Húszezernél több napi esetszám várható január-februárra

Nincs munkahelyi zöldigazolvány, és küszöbön az ötödik hullám

Húszezernél több napi esetszám várható január-februárra
Január végéig várhatóan már közösségi szinten is elterjed Romániában a koronavírus omikron-változata, sőt, a delta variáns helyét átvéve, ez a mutáció válik dominánssá, hangzott el az Alexandru Rafila egészségügyi miniszter és az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) igazgatója, Adriana Pistol által tartott szerdai sajtótájékoztatón. A tárcavezető összegezte az intézkedéseket, amelyekkel a járvány ötödik hullámára készül a minisztérium, és megállapította: a digitális uniós zöldigazolvány munkahelyi bevezetésére vonatkozó törvénytervezet hatékony eszközként szolgálhatott volna az omikron terjedésének megfékezésében, de a kormánykoalíció „sajnálatos módon” elvetette. László Attila RMDSZ-es szenátor kérdésünkre elmondta: a fentebb említett okokból kifolyólag az RMDSZ támogatta a Covid-igazolvány bevezetését, felhívva a figyelmet, hogy rövid időn belül húszezer feletti napi esetszámra lehet számítani.

ÖSSZEFOGLALÓ

„A Covid-igazolvány bevezetését egy politikai döntés folytán a koalíció elvetette. Mindamellett a helyzet az, hogy ennek híján, korlátozott eszköztár áll rendelkezésre a deltánál sokkal fertőzőképesebb omikron elterjedésének megfékezésében” – ismerte el az egészségügyi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján. Dr. Alexandru Rafila szerint „majd elválik”, hogy a jövőben újra terítékre kerül-e az uniós digitális Covid-igazolvány kötelezővé tételére irányuló törvénytervezet, lesz-e a továbbiakban a jogszabály elfogadását lehetővé tevő politikai döntés, ugyanis ezzel három lényeges dolgot lehetne elkerülni: egyrészt, az országos szintű lezárásokat, másrészt, az iskolák bezárását, harmadsorban pedig, csökkenteni lehetne a halálozási arányt.

Dr. Adriana Pistol minden további nélkül kiemelte: a zöldigazolvány munkahelyi bevezetése folytán el lehetett volna kerülni, hogy újra a kapacitásának felső határát is meghaladva küzdjön az egészségügyi rendszer a betegek áradatával, ami – akárcsak a negyedik hullámban–, újra be fog következni, ugyanis a veszélyeztetett lakosság 60 százaléka még oltatlan. Az ISNP igazgatója úgy véli, a kórházak legalább annyira telítődnek majd, mint a negyedik járványhullám során. A közegészségügyi intézet által előrevetített „legsötétebb” forgatókönyv szerint országszerte 25 ezer kórházi beutalásra lehet majd számítani, és nagyjából másfélezer súlyos, intenzív terápiás ellátásra szoruló esetre. Ugyanakkor, míg a koronavírus delta variánsa által okozott hullámban a járványgörbe 52 nap alatt érte el a csúcsát, az omikron esetében 31 nap alatt tetőzhet a járvány, napi 25 ezres esetszámmal, fejtette ki dr. Pistol.

„A negyedik hullám meghaladta a román egészségügyi rendszer teljesítőképességét. Az Európai Unió szintjén Romániában volt a legnagyobb a halálozási arány: a fertőzöttek 3 százaléka belehalt a megbetegedésbe, ugyanakkor a más típusú betegségekkel küzdő páciensek nem kapták meg a megfelelő egészségügyi ellátást” – fejtette ki Rafila.

Hozzátette: nem szeretnék, hogy újra ebbe a helyzetbe kerüljön az egészségügyi rendszer, de a jelen körülmények között továbbra is csak a közegészségügyi intézkedések betartásával – távolságtartással, korrekt maszkviseléssel, megfelelő higiéniával – védekezhetünk a járvány terjedése ellen. Ugyanakkor megoldást kell találni arra, hogy újra fellendüljön a koronavírus elleni oltási kampány hiteles, és mindenki számára elérhető információk közlésével.

Rafila összegezte továbbá, hogy a tárca milyen előkészületeket tett a járvány ötödik hullámára készülve. Elmondta: javában zajlanak a tárgyalások a fertőzés kezelésére alkalmas, újszerű gyógyszerek gyártóival, hogy mielőbb – a tervek szerint január közepétől – rendelkezésére álljanak az országnak azok az innovatív készítmények, amelyeket járóbeteg-rendszerben is felírhatnak a kórházi orvosok a betegeknek, és amelyeket már egyes országok – például Izrael – már jó ideje használnak. A minisztérium honlapján közzéteszik a teszteléseket és állapotfelméréseket végző központok listáját, növelik a járóbeteg-rendszer kapacitását, és rövidesen szakmai metodológiát javasolnak a járóbetegeknek szánt kezelés, köztük az újszerű vírusölő gyógyszerek felírására, továbbá az intenzív osztályok működtetésének költségvetését 60 százalékkal növelték. A tárcavezető újra hangsúlyozta: a koronavírus elleni védőoltás felvétele által továbbra is túlnyomó arányban kivédhető a fertőzés miatti súlyos megbetegedés, és elhalálozás.

