Húzós hétfő

Ilyen kezdetet is ritkábban jegyeztek, átlagon felüli termés ez a tizennyolcadikai; még szerencse, hogy mi magyarok alább adnánk három fokozattal mert a 15-ös valahogy szimpatikusabb: főleg a márciusi. Mert kokárdát mégsem lehet évente kétszer feltenni, az már szemet szúrna a diszkriminációellenes testületnek, meg tényleg nem fair a hazai lengyelekkel szemben, hogy csak egyet említsek kapásból az ország 17 nemzeti kisebbsége közül.

De mert ilyenek vagyunk, rebellis fajta, itt nem áll le a tiltakozás. Vagy csak mormogás, hogy a büdzsétervezet végső plénum elé terjesztendő változatából kigyomlálták a magyarok önkormányzatbarát javaslatát. Az ógás-mógás azért is szordínós, mert közben meg kiderítik, mintegy diverziósan időzítve, hogy anno 89 decemberében ilyentájt épp diverzióra készültek, nem forradalomra Romániában. A felismeréshez valamivel több mint negyed századnyi idő és összpontosítás szükségeltetett. És akkor megint mi magyarok kerülünk ki ebből ebül: nem elég, hogy Temesvártól hamar kölcsönzabrálták a forradalmi elánt és előjogot, ha szabad mondanom „csentralizálták”, most még azt is hamisnak, mondvacsináltnak szeretnék feltüntetni. Miután a szikrát csiholó lelkipásztort sikerült (önhibáján kívül is) izolálni és  hitelteleníteni.

És ok lenne a tiltakozásra az éjféli összegzés, mert tova este  tíz óráig dübörgött a parlamenti nagyüzem (a Iordache-féle specbüró), de itt már csak lejátszott partin még egy utolsó osztás, ami jövend, ó, illetve ő, a büntetőjogi szférában törvény és perrendtartás részlegen, az ellen már most előlegben lehet háborogni. Nekünk magyaroknak is, mert a könnyedén megszkepált    nehézfiúk, ha újfent törnek, rabolnak vagy erőszakolnak, azt nemzetiségre való tekintet nélkül művelik el. És persze – részarányosan – ott vannak az alvilág magyar tagjai is.

Mielőtt még nekigyűrkőznénk a keddi kesergésnek, Újperencián túlról jön két rökönyre fakasztó hír: az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete, amint közli az aggaszó adatokat a 17 év alatt duplájára duzzadt migránstömegekről, (most összesen 258 millió, ami érdekes kontextusba helyezi közép-kelet-európai frászainkat, mert közülük mintegy 100 millió biztosan nem mifelénk él, de a demográfiai csúcsot elért Romániához fogható, azaz 23 millióra tehető azok száma, akik első adandó alkalommal kivándorolnának hazájukból – köztük magyarországi magyarok és románok, de romániai románok… és magyarok egyaránt). Erre érkezik a csattanós Trump-válasz: hétfőn bejelentett nemzetvédelmi stratégiájának egyik alappillére a mexikói határon felhúzandó fal. (Melyhez, mivel évezredes-bevált-tapasztalatuk van, jó lenne kínai vendégmunkásokat szerződtetni).

És ez még csak hétfő…advent utolsó hétfője, amikor a várakozás is fordulatszámot vált, a háttérben meg felsejlik a normandiai fenyők üdezöld, már-már reménykeltő  illata.

 

A rovat cikkei

Még várat magára a 2024-es választások időpontjának bejelentése. A pártok taktikáznak. A döntés a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – meglehetősen eltérő - érdekeinek „eredője” lesz, ehhez kétség nem fér.
Máskép(p)
Máskép(p)
Máskép(p)