Hiszékeny románok – vezetünk az álhírfogyasztásban
A lakosság 30 százaléka hajlamos hitelt adni különböző kitalációknak
A lakosság 30 százaléka hajlamos hitelt adni különböző kitalációknak
Vissza

Hiszékeny románok – vezetünk az álhírfogyasztásban

Közép- és Kelet-Európában a lakosság közel 10 százaléka dől be a különböző médiacsatornákon terjedő álhíreknek. A szlovák Globsec által végzett felmérés hét országban vizsgálta a jelenséget, a listán Románia vezet az álhírfogyasztás tekintetében, az itteni lakosság 30 százaléka hajlamos hitelt adni olyan információknak, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Ez az arány – a szakemberek szerint – meglehetősen aggasztó. Figyelembe véve a trendet, ami szerint rohamosan növekszik azok száma, akik a közösségi oldalakon keresztül értesülnek a hírekről, az „álhírfogyasztás” jelenségére fokozottan oda kell figyelni. A nyilvánosság válságban van, alternatív, párhuzamos világokban élünk, kérdés, hogyan lehet olyan társadalmat (újra)építeni, ami kifejleszti immunitását az álhírekkel és hazugságokkal szemben – teszik fel a kérdést.

Térségünket a média hitelvesztése jellemzi. A kutatás szerint a lengyelek 68 százalékának, a horvátok 63 százalékának és a románok 57 százalékának nincs bizalma a médiában, és meggyőződésük, hogy a valóság teljesen más, mint amit a sajtóhírek tükröznek. Ennek ellenére a hét ország összlakosságának megközelítőleg 10 százaléka – mintegy 10 millió ember – ad hitelt a különböző álhíreket terjesztő portálokon megjelenő híreknek. Romániában a megkérdezettek 30 százaléka veszi komolyan az itt fellelhető információkat. Magyarországon és Szlovákiában ennél valamivel kevésbé aggasztó ez az arány, mindkét országban a megkérdezettek több mint fele vélekedett úgy, hogy a szükséges információkat a mainstream média szolgáltatja számára. A legtöbb bizonytalan a bolgárok körében van, az itteniek több mint 20 százaléka nem tudja eldönteni, hogy a média hitelesen tájékoztat-e a világ dolgairól, vagy ködösít bizonyos témákban. 

A felmérésből az is kiderül: a vizsgált országokban az internet penetrációja 50 százalék fölötti (Romániában 58 százalék). A napi internethasználók aránya Bulgáriában és Romániában a legkisebb 49, illetve 42 százalékkal, ami nem túl meglepő, figyelembe véve, hogy ezekben az országokban a legkisebb az internethozzáférés. Ugyanebben a két országban az emberek többsége a közösségi médiát használja a világ dolgairól való tájékozódáshoz. A szakértők aggasztónak tartják az arányeltolódást a politikai eseményekről aktívan informálódó internethasználók, illetve azok csoportja között, akik nem hisznek a mainstream médiának. Csehországban (49–49 százalék), Magyarországon (46–45 százalék) és Bulgáriában (34–36 százalék) ez az arány nagyjából egyforma, Romániában kissé a hitetlenek irányába billen (51–57 százalék). A legszembetűnőbb Lengyelország esete, itt 75 százalék azoknak az aránya, akik aktívan informálódnak a politikai eseményekről, ugyanakkor 68 százalék azoknak az aránya, akik nem tartják megbízhatónak azokat az információkat, amelyeket a mainstream média szolgáltat. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az internetelérés és a napi internethasználat növekedése nem feltétlenül növeli a lakosság bizalmi szintjét. Ezt a megállapítást más felmérések is visszaigazolják, az adatokból úgy tűnik, a bizalom az online források iránt nőtt, a hagyományos médiatermékek iránt viszont csökkent. Épp ellenkező folyamatnak vagyunk tehát tanúi: minél aktívabb az internetes részvétel, annál inkább csökken nemcsak a médiába, hanem a köz- és politikai intézményekbe, civil- és kereskedelmi szervezetekbe vetett bizalom.

Alternatív, párhuzamos világokban élünk

A Globsec Policy Institute összefoglalója szerint a reprezentatív kutatásukban részt vevő romániai válaszadók 31 százaléka szerint az online dezinformációs weboldalak releváns információforrások. Közérthetőbben fogalmazva, a kutatás eredménye szerint a romániai lakosság közel egyharmada elhiszi az álhíreket. Ezzel az eredménnyel elsők vagyunk Közép- és Kelet-Európában a vizsgált hét ország között

A Facebook közösségi oldal az álhírek elsődleges terjedési felülete. Az álhírek egyre nagyobb népszerűsége és a társadalomra gyakorolt hatása miatt a Facebook április végén (kissé talán megkésve) adta ki első érdembeli jelentését, ami az információs műveletek és a Facebook kapcsolatával foglalkozott. Ebben a jelentésben a dezinformációt szándékosan terjesztett, pontatlan vagy manipulált információként/tartalomként határozzák meg, megkülönböztetve a félrevezető tájékoztatástól, amely a rosszindulat nélküli, gondatlan vagy nem szándékolt terjesztése pontatlan, hibás információknak.

