges, és még mindig sok magyar – köztük hóstáti – gazdát találtunk.

KISS OLIVÉR
SINKLER-NÉMETH ZSÓFIA PETRA

Egyre népszerűbbek Kolozsváron az alternatív őstermelői piacok. A napokban mi is ilyent látogattunk meg: ezen a kincses városban vagy a környékén élő, valamint a kalotaszegi őstermelők kínálták eladásra portékáikat egy magántelken. A kedvezőtlen időjárás miatt nem a Ráskai Lea/Războieni utca 60. szám alatti közösségi ház udvarán, hanem a házban szervezték meg a Műveld a várost (Cultivă Oraşul) és a Tornác – Fenntartható Kalotaszeg (Târnaţ – Kalotaszeg Durabil) által közösen szervezett Városi Paradicsom (Porodica Urbană) elnevezésű őstermelői kispiacot. A vegyszereket mellőző kistermelők immár negyedik alkalommal szállították a kincses városba zöldségeiket és gyümölcseiket, természetes anyagokkal tartósított élelmiszereiket, lekvárjaikat, kompótjaikat, különböző italaikat, édességeiket. A változékony idő ellenére aránylag sok vásárló tette meg az utat a közösségi házig, a termékeknek nagy keletje volt.

Lelkész készíti a… „papsajtot”

Az udvaron román nyelvű útbaigazító jel: Piaţa pe aici, és egy piros nyíl. A bejárat előtt máris több kosár tárul elénk: az egyikben mángold, a másikban pedig citromfű. Ugyanakkor vásárolható sarkantyúka és házi paradicsom is. Balra fordulva a könyvtárszobába érkezünk, az egész falat beborító könyvespolcok előtt Sara Meaker és Douglas McFarlane rendezte be a Târnaţ Kalotaszeg Durabil mindenes standját: a férfi elmondása szerint az asztalon többféle, kalotaszegi református lelkipásztorok által házilag készített termék is van.

– Ebben a kekszben például juhtejből előállított vaj is van, amit a magyarvalkói pap készített. S itt az úgynevezett igazi sajt, ami a magyarókereki lelkész terméke. Ezt a gyümölcsöt pedig a Kispetriben élő romák szedték. Amit másoktól vásárolunk, azt ugyanazon az áron adjuk el, nincs nyereséghajhászás – magyarázza a rendkívül beszédes és rokonszenves idős férfi, majd szórólapot nyom a kezembe, amelyen ez áll: célunk fenntartani a kényes egyensúlyt az emberi jólét és az életszínvonal növekedése között, és megőrizni a természeti erőforrásokat és ökoszisztémákat, amelyektől a jövő nemzedék és a jelen is függ.

A következő szobában a Zsobokról érkezett Gergely Irén portékáját vesszük szemügyre: paradicsom, házi készítésű pesto, uborka, paprika. – Minden hónapban eljövünk árulni erre a piacra. Házi tojást és juhtejből készült ordát is hoztam, de az már elfogyott. Egyetlen zöldség vagy gyümölcs sincs megpermetezve. Elsősorban saját magunk számára termelünk, s amennyiben pluszterményünk van, azt hozzuk eladni. A zsoboki vasútállomásig elvittek kocsival, s a kolozsváriról is idáig hoztak, mert nehéz a csomag, sok a finomság – folytatja, hozzátéve, nemigen lehet eltalálni, éppen mire van igénye a vásárlónak. – Akik ide járnak, jól tudják, mi a különbség az üzletben vásárolható mezőgazdasági termékek és az őstermelőktől származó finomságok között. Észrevettem, hogy elsősorban azok a fiatalok tájékozottak, azok érdeklőnek és vásárolnak tőlünk, akik külföldön is jártak – mondja a hölgy.

A hátunk mögött a Váczi család tagjai olyasmit árulnak, amit még sohasem láttam: fekete berkenyét. – Családunk mintegy 200 bokrot számláló ültetvénnyel rendelkezik ebből a különleges növényből. Ültetése egyszerű, termése finom, és számos pozitív élettani hatása ismert – mutat rá az árus.

Megtudjuk, hogy a berkenyebokor másfél-két méter magasra is megnőhet, fehér virágait késő tavasszal hozza, ívelt hajtásokkal rendelkezik. A más néven aróniának nevezett gyümölcs többek között kedvező hatással van a keringési rendszerre és a szívre, szabályozza a vérnyomást, eltávolítja a nehézfémeket a szervezetből, enyhíti a migrént, csökkenti a cukorbetegség kockázatát.

