Hirschler Józsefre emlékeztek Kolozsváron

Hirschler Józsefre emlékeztek Kolozsváron
Erdély hitéleti, kulturális és társadalmi életének kimagasló személyisége, Hirschler József halálának 80. évfordulója alkalmából szervezett emléknapot hétfőn a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesség. Idén kereken 110 éve annak, hogy az egyházközség képviselőtestülete 1906. március 31-én lezajlott ülésén felolvasták a megyéspüspök levelét, amelyben bejelentette, hogy a lehetséges jelöltek közül a 32 éves ifjú papot nevezte ki kolozsvári plébánosnak. Hirschler József 35 esztendőn át, 1901 és 1936 között tevékenykedett Kolozsváron, sokrétű munkája során írt, iskolát létesített és ifjúságnevelői munkát is végzett. Kolozsváron hunyt el 1936. november 17-én.

A rendezvénysorozat délelőtt lucernáriummal (a feltámadásra utaló fény szertartása) kezdődött Hirschler József síremlékénél a Házsongárdi temetőben, amelyet a néhai főpap mai utóda, Kovács Sándor főesperes-plébános végzett Kiss Endre iskolalelkész és a piarista konfráter segédletével. A szertartás végén a főesperes elhelyezte a kegyelet koszorúját a síremlékre, de mécseseket gyújtottak és virágot tettek a sírra a Marianum Leánynevelő Intézet volt diáklányai, Fábián Mária, a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség elnökasszonya és tagjai, valamint a főtéri templom hívei is.Délután a nőszövetség Szentegyház utcai dísztermében Dr. Hirschler József pápai prelátus, főesperes-plébános, a reneszánsz lelkületű, iskolaalapító főpap címmel Kovács Sándor főesperes-plébános tartott akár történelmi visszatekintésnek is beillő előadást. Hirschler József 1874. március 17-én született Újpesten. A gimnáziumot Budapesten és Esztergomban, teológiai tanulmányait Rómában a Collegium Germanicum-Hungaricum növendékeként végezte, ahol filozófiából és teológiából szerzett doktorátust. Rómában szentelték pappá 1900. október 28-án. Már az első állomáshelye is nagy kihívásnak bizonyult, gróf Majláth Gusztáv Károly püspök 1901. július 7-én keltezett kinevezésében segédlelkészként az Erdély szellemi fővárosának számító Kolozsvárra, a nagy múltú Szent Mihály-plébániára helyezte káplán-hitoktató szolgálatra. Majd 1906-tól plébánosként, főesperesként, székesegyházi kanonokként és pápai prelátusként, és nem utolsósorban egyházi és művészeti íróként teremtett maradandó értékeket.Érdekességként az előadó elmondta: Hirschler József lelkészként a gyakorlati vizsgáit akkor tette le, amikor egy fiatal rablógyilkost, Friedrich Ferencet kellett előkészítenie utolsó útjára. Erre az alkalomra el kellett hívni Budapestről Bali Mihályt, a hóhért. Ez akkora szenzációnak számított,  hogy a kolozsvári nyelvi folklór részévé vált a budapesti ítéletvégrehajtó neve. Fényképével levelezőlap is készült, amit érzéketlen tréfacsinálók születésnapi gratulációként küldözgettek.Hirschler József kedves időtöltéséről, a keresztény egyházművészet és régészet tanulmányozásáról, feldolgozásáról sem feledkezett meg. Archeológiai felkészültsége elismeréséül már a kolozsvári Ferenc József egyetem oktatójának is tervezték meghívni, de erre végül nem került sor. Nevéhez fűződik az óvodát és iskolát magába foglaló Auguszteum, valamint a Sétatér melletti Arany János utcában hat bérház építése. Legfontosabb, embertpróbáló megvalósítása azonban az 1911. december 10-én felszentelt Marianum Római Katolikus Leánynevelő Intézet létrehozása és működtetése volt.
Lelkipásztori gondolkodásmódját az egyházi korszellemként jelentkező társadalmi igazságosság eszméje hatotta át. Nagy szellemi örökséget hagyott ránk, hiszen nemcsak egyházi folyóiratok munkatársaként, hanem a Művészeti Szalon főszerkesztőjeként is fáradhatatlanul alkotott. Elméleti írásainak tanúsága szerint Hirschler József a neotomista bölcselet híve volt, tanulmányokat írt és közölt Aquinói Szent Tamás és Assisi Szent Ferenc gondolatvilágáról.
Hirschler József már kolozsvári szolgálata kezdetén szívvel-lélekkel foglalkozott az ifjúság nevelésével is, főként 1902 és 1906 között. Püspöke megbízásából a Báthory-Apor – a köznyelvben Szent Jóskaként emlegetett – piarista szeminárium igazgatója lett.  
– Hirschler József életútjának, felbecsülhetetlen értékű munkásságának elsődleges üzenete a mai és az eljövendő nemzedékek számára a következő: a katolicizmusnak továbbra is minden téren meg kell teremtenie a maga kézzel fogható, felmutatható értékeit. Ezt pedig csak alapos képzettséggel, cselekvő és egyben korszerű katolikus gondolkodással és munkával lehet elérni, megvalósítani – nyomatékosította Kovács Sándor.
Az eseményen Potyó István karnagy, tanár által összeállított zenei műsorban felléptek a Báthory István Elméleti Líceum diákjai. Zongorán Adorjáni Tomaj, hegedűn Gere Edit játszott, Oltean Tímea és Babtan-Varga Teodóra énekelt. Este a Hirschler József lelke üdvösségéért bemutatott szentmisével zárult az emléknap a Szent Mihály-templomban.

 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

A KOLOZS-DOBOKAI RÓMAI KATOLIKUS FŐESPERESSÉG december 12-én emléknapot szervez dr. Hirschler József, Erdély hitéleti, kulturális és társadalmi életének kimagasló személyisége halálának 80. évfordulója alkalmából

• Délelőtt 11 órakor Dr. Hirschler József síremlékének megkoszorúzása a Házsongárdi temetőben (a Lutheránus temetőkert bejáratával szemben)

Közhír