Az általam olvasott Globsec-összefoglaló módszertani része szerint személyes interjúkra alapozott közvéleménykutatást végeztek. Érdekes lenne látni, hogy pontosan milyen kérdéssel is jutottak a fenti eredményre. Azt mégsem kérdezhették, hogy „Ön hisz az álhírekben?”, mert az olyan kérdéssel lenne hasonlatos, mint hogy „Ön gyengeelméjűnek gondolja magát?”. Tréfát félretéve, tényleg fontos lett volna alaposabban bemutatniuk a módszertant, mert szerintem a személyes bevalláson alapuló felmérés ebben a témakörben igencsak ingoványos terepnek tűnik. Egyfelől nehéz a különböző oldalak közötti határvonalat meghúzni: mi az, ami még ironikus, élcelődő, kifordított világot mutató tartalom és mi számít egyértelműen álhírnek? Hol az átmenet? Másfelől torzíthatja az eredményt, hogy aki hitelt ad az egyre terjedő álhíreknek (növelheti a hitelességet a barátok, ismerősök megosztása is), az abban a tudatban él(het), hogy megbízható információt olvas.

Örömtelinek tűnhet, hogy ugyanezen kutatás szerint a magyarok mindössze 4 százaléka tekint az álhírekre releváns információként. Mielőtt azonban nemzeti érzésű intellektuális büszkeség ragadna magával, egy másik megközelítésű kutatás első benyomásaira reflektálnék. A Facebookkal foglalkozó doktori dolgozatom részeként az öt legolvasottabb magyarországi hírportál Facebook-oldalát hasonlítom össze az öt leglájkoltabb, gyakran álhíreket népszerűsítő Facebook-oldalak adataival. A teljes májusi forgalom fényében úgy tűnik, hogy a magyarok álhírfogyasztását alábecsüli a Globsec-jelentés.

Már az is beszédes, hogy az öt hírportál Facebook oldala június elején összesen megközelítőleg 2,2 millió lájkkal rendelkezett. Hozzávetőleg ennek negyedével, nagyjából 600 ezerrel maradnak csak el az álhíreket (is) terjesztő Facebook-oldalak lájkjai, 1,5–1,6 millió lájkkal. A tanulmányozott hírportálok Facebook oldalainak bejegyzései május hónap során megközelítőleg 2,75 millió elköteleződést (megosztások, hozzászólások, lájkok, reakciók összege) váltottak ki, míg az álhíreket felvonultató Facebook-oldalak 2,25 millió elköteleződéssel (mindössze félmillióval elmaradva) erős trónkövetelőnek bizonyulnak.

Az öt hírportál közül négy viszonylag kiegyensúlyozottan, egymást megközelítő elköteleződési számmal rendelkezik (540–770 ezer közötti értékkel), és csak egy hírportál Facebook oldala marad le valamelyest a 265 ezer körüli engagement-számával. Ezzel szemben az álhírekben jártas Facebook-oldalak közül egyik toronymagasan előzi a többit az elköteleződés tekintetében, a másik négy eredménye a „leggyengébben teljesítő” hírportál Facebook oldalának elköteleződési számától is elmarad (35–230 ezer közötti értékekkel).

A kreativ.hu a Storyclash közösségimédia-monitorcéggel közösen szintén felmérte, „hogyan hasítanak a magyar média- és propagandaoldalak és cikkeik a közösségi médiában”, az eredményeik május hónapra vonatkoznak. A rangsorba azonban nem kerültek be azok az „átverős” oldalak, amelyről korábban a HVG készített bőséges listát, és amelyeknek mégis ott lenne a helyük, ha a társadalmi nyilvánosságról szeretnénk releváns következtetéseket megfogalmazni. Már csak azért is, mert a lista legtetején pontosan az az álhíreket terjesztő Mindenegyben blog Facebook oldala állna, amelyik messze lekörözi az egyébként elsőként feltüntetett Indexet. Saját adataim szerint az index.hu hivatalos Facebook oldala májusban 770 ezer hozzászólást, reakciót és megosztást ért el, míg a Mindenegyben blog szinte 1 millióval megelőzi a maga 1 millió 760 ezer interakciójával. Ez közel két és félszer annyi engagement, mint a májusban legnépszerűbb „mainstream” Index esetében!