Egy szobával odébb a Findi-kis­vál­lal­kozás által kínált édességek csábítanak, ám ismét beborul, még a következő zuhé előtt visszaindulnék, úgyhogy kihagyom a kóstolót. Indulás előtt az egyik szervező éppen csak annyit mond, miközben kilépek a kapun: a következő piacról a Műveld a várost vagy a Târnaţ – Kalotaszeg Durabil Facebook-oldalon adnak hírt.

Mitől olcsó a szilva…

A Széchenyi téri piacon már korántsem olyan beszédesek az árusok, mint Douglas McFarlane: sokan azzal hárítanak, hogy állítólag büvntetést kapnak, ha interjút adnak a sajtónak. Füstös Irén Éva azonban mégis szóba elegyedett.

– A rendszerváltás óta földműveléssel foglalkozom Magyardécsén. Ebből élünk, az egész család. Visszakaptuk a földeket, amelyek a nagyszülőkéi voltak, így jobbnak láttuk mezőgazdasággal foglalkozni, mintsem gyárban dolgozni – a kommunizmusban még ott dolgoztunk a férjemmel. Aztán nekifogtunk gazdálkodni, és további földeket is vettünk – meséli, miközben azt nézem, milyen olcsó nála a szilva.

– Az árazás egyszerűen történik, aszerint leginkább, hogy mennyi van abból a bizonyos árucikkből a piacon. Ha nagyon sok van, akkor olcsóbban kell adnunk, hogy el tudjuk adni. Van olyan időszak is, amikor kisebb a felhozatal, tudjuk tartani az árát. Általában mindig olyan árat szabunk, mint a viszonteladók. Én most olcsóbban adom a szilvát, mint ők, mert az enyém jobban meg van érve, és muszáj eladni. Mindig a szebb alma a drágább… – magyarázza, és érdeklődésemre azt is elmondja, ő bizony használ rá permetet, mert ha nem, akkor minden betegség megtámadja a fákat, főleg esős időben.

Akik beleszülettek a termelői létbe

A Györgyfalvi negyedben található Hermes piacon Zágoni Józsefet „nézem ki” magamnak: standja kicsi, de annál bőségesebb kínálat várja nála a vásárlókat. – Én ebbe beleszülettem, nagyszüleim is ezzel foglalkoztak, majd a szüleim is, aztán volt egy időszak, amikor volt a kollektív... Viszont én nem akartam kollektivista lenni, így elmentem az iparba dolgozni. De úgy látszik, a génekben benne van a mezőgazdaság. Szeretem ezt csinálni – mondja, s megtudom: a zöldséget, gyümölcsöt a Hóstátban termeli. Már ami még maradt belőle. Aztán arról kérdezem, mennyit keres egy nap a piacon.

– Attól függ, hogy mennyi árut hozok fel egy napra. Egy kereskedő rögtön meg tudja mondani, hogy megvettem ezt, eladtam drágábban, és ennyit kerestem rajta. De én március elején elvetem a magot, megtermelem a palántát, kiültetem, gondozom, aztán betakarítom. Relatív ez az egész – magyarázza, majd egy visszásságra is felhívja a figyelmet: mivel csapvízzel öntöz, duplán fizeti ki a víz árát, ivóvízként és szennyvízként is felszámolják. 


Zágoni József standjánál bőséges kínálat várja a vásárlókat (Fotó: Sinkler-Németh Zsófia Petra)

Azt is elmondja, műtrágyát, vegyszert nem használ, mert az tönkreteszi a földet, s hogy a vírushelyzet miatt tavaly eléggé kilátástalan helyzetbe került: nem tudott árulni. Aztán kiskereskedőkkel vette fel a kapcsolatot, és ez jó stratégiának bizonyult.

– Amúgy jelenleg nyugdíjas vagyok, és ez nekem pluszbevétel. Nem úgy keresek vele, mint Gigi Becali, de meg lehet élni belőle. Ha munka nélkül is meg lehet élni úriasan, akkor épp a munkából ne lehessen? Amikor gyárban dolgoztam, előfordult, hogy hajnali öt órakor munkaruhában bent kellett lennem a műhelyben. Most akkor fekszem, amikor akarok, épp a termést megöntözöm előtte. Ha nem teszem, veszteségem van. Hogy ki segít nekem? Én, a József, a Zágoni és egy jó feleség”…

(Borítókép: Kiss Olivér felvétele)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Alacsony az átoltottság, nehéz behozni ...
Kezdődhet októbertől a vakcinalottó
Szenátus: januártól nőjön a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd: ...
  • Egy báró szobra
  • VIDEÓINTERJÚ – Hogyan ...
  • Toleranciagyakorlás
  • Tasnádi Szilárd: szigorítások ...