A tárcavezető bejelentette azt is, hogy az Európai Unió több államához hasonlóan Romániában is 14-ről 10 napra csökkentik a koronavírus-fertőzés vagy annak gyanúja miatti kötelező elkülönítés időszakát.

„Romániában a gond az, hogy a lakosság jelentős aránya még oltatlan, és az oltatlanok hosszabb ideig maradnak fertőzőképesek”, jegyezte meg Adriana Pistol.

Nicolae Ciucă kormányfőtől szerdán újságíróknak azt mondta: az év végéig biztosan nem fogadja el a kormány a zöldigazolvány munkahelyi bevezetését célzó törvénytervezetet. Állítása szerint létezik egy sürgősségi rendelet és egy törvénytervezet is a parlamentben, amely azonban jelenleg vakáción van.

László Attila: nem lehet tudni, mennyire súlyos formát ölt az omikron

„Az RMDSZ támogatta a zöldigazolvány bevezetését, mert ez által egyrészt biztonságos feltételeket tudtunk volna biztosítani, másfelől serkentette volna az oltási kampányt. Egy dologban nem értettünk egyet: az egészségügyi miniszter és a közegészségügyi hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy a zöldigazolvány bevezetésekor, illetve felfüggesztésekor az országos statisztikai adatokat vegyük alapul. Eszerint ha három hétig növekszik a fertőzési mutató, és országos szinten elérjük az 1 ezreléket, akkor vezessék be az igazolvány használatát, amennyiben viszont három héten át csökken, s 1 ezrelék alá esik az incidencia, akkor függesszék fel azt” – jelentette ki dr. László Attila RMDSZ-es szenátor a Szabadságnak arra a kérdésére, hogy a szövetség milyen álláspontot képviselt a koalíciós tárgyalásokon a zöldigazolvány használatával kapcsolatban.

A politikus kifejtette: az Alexandru Rafila által támogatott változatnak van logikája, de az RMDSZ előnyösebbnek tartja, ha inkább egy kisebb térség fertőzési arányát vennék alapul. Ugyanis láthattuk, hogy az országban minden szempontból – átoltottság szint, esetszám, kórházak telítettsége – nagy különbségek voltak a megyék között, ezért nagyon nehéz elfogadtatni egy olyan település lakosságával az intézkedés bevezetését, ahol a fertőzöttség alacsony, mert a lakosok fegyelmezettek, és beoltatták magukat – mutatott rá László Attila.

„Sok vita volt ezzel kapcsolatosan. A miniszter ugyanis ragaszkodott az országos adatok figyelembe vételéhez. Az ő érve az volt: csak idő kérdése, mikor lesz egyforma két szomszédos megyében a fertőzési arány” – számolt be a politikus.

Ami az ötödik hullám berobbanását illeti, hétfőről keddre gyakorlatilag megkétszereződött a napi esetszám. László Attila szerint nagy valószínűséggel az elkövetkező napokban az esetszám nőni fog. Az előre vetített számok alapján február elején várhatóan napi több, mint tízezer esettel találkozunk naponta, az új esetek elérhetik a 20 000-25 000-et is – hívta fel a figyelmet az RMDSZ politikusa. 

Arra a kérdésünkre, hogy a  tanulmányok szerint a Pfizer-oltás harmadik adagját követő tízedik hétre 40 százalékra csökkenne a védettség az omikron-variánssal szemben, illetve az eddigi tudás szerint ez mennyire veszélyesebb a korábbi vírusváltozatokhoz képet,  László Attila elmondta: nem látott olyan adatot, amelyek alátámasztanák a védettség csökkenését.

„A fő kérdés az: hogyan reagál a be nem oltott társdalom az omikron-fertőzésre? Például Nagy-Britanniában és Franciaországban, ahol a társadalom 80 százaléka be van oltva, és hatalmas a tesztelési kapacitás, több 100 000 új esetet fedeznek fel. Az eddigi tapasztalat az, hogy az oltottak közül kevesen kerülnek kórházba, még kevesebben súlyos állapotba. Nálunk, ahol alig értük el a 40 százalékos átoltottságot a két adagos vakcinával, és szédítjük magunkat, hogy a lakosság 45 százaléka megkapott legalább egy  dózist, nehéz felbecsülni, milyen hatása lesz az omikronnak, amelynek a  fertőzőképessége 50-60-70-szeresévé válhat az eddiginek,  ha megjelenik egy olyan társadalomban, amelyben kevesen vannak beoltva. Ez idáig úgy tűnik, hogy enyhébb a lefolyása az olyan országokban, ahol a lakosság 70 százaléka be van oltva. Egyelőre senki sem tudja a pontos választ arra, hogy mennyire súlyos formát ölt az omikron ott, ahol az oltási szint 40 százalékos, ezért mindenki aggódik…” – magyarázta László Attila.

Borítókép: Rohonyi D. Iván