Természetesen ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a Mindenegyben blog Facebook oldaláról megosztott portálokat (leggyakoribbak: mindenegyben.com, szupertanacsokblog.hu, mindenegybenblog.hu) többen olvassák, mint az Index hírportálját, azonban a közösségi médiában való jelenléte mindenképpen erősebb az előbbinek. Figyelembe véve a trendet, ami szerint rohamosan növekszik azok száma, akik a közösségi oldalakon keresztül értesülnek a hírekről (sokaknak ez jelenti a fő információforrást is), a jelenségre fokozottan oda kell figyelni.

Bár a vizsgált hírportálok Facebook-oldalára nem jellemző egy cikk többszöri megosztása az oldalkezelő által, a Mindenegyben blog Facebook oldalán nem ritka, hogy egy cikket négyszer-ötször is megoszt az oldal üzemeltetője. A legtöbbször megosztott cikkek címeit érdemes idézni, hogy lássuk, milyen tartalmakkal is állunk szemben az álhíroldalakon. Nyolcszor osztották meg (az üzemeltető, nem a felhasználók) az Így szabadulj meg a legyektől azonnal (kint és- bent) című cikket, hétszer a következőket: Elkezdtem naponta fogyasztani ezt a két olcsó magot, és azóta soha többé nem hízom; 5 mód, ahogy védőangyalod üzenni próbál neked! Mostantól halld meg az üzenetet!; A tökéletes reggeli. Leviszi a vércukrot, a koleszterint és eltünteti a hashájat; Azt hiszed, a 120/80-as vérnyomás a tökéletes, nagyon tévedsz! Most megtudhatod, miért; Ennyi alvásra van szükséged életkorod szerint: itt a táblázat!

Bár elsőre ártalmatlen életmód-tanácsoknak tűnhetnek az idézett írások, sok esetben mindenféle orvosi vagy tudományos alapot nélkülöznek. Értesültem már olyanról, hogy valaki kórházba került egy ilyen módon terjesztett diéta miatt, de például a „két olcsó magot” népszerűsítő cikk alatt is hasonlókat olvashatunk a hozzászólásokban: „Én kipróbáltam a lenmagot, aztán kórházba is kerültem”. „Egy hét múlva a gyomorfájdalomtól felrágod a földet! Vigyázat, a bőrömön tapasztaltam!” Bár a Mindenegyben blog Facebook oldala a nagyszámú elköteleződés ellenére arányaiban kevés hozzászólást generál, amelyek jelentős része felhívja a figyelmet az elővigyázatosságra a tartalom komolyan vételét illetően, mégis árulkodó a nagyszámú lájk- és megosztásszám, ami mögött a legtöbb esetben a feltétel nélküli elfogadás állhat.

Az álhírek terjedése nyomán a 2016-os év szava az Oxford-szótár szerint a „post-truth”, azaz a „posztigazság” lett, ami egy olyan társadalom körvonalazódását jelzi, amelyben a tárgyilagos tények kevésbé hatnak a közvéleményre, mint az érzelmeken, személyes hiten alapuló érvek. Az életmód-példákon túl azért veszélyesek az álhírek, mert teljesen átformálhatják a társadalmat. Ahelyett, hogy az álhír-oldalak ignorálására kerülne sor, az álhírek sok esetben a mainstream médiában is bevett eszközzé válnak, de a politikum is jócskán kiveszi a részét a társadalmi nyilvánosság hazugságalapú szétmanipulálásában. A Politifact nevűtényeket ellenőrző oldal szerint például Donald Trump amerikai elnök nyilvános kijelentéseinek mindössze 5 százaléka igaz teljes mértékben, miközben 68 százalékuk hazugság.

Mindezen tényezőket figyelembe véve, nem meglepő a Globsec-jelentés másik, médiával kapcsolatos eredménye, ami szerint a magyarok 45, míg a románok 57 százaléka nem hisz a mainstream médiának. Világos, hogy az orrunk előtt, velünk történik a nyilvánosság és vele együtt a társadalom átalakulása. A nyilvánosság válságban van. Alternatív, párhuzamos világokban élünk. Kérdés, hogy hány kórházi esetnek, hány áldozatnak kell még bekövetkeznie, hogy egy olyan világ és társadalom épüljön újra, ami kifejleszti immunitását az álhírekkel és hazugságokkal szemben.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Juncker: európai uniós vezetőktől is ...
Velencei Bizottság: hatályon kívül kell ...
Z.

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