Honos népcsoporttá nyilvánítanák a székelyeket Magyarországon
Vissza

Honos népcsoporttá nyilvánítanák a székelyeket Magyarországon

Hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést magyarországi Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. 

A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja. Az NVB keddi ülésén a kezdeményezést hitelesítette,  a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét. Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról - tájékoztat az MTI.

Magyar vagy székely? 

A kezdeményezés hírére a közösségi oldalakon fellángolni tűnik a vita arról, hogy a magyar és a székely külön nemzetiségnek számít-e. A kérdés ilyenformán rendszerint a népszámlálások környékén kerül terítékre, az Országos Statisztikai Hivatal ugyanis külön nemzetiségnek tüntette fel a székelyt. Legutóbb, 2011-ben az erdélyi magyar politikai szervezetek részéről felvilágosító kampány indult, amelyben felhívták Székelyföld lakóinak figyelmét: a román hatóságok nem a székely identitás iránti tiszteletből fakadóan, hanem megosztó szándékkal különítik el a székely nemzetiséget. Azok pedig, akik a népszámlálás alkalmával nem magyarnak, hanem székelynek vallják magukat, az erdélyi magyarok számarányának csökkenéséhez járulnak hozzá ennek minden következményével együtt. Ezt az álláspontot képviselte a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is. Amint azt Bíró Zsolt MPP-elnök lapunknak elmondta, a polgári pártiak ma is ugyanezt vallják.

A kampány a jelek szerint sikerrel járt, megközelítőleg ezer személy vallotta magát székelynek 2011-ben.

A megosztási szándék alátámasztására jó példa a vasgárdista nézeteket valló Ionut Tenének, a kolozsvári önkormányzat kulturális főosztálya nemrég kinevezett vezetőjének korábbi írása. Tene – bevallása szerint életében először, és valószínűleg utoljára – teljes egyetértéséről biztosítja Székelyfölt azon lakóit, akik szerint a magyar és a székely külön nemzetiség. A cikkben, amelyre Szakáts István, a kolozsvári AltArt Alapítvány elnöke, a Tene elleni proteszt-mozgalom kezdeményezője hívta fel a figyelmet a közösségi oldalakon zajló vitában, a szerző sajátos történelmi okfejtéssel bizonygatja a székelyek eredetét.  


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Migránstüntetés vonult végig Róma ...
Hosszú Katinka kiváló eredményei az ...
A kárpátaljai magyar oktatásról ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