„Ma ismét veszélyben vannak iskoláinak, szimbólumaink, anyanyelvünk. És nekünk az a dolgunk hogy Európai törvénnyel védjük ezeket, így folytatva a szabadságharcot. Ez a mi feladatunk, ez a küldetésünk. Hogy egy olyan fejezet nyíljon az erdélyi magyarság történetében, amely nem a túlélésről, hanem a sikerekről szó” – mondta el az EP-képviselőjelölt, majd hozzátette, hogy a mi jövőnk egy erős Európa, amely képes megvédeni kultúráját, identitását, népét. A mi jövőnk egy fejlődő Erdély, ahova gyermekeink visszatérnek, ahol jó élni és dolgozni. Május 26-án eldől, hogy azok lesznek többségben, akik nyitottak az őshonos kisebbségek ügye iránt, vagy azok, akik nem akarnak tudomást venni jogainkról, törekvéseinkről. Eldől, hogy településeink tovább fejlődnek-e az uniós forrásokból, gazdáink kapnak-e területalapú támogatást, vagy csökkenni fognak ezek a pénzösszegek. Május 26-án eldől, hogy erős magyar képviselet fog dolgozni értünk Európában, vagy csak a magyarellenes román politikusok hangja fog hallatszani Brüsszelben.
Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke is arra világított rá, hogy nem várhatjuk el másoktól, hogy helyettünk megvívják a harcot, még akkor sem, ha ezek a harcok már nem követelnek véráldozatot és nem fegyverrel vívják ki a felek az igazukat. „Most minden fegyverünk az adott szavunk és a tetteink. Az adott szó szentség, de ennél is ékesebben beszélnek a tettek. Mi pedig most tettekre készülünk. A ma szabadságharcát május 26-án vívjuk. A tét pedig nem kisebb, mint az, hogy az Európai Unióban is minél többen legyünk azok, akik őrzik a gazdag történelmi és kulturális értékeinket” – mondta.
Borítókép: Facebook
